A konzumerizmus és a vele járó agresszív reklám amellyel viselkedésünket megváltoztatják mennyire nevezhető etikusnak?

Nem értem mit kell ezen csodálkozni... az egész életünk hazugságokrs, túlzásokra és manipulációkra épül.

Csak két példa:

Egy állásinterjún te vagy a termék. Magadat kell eladni sales módszerekkel. Kiemeled a jó tulajdonságaidat és megpróbálod kissebbíteni a rosszakat. Sokan erősen túloznak, és behazudnak dolgokat... egy biztos, gyakran nem hozza azt a "termék" mint ami a reklámban szerepelt. Erre való a 3-6 hónapos próbaidő.

Ugyan ez van ismerkedésnél is. Ott is te vagy a termék, és el kell adnod magadat. Ott meg aztán különösen nehéz kideríteni mi a valóság. Általában 1-2 hónap után mutatja ki az ember a valódi énjét.

Ezeket én sokkal szabályozatlanabb és rizikósabb dolgoknak tartom mint a reklámokat.

...

Aki tudatosságra törekszik vásárlásnál az általában az intelligensebb réteg.

A társadalom 70-80%-a viszont egyejtű amőba szintjén él amúgy is fejben. Szóval rájuk hatnak erősebben a reklámok. Engem ez nem zavar, fenntartják a gazdaság élénk működését és megvesznek minden szir-szart amit a Mónikasó reklám ömletegje alatt a fejükbe furakodik. Ezt az árat fizetik meg pl a kereskedelmi butító szarok nézése alatt. Megérdemlik.

#3 szerzők elolvasását ajánlja. Ez jó. De véleményük meg nem értése, különösen félreértése bizony rosszabb, mint a nem olvasás.

Sajnos kérdező, nincs igazad az etika létjogosultságát illetően. Mégpedig azért nem, mert az etikát is az érdek mozgatja, azaz ott vethető ez fel igazán, ahol az érdek teljesülése vagy nem teljesülése között nincs alapvető egzisztenciális különbség. Itt van.

A reklámok szerepe kezdetben a tájékoztatás volt. Az a szerep több okból elhalt. Egyfelől drasztikusan több oldalról lehet tájékozódni. Másfelől a túltermelés eladási problémákat okoz, ezért a veszteség elkerülése érdekében alapvető az emberek fogyasztásának növelése. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az emberek fölösleges többletfogyasztásból eredő problémáinak nincs direkt összefüggése a gyártó profitjával. Ma aki nem hirdet agresszívan, elbukik (persze akkor is, ha ezt nem profi módon teszi).

Az emberek manipulálása ősidők óta folyik. Ma kifinomultabbak az eszközök, ugyanakkor az ismeretek bővülése olyan technikákat tesz lehetővé, amit lehet más néven (nem manipulálásként) is eladni. Ez a technika az 1980-as évektől van felfutóban, egyfelől mert ekkor kezdett megjelenni az árufölösleg tartósan, másfelől ekkor jöttek rá az agy speciális működési formájára. Amit itt többen lustaságnak neveznek, az létezik, de nem úgy. Ha egy tetszetős vagy ijesztő de elsőre hihetőnek tűnő dolgot, hall valaki, ösztönösen aszerint reagál. Ez az asszociatív (nevezik gyorsnak is) agy. Ha ezt nem követi a meggondolás, akkor az előbbit ösztönösen cselekedjük. Csakhogy a meggondolás erőfeszítést igényel, ugyanakkor sokaknak nincs is mit meggondolniuk (ismeret híján). Ezt a meggondolós agyat éppen ezért nevezik lustának is. Erős motiváció kell a beindulásához. És ezzel viszonylag kevesen rendelkeznek.

Nem az etika tárgya az, ha valaki lételeme érdekében egy ismeretet felhasznál. Azért se, mert ha ez rendszerré áll össze (megtörtént), akkor az egyes személy gyakorlatilag nem tud védekezni ellene.

"Azon az emberek akik ki vannak szolgáltatva tehát megérdemlik ha kihasználják őket?"

Minek vannak kiszolgáltatva? Hogy elhiggyék a hülyeségeket? Hogy ne akarjanak utánanézni semminek? Hogy azért vásároljanak, mert a szomszédnak is van már?

