Mi az oka, hogy az emberek és az állatok fájdalom esetén (legtöbbször) hangot adnak ki?

Süttürüttü, tehát akkor röviden: A többi állat figyelmeztetése a veszélyre?

Érdekes részlet, hogy ez a fajtársakra vonatkozik-e, vagy minden környékbeli potenciális prédára is. Melyik számít evolúciós nyomásnak?

#5 Pont ezen gondolkodtam én is a válasz megírása közben, hogy ez miféleképpen hathat szelekciós nyomásként egy faj, vagy akár fajok csoportjának esetében :)

Mindenesetre úgy voltam vele, hogy attól, hogy én nem ismerem, vagy nem tudom megfogalmazni rá a választ, még lehet létező jelenség (a lehetősége megvan rá). Ha mégsem így van, akkor meg valaki, aki jártasabb nálam a témában, majd helyre rak, és tanulok én is meg a kérdező is belőle.

Szerintem nem csak a többi zsákmányállat hallja, hanem az összes állat, abba pedig beletartoznak a ragadozók is.

Ekkor a többi ragadozónak felhívni a figyelmét arra, hogy itt van egy könnyen megszerezhető sebesült préda, valamint talán annak a fajtársai, ha csoportban él, nem tűnik kifejezett előnynek.

Másrészt más ragadozók figyelmét felhívni arra, hogy itt van egy ragadozó ami éppen zsákmányszerzéssel van elfoglalva és nem a többi ragadozó elöli elbújással, talán előny a prédának (el tud menekülni), de nem előny a fajtársaknak, mert megvan az esély menekülés közben az odavonzott ragadozókba botlani.

Egyébként biztos az, hogy fájdalomra legtöbbször hangképzéssel válaszolnak a vadon élő állatok?

A magasabb rendűek (halaktól felfelé) mindenképpen, bár néhány kivétel akadhat. Nem gerincesek esetében egyáltalán nincsenek még hangképző szervek (legalábbis nem belső hangképző szervek), legfeljebb külső testrészek dörzsölésével vagy hasonló módon tudnak hangot képezni. Ez viszont egyrészt nem elég hangos, átható, másrészt nem is igazán alkalmas hangok széles palettájának "megjelenítésére", többnyire csak párzási hangként használják (pl. szöcske, tücsök, kabóca, stb.).

"Ekkor a többi ragadozónak felhívni a figyelmét arra, hogy itt van egy könnyen megszerezhető sebesült préda, valamint talán annak a fajtársai, ha csoportban él, nem tűnik kifejezett előnynek. "

Első blikkre tényleg nem. Viszont a riasztó hang félelmet kelt a fajtársakban, ami menekülésre ösztönzi őket, hogy eltávolodjanak a problémás helyszíntől - miközben a ragadozókat meg pont odavonzza a sivalkodás, ahogy írtad. Az meg hogy esetleg egymásba botlanak közben, persze, benne van a pakliban. De még így is kisebb az esélye a zsákmánnyá válásnak, mintha ott maradna a vacsorázó ragadozó közelében (aki lehet, hogy nem is egyedül van).

"Másrészt más ragadozók figyelmét felhívni arra, hogy itt van egy ragadozó ami éppen zsákmányszerzéssel van elfoglalva és nem a többi ragadozó elöli elbújással,"

Ragadozó általában nem bujkál ragadozó elől, egymásnak ritkán zsákmányállatai (kivételek persze lehetnek, de nem ez a jellemző). Ragadozó ragadozóval leginkább olyankor kerül összetűzésbe, ha a zsákmány túl nagy az egyiknek, és nem bírja megenni/elvonszolni, így a dögre lecsapnak mások is, megpróbálván elverni onnan azt, amelyik leterítette a zsákmányt (pl. oroszlán-gepárd). Vagy ritkábban akkor, ha a ragadozó már annyira éhes, hogy "tökmindegy mi az, ha mozog akkor megesszük" helyzetben botlik bele a másik ragadozóba.

Az elriasztásra megjegyezném, hogy ha a forró kályhához érsz, akkor is felordítasz. Nem hinném, hogy a kályha elriasztása, vagy veszély jelzése a cél. De kétségtelen, hogy más esetekben ez sem kizárt.

Amikor az ember hirtelen megoldhatatlan feladat előtt találja magát, gyakran ösztönösen káromkodik, vagy egyéb hangot hallat. Amikor valami kellemetlen nem várt dolog történik, akkor is. És bizonyára még más esetek is vannak.

Ennek alapján arra gondolok, a rajtaütésszerűen nem várt, vagy fölöttébb kellemetlen esetek, beleértve a fájdalmat, egyfajta stresszhelyzetet, agyi feszültséget okoz. Ennek ösztönös levezetése (feszültségcsökkentés) a tényleges ok, tehát valójában életösztön egy sajátos esete.