Jó és rossz létezhetnek egymás nélkül?

Ezt a gondolatmenetet mindenre rá lehetne húzni, például a szép-csúnya, az okos-ostoba, egészséges-beteg, stb. ellentétpárra is.

Az a válasz, hogy ezek nem létezhetnek egymás nélkül.

A jó ponthogy annak az öröme, hogy nincs rossz; tehát a jó az nem lehet rossz. Ez nem viszonyítási alap kérdése; csak fokozatok vannak, hogy mi, mennyire jó. Tehát, ha levesszük a rosszat a képletből.

Pl, tegyük fel, minden országban jól élnek az emberek; akkor tök mindegy, lényegtelen , hogy ki a legutolsó

a sorban. Teljesen mindegy, mert ott is jól élnek.

Pl tegyük fel, a legkisebb keresetű országban mindenki mondjuk kétmilliót keres. És jók az árak is, tehát mindenki jól él. Akkor az már tök mindegy, hogy másik országban meg pl mondjuk 10millió minden ember fizetése.

Tehát, ha pl mindenhol jólét van, nem kell szűkölködni, nyomorogni, akkor lényegtelen, hogy ki a sorban az utolsó. :) Nem számít, hogy ki van a lista végén, ha mindenki teljesen boldog, és életvidám:):):)

Esetleg, ha a realitásokat nézzük, irigykedni lehet a másokra, hogy "neki egy kicsit kevésbé rossz", vagy például "neki például nagyon jó" merthogy mondjuk bármit rögtön megvalósíthat, amit kitalál. PL ha gondol egyet, akkor a következő percben vehet egy új házat, bele új bútort, hozzá medencét, vadiúj ruhákat, új cipőt, és pl még sokkal minőségibb anyagokból, meg mittudomén. De , ha jólét van egységesen mondjuk mindenhol, akkor kábé senkit nem érdekel, hogy a másik helyen "mégjobblét" van, ha ő is gyakorlatilag megtehet bármit, de mondjuk nem egy kacsalábon forgó palotában lakik, hanem szintén csak egy tágas házban; ahol kényelmesen elfér minden holmija, sőt, mondjuk gyereke is van, és mondjuk neki pl nem két szobája van egy gyereknek, hanem csak egy jut egy főre; de pl vendégeket is hívhat, mert van helye; stb. De pl ha bemegy a boltba nem kell nézni az árakat; hanem veheti rögtön a kedvenc sajtját, rögtön az első bútort, amibe beleszeret; az első ruhát, ami mérete és tetszik is neki, szívesen viselné; ha kedve szottyan, vagy pl ha a munkahelyén elengedik, akkor bárhova el tud menni nyaralni; ilyen ötcsillagos tengerre néző hotelszoba, meg satöbbi.

Mindenekelőtt: ezek ember által alkotott fogalmak. Mégpedig abból a célból alkották őket, hogy bonyolult, eseményekkel teli világunkban el lehessen igazodni.

Ezt azért fontos leszögezni, mert jó és rossz, szép és csúnya, édes és keserű és minden más az emberi ismeretek és igények által meghatározott. Aki sose látott havat, sőt hideget se érzett, annak nem igénye a síelés (ami lehet jó), nem tetszhet neki egy hófödte hegyoldal, mert nem ismeri, és nem tudja, milyen rossz lenne mezítláb órákon át a hóban lenni.

Az ember mindig egy adott helyzetben van, ahol érzékszervei közvetítik agyának az érzeteket, az agya pedig feldolgozza és eldönti, jó-e vagy rossz. Mégpedig két fő szempont szerint. 1. árt-e vagy használ az életnek (a szomjúság árt, a jóllakottság használ). 2. Tudja-e értelmezni, azaz ismeri-e (ha nem, csak az első szempont marad). Amiből viszont az következik, nincs jó rossz nélkül, mert a világban van rossz (veszélyes) helyzet is. Nem kiküszöbölhető, mert az ember erre nem képes, a természetben meg egyszerűen van.