Ha az emberek a majmokból fejlődtek ki, akkor miért élnek még a majmok?

Az emberek nem a mai majmokból fejlődtek ki. Hanem egy régi fajból, amiből a mai majmok is. Mi a "testvérei" vagyunk a mai majmoknak, nem a "gyerekei".

"Úgy értem, ha Y kifejlődik X-ből, akkor X-nek el kéne tűnni nem?"

Nem. Ugye a gyakori példa: ha Amerikát angolok alapították, akkor miért vannak még mindig angolok?

Van egy nagy népességed. Ennek egy része elszeparálódik a többiektől. Ez a rész mondjuk elvándorol egy sivatagosabb vidékre. Ebben a részben idővel feldúsulnak azok a változások, amik miatt egy másik fajjá válik. Ettől az eredeti csoport nem tűnt el. Ha közben van mondjuk klímaváltozás, akkor az eredeti csoport is átalakulhat, hogy ők meg a saját körülményeiknek feleljenek meg jobban, stb. egy csomó más változás is lehetséges, de az égvilágon semmiből nem következik az, hogy egy fajnak el kéne tűnnie ahhoz, hogy más fajok alakulhassanak ki.

"Ahogy a dinoszauruszokból is más élőlények lettek."

És a dinoszauruszokkal mi lett? Nem, nem tűntek el ettől. Kiirtotta őket egy aszteroida, attól tűntek el.

Dinoszauruszok ma is élnek: pl. a krokodil.

Vagy a madarak is nagyon közeli rokonság.

Amúgy nem, nem tűnik el egy faj, ha kifejlődik belőle egy új.

Én is azt hittem, hogy ez kamu kérdés lesz :)

Úgy értem, ez olyan klasszikus buta kérdés, amit a tanárok szoktak elsütni, szemléltetésre.

A válasz az, hogy:

egy faj nem tűnik el attól, hogy más fajok származnak tőle. Ha az a forma, amiben létezik, életképes, miért ne élne tovább? Például a krokodilok vagy a cápák, vagy rengeteg rovar, monjduk a csótányok a dinoszauruszok kora óta gyakorlatilag változatlanul ugyanúgy néz ki.

A ma élő állatok NEM "alsóbbrendűek" evolúciós szempontból. Az az elképzelés, hogy az állatokat sorba rakva végül eljutunk az emberhez (aki "persze" tökéletes, ahonnan már nics hova fejlődni ;p) már évszázadokkal ezelőtt sem volt elfogadott.

A ma élő fajok mindegyike "győztese" az evolúciónak, aki éppolyan hosszú ideje van egy evolúciós harcban, mint mi magunk.

Az megvan, hogy az evolúció hogyan működik? nem túl bonyolult, mégis sokan elmulasztják.

1. amikor a génjeidet megöröklöd a szüleidtől, akkor a másolás sosem tökéletes. Apróbb másolási hibák, "mutációk" következhetnek be. Mivel te ugyanezeket a géneket adod majd tovább a te gyerekeidnek, ezek a hibákkal együtt fognak majd tovább öröklődni.

A legtöbb mutáció ártalmatlan, nem is észrevehető, egy részük káros, mások egyszerűen csak semmitmondóak. Mondjuk, lehet hogy sárga szemed lesz kék helyett, kisebb lesz kicsi a hüvelykujjad stb.

2. a mutációk terjedése (ahogy a szülők továbbadják) segíti a fajon belüli genetikai sokféleséget. Magas gyerek vagy alacsony, betegségre hajlamos vagy ellenállóbb, stb.

3. a természetes kiválasztódás eliminálja a gyengébb tulajdonságokat; az életképtelenebbek meghalnak, az életképesebbek tovább élnek és többször szaporodnak.

A természetes kiválasztódás mindig a környezet igényeit jelenti, és sok tulajdonság nem abszolút jó vagy rossz; a környezet dönti el. Pl. egy fajnak, ami egy sötét barlangban él, nem sokat számít, ha valamelyik egyed vakon születik, például, Viszont nagyon fontos, hogy jó legyen a hallása. Tehát lehet, hogy a faj idővel elveszti a látását, ha az úgyis csak energiapazarlás, de jobb lesz a hallása - egyszerűen azáltal, hogy azok a tagjai lesznek sikeresek, akikben azok a tulajdonságok jobban megvannak.

Tehát soha nem az egyed maga 'fejlődik', hanem a népességen belül a tulajdonságok megoszlása változik folyamatosan. Ha a népesség megoszlik, mondjuk elvándorol más területekre, akkor megint csak máshogy fognak fejlődni. Ami végül más fajokra osztja majd őket, az az, hogy egy bizonyos eltérésen túl már nem lesz 'kompatibilis' a két faj, tehát ha párosodnak is, ritkán fog gyerek születni, és az ilyen hibridek maguk is csökkentett termékenységgel bírnak mindkét faj felé.

De bizonyos pontig még lehetséges keveredés. Például van valamelyes bizonyíték, hogy az ősemberek esetében előfrdult, hogy olyan evolúciós ágak, amik valahol elváltak (valami környezeti változás külön csoportokra osztotta őket), tízezer év múlva megint találkoztak, és sikeresen szaporodtak és kicserélgették egymással a génjeiket. Most például úgy gondoljuk, hogy a mi génkészletünk kis százaléka a Neander-völgyi emberekkel történt keveredésből származik.

A köztes formák el is tűntek, Homo habilis, Homo ergaster, Homo erectus, stb..

A főemlős majmok azért maradtak meg, mert más életteret választottak.