Mikor neveznél valakit az alábbi szakmák képviselőinek? Csak ha magas végzettségük van belőle (doktori), vagy egyébként is?

Egy szakma képviselőjének azt nevezem, aki az adott helyzetben képviseli az adott szakmát.

Sokféle szakma van. Van, amihez nem tartozik tudományág. Mondjuk a fafaragó szakmáját, illetve ezen szakma űzéséhez szükséges tudást, elég nehéz valamilyen tudományág alá besorolni. Fafaragó az, aki fát farag. Ha egy interjúban a fafaragás szakmájának a fogásait mutatja be, vagy a szakmabeliek ügyes-bajos problémáit mutatja be, akkor képviseli a szakmáját.

Ha valaki mondjuk matematikus, de egy gasztronómiai műsorban szerepel, akkor nem a szakmáját képviseli, akármilyen magas fokozat van. Ha egy tudományos műsorban a matematikáról beszél, akkor ő képviseli a szakmáját.

Sőt nem kell, hogy valakinek feltétlenül az legyen a szakmája, amilyen szakmát képvisel, lehet bizonyos tevékenységeket – akár tudományos hátterű tevékenységeket – hobbiként is űzni.

Másik oldalról nem kell, hogy bármilyen végzettsége legyen az illetőnek, de nyilván az egy tudományos háttérrel rendelkező szakma esetén minimum, hogy az illető az adott tudományág módszertanával, eredményeivel összhangban lévő dolgokat mondjon. Vannak szakmák, ahol autodidakta módon is igen magas, akár felsőfokú végzettségnek megfelelő tudásszintet is össze lehet szedni, anélkül, hogy valaki valaha tanulta volna a szakmát szervezett, államilag elismert oktatás formájában. Lehet valaki kiváló programozó, anélkül, hogy akár csak középfokú végzettsége lenne a szakmájáról.

Akkor röviden:

- Akinek van valamiféle végzettsége (akár középfokú is lehet), vagy ennek megfelelő tudása.

- Műveli is az adott tudományágat (akár munkaként, szakmaként, akár hobbiként).

- Az adott kontextusban az adott tudományágról van szó. (A fizikus egy dokumentumfilmben a fizikus szakmát képviselheti, de egy főzőműsorban nem a fizikus szakmát.)

- Amit mond, az a szakma egészét reprezentálja. (Mondhat olyan dolgot, ami csak szűk körben elfogadott, de akkor azt úgy kell mutatnia, mint egy szűk körben elfogadott álláspontot, különben nem az egész szakmát képviseli.)

Én ezt nem igazán tudom meghatározni.

Vegyük a matematikát, mint tudományt. Ha valaki hobbi szinten űzi és kutat, bár nincs ezzel kapcsolatos végzettsége mégis ér el komoly eredményeket, mert egy zseni, akkor én őt matematikusnak nevezem.

Matematikusnak nevezem azt is, akinek az a végzettsége és kutat, bár különösebb eredményt nem ér el. Esetleg egyetemen tanít mellette.

De nem nevezném matematikusnak azt, aki hobbi szinten foglalkozik vele, de csak úgy nagyon a felszínét kapargatja, gimis módszerekkel próbálkozik.

Azt sem nevezném annak, akinek bár van diplomája belőle, nem foglalkozik vele. Úgyhogy nem is az eredményeitől meg nem is a végzettségétől függ.

Valahogy úgy mondanám, hogy matematikus az, aki a matematikával komoly módon foglalkozik.

Ha valakinek van megfelelő végzettsége az adott szakmából, azt már mondhatjuk, hogy nyelvész, matematikus stb. Tudományos területen tipikusan ez a (mester) diploma. A mester diplomával lehetsz az egyetemen tudományos segédmunkatárs vagy egyetemi tanársegéd. Ezekben a pozíciókban kötelező párhuzamosan PhD képzést is elkezdeni, és adott időn belül be is kell fejezni. A PhD megszerzése után nevezhető ki tudományos munkatársnak vagy egyetemi adjunktusnak. A tud. főmunkatárs / docens feltétele a habilitáció, a tud. tanácsadó / egyetemi tanár kinevezés feltétele az MTA doktori cím. Persze ez csak Magyarországra igaz, mindenhol más a rendszer.

Szóval szerintem, aki mester diplomával rendelkezik adott területen, az nyugodtan nevezhető történésznek, biológusnak stb. Az előző válaszolóval egyetértek, a körülménytől is függ, hogy mennyire releváns egy bizonyos szerepben hivatkozni rá. Pl ha ír egy tudományos ismeretterjesztő cikket egy magazinba, akkor releváns, hogy ő biológus, geológus stb. Ha egy politikai témában nyilvánul meg, akkor nyilván nem.

Ha kimondottan tudományos területről van szó, akkor azért az autodidakta képzést én kizárnám - sajnos túl sok ilyen osztja az észt manapság. Komoly tudományokat ma már szervezett, szisztematikus képzésben lehet csak rendesen elsajátítani.

A kérdés azért problémás, mert nincs kontextus. Ki, milyen helyzetben tekint valakit mondjuk matematikusnak? Lehet, hogy egy sima általános iskolai biológia tanár is biológus, ha egy általános iskolásoknak szánt digitális oktatóanyag szoftverfejlesztő csapatában ő ellenőrzi azt, hogy a biológia szempontjából rendben van-e az anyag, a papucsállatkáról szóló leckében valóban a papucsállatka képe található-e, és nem egy amőbáé. Persze lesz ebben a csapatban egy frontend fejlesztő, egy backend fejlesztő, egy dizájner stb…. Ezt a tanárt meg a csapat biológusának fogják hívni. Szerintem teljesen akceptálható, hogy így hívják, tényleg ő képviseli a biológia tudományát a csapatban. Lehet, hogy nem túl magas szinten, de *elegendő* szinten.

Megint más a kontextus, ha valakit egy interjúban kérdeznek mondjuk az új koronavírusról. Ott már egy biológia tanári diploma kevés ahhoz, hogy valakit nyugodt szívvel biológusnak nevezzünk. De egy biológus diploma esetén már azért lehet hívni az illetőt biológusnak.

Megint más a kontextus, ha mondjuk az operatív törzs keres egy biológust. Vagy más, ha egy vakcinakutató team keres biológust. Azon a szinten már valószínű egy doktori fokozat elengedhetetlen, hogy valakit egyáltalán biológusnak tekintsenek.

Általánosságban mindhárom eseten a kérdéses illető a biológia tudományában rendelkezik valamiféle jártassággal, és ezt képvisel, ezt adja bele a közösbe. Tehát a biológiát képviseli. Csakhogy más kontextusban egészen más szintű az elvárt minimális tudás.