Miért vannak a magyar emberek rossz véleménnyel a külföldön dolgozásról, legalábbis egymás szemében?

Ilyeneket szoktak mondani:

,,itt sincs kolbászból a kerítés'' (azért kint dolgozunk és élünk már vagy 8 éve)

,,Fiam/lányom ne menj már külföldre dolgozni'' (ezt még értem is, hiszen a vidéki szülők kicsit másképp látják a világot..)

,,itt élünk Berlinben és a kajapénz nem jön ki, nem hogy gyűjteni'' (természetesen azért mi is már 10 éve itt vagyunk, és nem is tervezünk hazajönni)

,,kint sincs kolbászból a kerítés" (és ismétetlen még olyan emberek is mondják, akik soha nem dolgoztak külföldön)

,,aki külföldre megy az hazaáruló, az gyáva és anyagias'' ''pedig a boldogságot nem lehet pénzből megvenni'' (De ha semmi sem köt ide?)

stb.

Egyszerűen csak nem értem, miért kell ez a viselkedés. Miért nem lehet azt mondani, hogy: ,,Menj csak ki, legalább új környezet, új kultúra, talán valami olyannal gazdagodsz ami nem csak pénz'' vagy ,,Menj csak ki, ha 35 év ittélés után semminek és senkinek nem sikerült idekötnie, akkor majd hátha ott''

vagy

,,Menj csak ki, állítólag a nyugati-kultúrák más értékrendet képviselnek, még én is elgondolnék rajta, hogy megtapaszalnám, de a 3 gyerek mellett már legfeljebb majd csak utazások során, de neked nincs se szeretőd se gyereked, hát menj, ha úgy is akarsz''

Vagy mesevilágban élek? :D