Az állatok miért nem erkölcsösek?

A wiki egész jól fogalmaz:

"Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük. A jogon kívül a legerősebb normafajta"

[link]

A biblia pl. ezen viselkedési szabályokat gyűjti össze, legalábbis ami annak idején érvényes volt, vagy helyesnek számított. Például szerepel benne, hogy a világot, minden állatot és növényt az ember ural, és a természet minden teremtménye (persze főleg a haszonállatok, gabona, stb.) csak azért vannak, hogy minket tápláljanak. Ma már ez a fajta felsőbbrendűség nem teljesen állja meg a helyét. Az istenközpontúság, istennek való teljes alárendeltség is átment emberközpontúságba (ld. humanizmus). Például egy férj az Úr áldásával és a házasság szent kötelékében kb. azt csinálhatott a feleségével, amit akart (a gyilkosságon kívül). Ma már ez nagyon nem számít erkölcsösnek.

Az állatoknak is vannak viselkedési normáik, csak azt nem szoktuk erkölcsnek nevezni. Az, hogy megeszik egymást, csak azért számít kevéssé erkölcsösnek, mert a saját erkölcsünkhöz hasonlítjuk, de az erősen kor- és helyfüggő, ennek megfelelően szubjektív és relatív.

Ha érdekel a téma, a filozófián belül olvasgass az etikáról, értékelméletről, mi alapján döntjük el, mi a jó és rossz, stb. Ugyanis a jó és rossz jelentése nincs kőbe vésve, nagyon képlékeny fogalmak. A természetben, pl. állati viselkedésben pláne nincs jó vagy rossz, inkább csak hogy szükséges vagy sem a túléléshez.

Ezért is érdekesek a katasztrófafilmek, amikor erkölcsös átlagembereket olyan helyzetbe raknak, ahol az erkölcs gyorsan újraértékelődik. Ha így nézzük, akkor az "erkölcsös" viselkedés egy luxus, azért működhet, mert a túléléshez általában nem kell egymás torkának ugrani. Az is lehet, hogy a kialakulása összefügg a gazdálkodással, a folyamatos és elégséges mennyiségű élelmiszer és egyéb javak termelésével. Így már aránylag könnyen megtehettük, hogy hátrahagyjuk az állati ösztönöket... amíg a körülmények ezt megengedik.

Az előző két hsz-ban elég jól le van írva.

Bár szerintem az erkölcs is a biológiai szükségszerűségekből adódik. A túlélés, a létbiztonság része. Az adott közösségen belül - közösség jelentheti pl. a teljes civilizált világot, vagy akár csak egy rokonságot - kialakulnak olyan egyezményes belső szabályok, amiket a többség elfogad. Annak feltételezésével, hogy ha én nem teszek rosszat a másiknak, akkor a másik se tesz rosszat nekem.

Az állatok esetében nem lehet erkölcsről beszélni, mert az állatok nem tudatosan fogadnak el egy szabályrendszert. Őket a génjeikben kódolt "tudás" mozgatja. Pl. a hím oroszlán elpusztítja az idegen apától származó kölyköket, hogy mielőbb tüzeljenek a nőstények, viszont életét kockáztatva védi a saját kölykeit. Mindkét viselkedésnek az az alapja, hogy a génjei hogyan tudnak jobban elszaporodni. Amelyik oroszlán nem ilyen, annak a génjei kisebb eséllyel öröklődnek, kihalnak.

Természetesen, az emberi erkölcsben is sok a génekben kódolt "állati" dolog. Pl. az adott közösség gyerekeinek védelme minden emberi kultúrában megvan, ugyanúgy, ahogy mondjuk a csimpánzközösségeknél. A gyereksírás ösztönös óvó viselkedést vált ki. De az ember emellett tudatos, tanult módon is tesz v. nem tesz dolgokat, amik nem szolgálják a közvetlen érdekeit, viszont közvetetten mégis hozzájárulnak a biztonságérzetéhez, vagyis a stresszek csökkentéséhez, vagyis a túléléshez. Ezt a tanult, csoporthoz köthető viselkedést nevezzük erkölcsnek.

Az állatok nem erkölcsösek. Igaz. Az állatok nem erkölcstelenek. Megint csak igaz.

Nos akkor hogy is van ez?

Mi az erkölcs? Ha maradéktalanul, és ellentmondásmentesen megfogalmazzuk ezt az entitást: erkölcs, akkor vajon alkalmazható-e ez, az állatokkal kapcsolatban?

Mi az "erkölcs"? Vagy másként(?) a morál. És az etika?

Nézzük ezt legelőször az etikát:

"Az etika (másként erkölcsfilozófia, morálfilozófia) a gyakorlati filozófiának az az ága, amely az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával foglalkozik."

[link]

Úgy tűnik definitíve az állatok sem nem etikusak, sem nem etikátlanok. Nincs "etikájuk", mert nem lehet olyanjuk, hogy "filozófia". (És a delfinek? Csimpánzok? :D)

Erkölcs:

[link]

Azután meg minden állat "egy kalap alá" kerülhet? Vagy hol az a szint ahonnan MÁR vagy MÉG nem vonatkoztatható az (adott) állatfajra.

(Egy kutya - emberi (mesterséges) eredetű állat - lehet-e erkölcsös-erkölcstelen? Na erre 99%-ban igent válaszolnak az emberek. Sőt úgy, hogy - "a kutya sokkal erkölcsösebb az embernél".)

De szerintem az állatok nem erkölcstelenebbek mint az ember. (De nem is erkölcsösebbek).

"Ha a társadalmi korlátok megszűnnének, az ember olyanná válna mint az állatok, vagy elég erős az erkölcsös énünk, és nem tudunk elállatiasodni?"

Biztos láttál már disztópikus filmeket, olvastál a civilizáció összeomlásáról szóló könyveket. De hallottál már a második világháború alatt megtörtént dolgokról. És a történelem is tele van olyan helyzetekkel, ahol "lepereg" a kulturális máz (erkölcs-etika ez a máz) és ott áll meztelen lényében az... emberi LÉNY. És történik némi borzalom.

A naturális élőlény. (Emberállat? Milyen vastag, és milyen mélyre szivárog(hat)-gyökeresed(het)ik az a máz, vagyis inkább burok, ami az erkölcs? Nehéz megmondani. Úgy tűnik elég könnyen hajlamos "lepattogni".

Ez a kultúra része. Meghatározója is, létrehozója is, tartóváza is, lényege is. Erős összetartó erő, de egyúttal erős romboló, szétfeszítő erő is a társadalomban.

Mivel az állatok "kultúrái" vagy sokkal egyszerűbb "srófra" járnak, - vagy olyanok mint az automaták (pl. hangyák, termeszek) - mint az emberi kultúra, ezért nem beszélhetünk az állatok erkölcseiről. Szerintem.

Ettől függetlenül, mégis sokan - automatikusan antropomorfizáló indíttatásból - emberi-erkölcsi tulajdonságokat vetítenek az állatokra.

Valószínűen azért, mert abszolút értelműnek tekintik az erkölcsöt.

Ez nem csoda, hiszen az istenhit egyik alapköve, az abszolút jó, és abszolút rossz meglétének elfogadása. De ez egy másik topic témája lehetne. :)

dellfil