Hogy lehet, hogy az aszteroidák mindig pont elkerülik a
földet?
Figyelt kérdés
Jelenleg ma is és valószínűleg a jövőben is számtalan eset van, hogy azt halljuk, hogy ezek az objektumok "súrolják" a földet vagy elkerülik. De mennyi az esély rá, hogy pont elkerülnek a dinoszauruszok óta? Van ebben a kérdésben szerepe a földnek? Esetleg a mágneses térnek, ami ugye a napviharoktól is véd? Vagy ezek csak a puszta véletlenül jönnek ki az objektumok pályájából? Vagy csak ahogy mondani szokták "jókor vagyunk jó helyen?"
A Föld pici, az aszteroidák még kisebbek, ez olyan, mintha borsószemekkel dobálnál meg ezer kilométerekről egy embert! Jó ha egymillióból egyszer sikerülhetne! Ezenkívül a Naprendszer külső részében négy hatalmas óriásbolygó áll őrt és éberen vigyázza a földi élet biztonságát, magukhoz vonzván a külső részekből érkező betolakodókat. Ezek a bolygók már eleve megszűrik az érkező aszteroidákat!
2019. aug. 26. 09:33
Hasznos számodra ez a válasz?
2/12 anonim válasza:
Nagy az univerzum, kicsi célpont a Föld.
2019. aug. 26. 09:34
Hasznos számodra ez a válasz?
3/12 anonim válasza:
Úgy, hogy a föld pici az univerzum meg bazi nagy.
Eleve nagyon kevés aszteroida éri el a belső naprendszert - de amelyik igen az még mindig olyan, mintha egy homokszemmel próbálnál eltalálni egy repülő legyen 100 méterről.
Arról nem is beszélve, hogy amikor a hírekben azt olvasod, hogy "pont elkerülte" az a valóságban néha azt jelenti, hogy több százezer km-re ment el tőlünk....
2019. aug. 26. 09:39
Hasznos számodra ez a válasz?
4/12 anonim válasza:
Nem mindig kerülik el.
2019. aug. 26. 10:04
Hasznos számodra ez a válasz?
5/12 anonim válasza:
Mindig? :O
Cseljabinszk neve ismerős számodra? néhány éve pont nem kerülte el a Földet az az aszteroida, jó nagyot is szólt említett településen. Vagy már elfeledted? :)
Tunguzka? Mexikói Öböl? Arizona? Ausztrália? Ezek is ismerősek? Mindegyik helyen elég méretes kráter található, ami annak a nyoma, hogy ott pont NEM kerülte el a Földet az aszteroida. De szinte bárhol a bolygón lehet fellelni kisebb-nagyobb nyomát kisebb-nagyobb aszteroidáknak, amelyek pont nem kerülték el a Földet.
Egyébként pedig minden évben száz meg ezerszámra láthatóak olyan aszteroidák nyomai az éjszakai égbolton pár pillanatig, amelyek pont nem kerülik el a bolygót. Leonidák? Perseidák? Ismerősek ezek a nevek? Ha nem, nézz utánuk, alap leírást a Wikin is találsz róluk.
2019. aug. 26. 10:08
Hasznos számodra ez a válasz?
6/12 anonim válasza:
Kérdező!
Hullócsillagról hallottál már?
Óránként láthatsz egyet. Akkor, ha éppen nincsen szezonja.
2019. aug. 26. 11:14
Hasznos számodra ez a válasz?
7/12 Wadmalac válasza:
Hát éppen ez az, hogy baromi régen kaptunk méretes telitalálatot, pedig statisztikailag olyan 10-20 ezer évente beüt a krach.
Éppen azért kezdődik valami végre a meteorfigyelés- és védelem fronton, mert az nem elég biztonság a vasúti átjáróban áthajtva, hogy tegnap sem jött a vonat.
2019. aug. 26. 14:52
Hasznos számodra ez a válasz?
8/12 anonim válasza:
A bolygó egyik definíciója az, hogy kialakulása után tömegénél fogva "kisöpri" a pályájáról az apróbb törmeléket. Ezért lett leminősítve a Plutó, mert nem elég nagy hogy ezt megtehesse. A Föld első 500 millió éve nem volt olyan békés mint mostanság. Jelen állás szerint a földi vízkészlet 80%-a üstökösökből származik, és a Hold is úgy keletkezett, hogy a Föld összeütközött egy Mars méretű bolygóval. Szóval ha csak a vizet nézed, a pár száz méteres üstökösökből kellett pár darab hogy összeálljanak az óceánok, és ezek mellett volt legalább ennyi kő-meteorit is. Ami jelenleg veszélyes lehet, és megjósolhatatlan is, hogy a Kuiper-övben esetleg összetalálkozik két szikla, és az egyik letérve a pályájáról célba vesz minket. A Kuiper-öv a naprendszer külső része, a Plutón jóval kijjebb, kb a teljes naprendszer anyagának 80%-a ott van meteorok, üstökösök, kisbolygók formájában. A naprendszer kialakulásakor az ott lévő anyagra nem hatott olyan erő, hogy az ottani anyag bolygókká álljon össze. Ezért is vizsgálják olyan nagyon ha kintről betéved néhanapján onnan egy-két kődarab, mert az még a naprendszer kialakulása idejéből való érintetlen ősi anyag.
2019. aug. 26. 19:17
Hasznos számodra ez a válasz?
9/12 anonim válasza:
Utolsó, jó amit írsz, egy dolgot pontosítanék: a Kuiper-övben lévő objektumok össztömege még az ezred %-át sem teszi ki a Naprendszer tömegének. Az Aszteroidaövnek (a Mars és a Jupiter között) összesen nincs akkora tömege, mint Holdunk tömegének 5%-a, a Kuiper-övben lévő objektumok össztömegét pedig az ennek kb. 20-200 szorosára becsülik ( [link] ).
Vagyis kb. 1-10 Holdtömegre, amit még ha tízszeresen is becsülnek alá, akkor se nagyon éri el a Föld tömegét összesen.
A Nap adja a Naprendszer teljes tömegének kb. 99%-át, és a maradék 1%-nyi tömegnek is több mint a fele a Jupiterben koncentrálódik. Ezen két objektumon kívül a Naprendszer összes többi bolygója, kisbolygója, holdja meg egyéb törmeléke együtt sem tesz ki 0,5%-nyi tömeget.
2019. aug. 26. 19:54
Hasznos számodra ez a válasz?
10/12 anonim válasza:
Felületes voltam, és benéztem. Nem a Kuiper-övre gondoltam, hanem az Oort-felhőre, aminek a széle kb 1 fényévnyire van a középponttól. Itt azért már van hely mindenfélének, még ha nagyon is ritka. Természetesen én is úgy hallottam egy csillagász előadáson ezt a tömegadatot, a naprendszer keletkezésének modelljéből sakkozták ki, meg mindenféle gravitációs anomáliából. Most nagyon rá vannak izgulva a csillagászok a Plútóra, mert a keringésében találtak valamit ami egy sokkal kijjebbi, de hatalmas objektumra utal.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!