A gyerekes példád sántít, mert ők FELNŐTTEK. Nem tartozik senki más értük felelősséggel. Az ő döntésük, hogy vásárolnak-e a reklám hatására, vagy nem. (És bármikor lehetőségük van fejlődni is, és sokan fejlődnek is.)

"De nem az ő döntésük, ezt hogy nem érted?"

Hát akkor kié?

Minden ember minden nap rengeteg döntést hoz.

"Olyan manipulatív technikák vannak amikre nincs ellenszer, csak ha lelépsz egy lakatlan szigetre"

Érdekes módon a reklámok nem egyformán hatnak mindenkire, hiszen akkor mindenki ugyanazt venné mindenhol egyforma mennyiségben.

Tehát mégiscsak van ellenszer, illetve szabad akarat a döntéseinkhez.

"Ez a nem tartozol másért felelősséggel nagyon remek hozzáállás a bolygónk élhetőbbé, jobb hellyé tételéhez."

Más felnőttek szabad akaratából kifolyólag meghozott döntéseiért bizony nem.

Mégis milyen alapon szólhatsz be bárkinek, hogy hogyan döntsön?

Mi hatalmaz fel erre?

A magasabb IQ-d? A "szélesebb látóköröd?" A magasabb végzettséged? Vagy mi?

Azokon a kiszolgáltatott embereken oktatással és tájékoztatással lehet segíteni, hogy tudatosabb döntéseket hozzanak.

Egyébként meg az etika kvantitatív megfogalmazása lehetetlen. Ez megint az emberi jóság ködös fogalma.

Egy felnőtt ember lát a TV-ben valamit és aztán megveszi, mert megtetszik neki. Annak ellenére, hogy nem nézte meg Árgépen mondjuk az általános árakat, nem kérdezte ki fórumon a megfelelő dolgokat. Nem szorít senki pisztolyt a fejéhez, hogy mire költse a saját pénzét.

A lényeg, hogy megtehetné, hogy utánanéz, művelődik... de nem teszi, mert lusta és ostoba, vagy csak leszarja az egészet.

...

Az már sokkal etikátlanabb, amikor direkt öregeket hívnak fel személyesen, vagy keresnek meg scam levelekkel, amikor konkrét személyreszóló ajánlatokkal/ hazugságokkal - veszik rá őket, telefonon manipulációs technikákkal, hogy fizessenek x pénzt, vagy lépjenek be ilyen meg olyan vásárlókörbe.

Ha valami hitvány dolog, akkor ez.

Ehhez képest, ha meglátok egy jó BMW reklámot, vagy gyöngyöző Staroprament, akkor az jóval kevésbé etikátlan. Nincs közvetlen manipuláció, nincs erőszakos direkt marketing. Felnőtt emberek döntése. Amíg nincs hazugság a termékről, addig én nem látok ebben komoly etikátlanságot. Neten ott van a 14 napos visszavásárlás.

Jó én elfogult vagyok, mert sales-esekkel dolgozok, és nagyértékű műszereket fejlesztünk, gyártunk egy magyar cégnél (3-500 ezer euró). Nem értem miért lenne etikátlan egy durván versenypiacon nyitni, és bevezetni termékeket? Sajnos ha nem vagy "pushy" és nem vetsz be mindent, akkor simán lenyomnak a nagy nyugati cégek.

Nekem jó mert van munkahelyem, adózok utána, pénzt keresünk és tudunk új termékeket fejleszteni. Adott esetben elfogadtam, hogy egy sales szakember 2x annyit is kereshet mint egy mérnök aki fejleszti a kütyüket. Máshogy nem lenne miért fejleszteni.

A 15:13-kor írt kommented alapján, kedves Kérdező, jelzem feléd, hogy még valamit el kellene olvasnod, a már ajánlott szakkönyvek előtt. Az ún. Kognitív torzítások listáját. A Birtalan-féle, vagy a wikipédiás is elég lesz első nekifutásra.

Első blikkre ezeket a logikai csavarok vehetőek észre a gondolkodásodban:

-dichotóm gondolkodás,

-túlegyszerűsítés,

-túláltalánosítás,

-pozitívumok figyelmen kívül hagyása.

Javaslom szakember felkeresését, mielőtt nagyobb lesz a baj.