Miért pont 8 órát dolgozunk, ki találta ezt ki?

Ezek ilyen kínkapálózós gondolatok, mint a felszúrt giliszta mozgása, mert az emberi természet bármit képes rosszra fordítani.

Én például voltam egy időben kisebb csoport főnöke, és mivel annyi hatalmam pont volt, meg messze is voltunk, felszabadítottam azt a pár dolgozót a munkaidő kötelezettsége alól, azzal a kikötéssel, hogy ami feladat rájuk esik, azt jó színvonalon és rövid idő alatt elvégzik. Természetesen ez a "mi megállapodásunk" volt szép csöndben, semmiképpen sem munkaszerződésben rögzített hivatalos aktus. Rövid idő alatt az lett a vége, hogy ugyanolyan tempóban végezték a feladatokat, de immár kevesebbet végeztek el, hiszen fél kilencre jártak hat helyett, de kettő helyett egykor elmentek, pénteken már délben. Az "akármikor jövök és megyek" elvet mint kivívott jogot kezdték kezelni, annyira, hogy mikor némi konfliktusuk támadt velem ebből az értelmezésből, és elkezdtem a csavarokat visszaszorítani, akkor a fodrok elsimítására érkezett központbeli igazgatónak is felhánytorgatták, hogy bent kell maradniuk a munkaidő végéig. :D Az csak nézett, nem is tért vissza rá, gondolom, azt hitte, rosszul értette. :D

Régen a Népszabadságban volt egy cikk, hogy amióta szabad szombat van, azóta az emberek a fél napi, laza szombat helyett a pénteket lazulják el - miközben a hétfőn délig csak támolygok ugyanúgy megvan. A címe miatt emlékszem a cikkre, mert találó volt: Ötnapos munkanégy.

Elvileg működik. Kérdés, hogy javít-e annyit a teljesítményen, amennyit ront a profiton a 3 helyett 4 műszaknyi dolgozó alkalmazása.

Egy műszakos irodai melónál meg az a plusz két óra fél hatékonysággal is plusz egy óra munkaeredmény.

Igazán olyan helyeken lehet ez lényeges javulás, ahol nem a mennyiség, hanem a munka milyensége a fontosabb.

Például repülési forgalomirányítás, mondjuk programozók, munka- vagy egyéb balesetvédelmileg rizikós állások.

De ezek nagy részében már MA is rövidebb munkaidő van.

"Értem én, de nem szabad kivételt tenni, hiszen minden ember ideje pont ugyanolyan értékes."

Hát nem.

Mindenkinek az ideje annyira értékes, amennyire értéke van annak a munkának.

Vannak a világban ezen a vonalon sok helyen irreális különbségek a bérezésben.

De a differenciálás igenis jogos.

Nem gondolod, hogy egy sokkal nehezebb, kellemetlenebb, kockázatosabb munkára a "hereverő" állásokhoz képest ugyanazért a pénzért fegyverrel kéne kényszeríteni az embereket?

"Napi 8 óra mellett nem tudsz teljes értékű életet élni."

Fenéket nem.

De ha a 8 óra munkához előtte oda és utána vissza egy-egy órát utazol, akkor már tényleg necces.

Persze ez is viszonylagos.

USA: általában hét közben csak a meló, hétvégén heti bevásárlás és kis családi program.

Nálunk azért hét közben is jut némi idő bevásárlásra és délutáni-esti programra, a hétvégén több a családra.

Én dolgoztam 12 órás műszakban is. Három nap 12 óra, három nap szünet.

És teljesen jó volt, leszámítva, hogy a biológiai órám hülyét kapott tőle.

"Ezért két emberkategória alakult ki: a munkamániások (megszállott dolgozók) és a depressziósok (munkaundorosok) kategóriái."

Nem. Van egy harmadik is, aki be tudja osztani az életét ugyanolyan munka mellett is túlzott rinyálás nélkül.

"Egyértelmű, hogy egyik sem egészséges. Ezért olyan szempontból kellene vizsgálni az ügyet, hogy miként lehetne az emberek életminőségén javítani."

Elsősorban a hozzáállással.

Naponta reggel fél hatkor húzok el otthonról melóba és négy után kerülök haza.

Gyakran hullafáradtan és ebédelni is csak akkor jut időm.

Mégis be tudok szorítani a délutánba egy-másfél óra ebéd utáni szundit, némi otthoni csinálnivalót, és/vagy egy-két óra szabadidó-hobbi lazítást.

Hétvégén meg a hétközben nem megoldható boltozás elvisz mondjuk egy szombat délelőttöt, a többi ház körüli ténykedés meg bármi szabadidős tevékenység.

És ez így elmegy. Csak a pénz lehetne több.

Nem mondom, hogy kevesebb munkaórával a keletkező plusz időt ne tudnám kitölteni. De ismerve magamat, azt sem hempergéssel tölteném, hanem még több hobbi, barkácsolás stb. témával.

És közben látom, ahogy mások ugyanennyi melóval és ennyi vagy több fizuval a kocsmapultnál zsibbadtrészegen nyavalyognak, hogy milyen xar így az élet, a kormány, minden.

Na ezekből a hatórás munkaidő sem csinálna elégedett embert.

Várjuk csak ki. A robotizálás hozni fogja a csökkenő munkaidőt, az állampolgári jogon járó alapbért.

Most lefogadom, hogy akkor is így fog sírni a nép.

Ha valamivel nagy probléma van, az az átlagbérek színvonala. Annak kell még javulnia.

Nem a 8 óra munka a fő gond.

8 órát fizet a cég. 9 órát kell itt tölteni. 1.5 óra az utazás ide. 1.5 óra vissza.

12 óra a munkával töltött idő, amiből jó, ha 3 hasznos that vekenység.