A konzumerizmus és a vele járó agresszív reklám amellyel viselkedésünket megváltoztatják mennyire nevezhető etikusnak?

Amely személy viselkedését egy reklám -bármilyen agresszívnek nevezed is- meg tudja változtatni, az helyeztesse gyámság alá magát. A kérdésed -tévesen- azt sugallja, hogy a vásárló egy báb, és alig van felelőssége abban, mire adja ki a pénzét. Ez nyilvánvalóan alaptalan.

Egy példa: tudod-e, hogyan érték el a nyugat-európai vásárlók azt, hogy politikalag megrogyjon az apartheid a Dél-Afrikai Köztársaságban? Egyszerűen nem vásárolták az ott termett gyümölcsöket, csökkent a bevétel, az adó stb. Olvass utána. V nézd meg az elhíresült Csurka-interjút.

Hogy a napi kiadások átcsoportosítása ekkora hatalommal jár, azt fel lehet (és kell is!) ismerni, alkalmazni lehet bizonyos célok elérésére stb. Aki tudatlan vásárló akar maradni, az ugyanúgy döntés kérdése, mint hogy valaki tudatossá akar válni.

Húha.

Honan veszed, hogy én védem a reklámokat, reklámozókat? Ez egy, részedről konnotált jelentése az írásomnak. Félrevezeted magad.

Mit jelent az agresszív kitétel a reklám szó előtt? Milyen értelemben használod? Definiáld, kérlek.

A tudatos médiafogyasztás előretörésével, a tudatos fogyasztók számának egyre magasabb számával párhuzamosan az agresszív szónak azén összefüggésben egyre kevesebb értelme lesz. A modelled kb. a 80-as évek végiég volt létjogosultsága. Nézz utána a reklámpszichológia történetének.

Látom, az elképzeléseid az emberi agy működéséről meglehetősen mechanikusak. A felkészületlenséged pótlása nem az én feladatom. Inkább példákat mondok, hogy kicsit rávilágítsak az emberi elme-reklámok-gazdasági törvényszerűségek-háromszögének működésére, jó?

A boltokban mely polcrészeknek a legmagasabb a polcdíja? A gondolák elején, a középtől a jobb oldal felé és szemmagasságban. Miért? Mert az emberek minden reklámtól függetlenül, kvázi befolyásolatlanul ott kezdik a keresést. Épp ezért a polc aljára kerülnek az alacsonyabb minőségű és/vagy olcsóbb versenytársai. Tehát aki hajlandó lehajolni, jobban jár. Lehajolni, kevesebbet költeni stb szabad. Egyik reklám sem tiltja, ugye? A pszichológusok felfedeztek egy törvényszerűséget az emberek viselkedésében, és erre építik az eladástechnikát. Hogy az egyén a tömeghez hasonlóan működik-e vagy ragaszkodik az önállóságához, ezt az egyén dönti el, nem a reklámozók.

Van olyan, Mo-n is forgalomba kerülő árucsoport, ami árában akár 30%-os reklámköltség is lehet, holott a termék értéke nem indokolná e felárat. Ha én, mezei gyk-használó tudom, mely ez az árucsoport, akkor bárki kinyomozhatja. Aki nem fordít e tevékenységre időt és energiát, nos, az lusta. A lusta emberek tömegének (félre)tájékoztatására épül a reklámipar. A lustaság volt hamarabb.

Ha nem lennének az emberek pénzköltéseikben ennyire hányavetik, nem lenne létjogosultsága a reklámnak.

Javaslom Mérei és Sas, Móricz stb könyveinek tanulmányozását az emberek döntési működéséről.

A kérdésednek továbbra sincs etikai vetülete.

Minden jót!

Az agresszív reklám is egy divatirányzat. Azért olyan, mert az működik.

A divat is visszavezethető pszichológiai tényezőkre, és tualjdonképpen az is manipulatív.

Egyébként milyen szempontból érted agresszívnak a reklámot? Manipulatív, nyomulós, vagy csak mindenhol ott van?

Az etika nem egy kőbe vésett dolog, inkább egy társadalom (vagy akár egy szűkebb csoport) aktuális normarendszere. Ha így nézzük, akkor a konzumerizmus beleillik a "fejlett" társadalmak viselkedési és gondolati rendszerébe, már csak azért is, mert a szabadpiaci gazdaság, amit elfogadtunk és amiből élünk, csak így tud működni. A reklámok részei ennek a rendszernek. Persze egy kontroll nélküli vadkapitalizmusban lehetnek szélsőségesen agresszívak is, de épp ezért léteznek már szabályok, amik határt szabnak neki. (Feszegetik is a határokat, ez igaz.)

Az más kérdés, hogy általában az emberek tömeges manipulációja mennyire etikus, például kormányzati propaganda által, ami hasonlóan működik, mint a kereskedelmi reklámok, csak nagyban. Ez viszont már filozófiai, politológiai kérdés, hogy milyen más lehetőségek vannak, amik az emberi alaptermészettel is összeegyeztethetők. Egyrészt az ember alapból befolyásolni igyekszik a másikat, másrészt mindig van egy vezető réteg a tömegek felett, ami emberekből áll. A mások befolyásolásának igényétől elég nehéz lenne megszabadulni, már az is nagy szó, hogy legalább kereskedelmi téren egy minimális kontroll alatt van ez a folyamat.

Szóval jó-e nekünk vagy sem, a modern civilizáció és a fő gazdasági rendszerek szükséges velejárói.

"A lusta emberek tömegének (félre)tájékoztatására épül a reklámipar. A lustaság volt hamarabb."

Tehát annak, hogy a lustaságra alapozva terveznek meg reklámokat, és ez alapján (félre)tájékoztatnak nincs etikai vetülete?

Szerintem elég nagy szégyen, hogy egy olyan világban kell élnünk, ahol lépten nyomon körbe kell nézni, mert bárhol átverhetnek, félre- vagy nem tájékoztatnak megfelelően, kihasználva azt, hogy valakinek esetleg nincs arra ideje, türelme, hogy utánajárjon valaminek.