A fehér emberben természetéből fakadóan agresszívebb mint más emberfajok?

"Ha beszélgetsz egy indiaival, japánnal, afrikaival akár latin-amerikaival is, sokkal spirituálisabb, magasabb szinten gondolkodó emberek"

Hm. Vegyük most csak a japánt.

[link]

"A kard élezése és polírozása mind a mai napig művészetnek és megbecsült szakmának számít, ami nagy szakértelmet és ügyességet kíván. Az elkészült kardokat próbáknak vetették alá, amely általában emberéletekbe került. A próbák során bűnözőket végeztek ki, de nem volt ritka, hogy a szamuráj az első vele szembe jövő parasztot vagy idegent (külföldit) vágta le vele. (A juji-kiri, vagyis keresztvágás nevű technika egyik értelmezése a szó szerinti keresztvágás, vízszintesen és függőlegesen, míg a másik a kard próbája az útkereszteződésben, ami szintén keresztet formáz.) Az elítéltet egy homokbuckára kötözték, majd egyszerűen kettévágták. Egy jó pengével a próbát végzőnek 10 embert kellett egymás után lefejezni élcsorbulás nélkül, vagy egyszerre három embert derékban kettévágnia."

[link]

[link]

És hidd el, minden népnél, rassznál, kultúránál lehet ilyet találni.

Szóval ebben SEM okoz semmi különbséget a bőrszín.

Ha már eltérő kultúrák, egyedül a buddhizmus nevében nem viselt soha senki háborút. De az sem rasszfüggő.

#32 Te elolvasod egyébként amit válaszoltunk?

Tiszteld meg már annyival a válaszolókat, hogy értő olvasással feldolgozod az információkat.

Nem kérdezni jöttél ide, hanem kitettél egy tudománytalan blődséget, és azt várod hogy igazoljuk. Ehelyett sokszorosan cáfoltunk több irányból is, de kb el se olvasod.

Emberi fajokról beszélni meg különösen nagy ostobaságra vall.

Menjünk vissza a kályhához. Hogyan gondolkodik az ember, ha a tudományosság kritériumai szerint vizsgálódik? Az addig oké, hogy van valami előfeltevése, hipotézise. Mondjuk valakinek az a szubjektív benyomása, hogy a férfiak okosabbak, mint a nők. Innen kezdődik a tudományosság, mikor elvonatkoztatunk a hipotézisünk ítéletétől, és a hipotézis kijelentését kérdéssé tesszük. Jelen esetben ez a kérdés az, hogy van-e eltérés, és ha van, milyen mértékű a férfiak és a nők „okossága” között. Aztán jön valamiféle objektív kritériumrendszer felállítása. Mit jelent az, hogy valaki okos? Az IQ összefüggésben van az okossággal? Részben, tehát ez egy jó kiindulási alap, mert az IQ-t lehet objektív és kvantitatív módon mérni. A műveltség is része az okosságnak? Naná, tehát ezt is figyelembe kell venni megfelelő súllyal. Szerencsére a műveltség megmérésére is ki lehet dolgozni objektív, kvantitatív mérési módszereket. Meg még össze lehet szedni néhány ilyen paramétert, és ez alapján valamiféle kvantitatív – számszerű – értékelését lehet egy-egy embernek megtenni. Megfelelő módszerekkel ki lehet a lakosságból választani jó pár férfit és nőt, olyan tömegben és eloszlásban, hogy az reprezentálja az emberiséget. Aztán ezeket összevetve ki fog jönni valami. Vagy az, hogy a férfiak okosabbak, az adott mérési módszerrel 10%-al több pontot kapnak. Vagy az jön ki, hogy a férfiak és a nők ugyanolyan okosak, mondjuk a mérési hibahatáron belül van a különbség közöttük. Vagy lehet, hogy az jön ki – az előfeltételezésnek pont az ellentéte –, hogy a nők mondjuk átlagban 12%-kal több pontot érnek el ezen a skálán.

HA – hangsúlyozom: HA – az jön ki, hogy a férfiak és nők okossága között van eltérés, amit immár tekinthetünk alátámasztottnak, akkor lehet feltenni azt a kérdést, hogy mi ennek az oka.

A te kérdésed pont ezzel adós. Te annak az okát keresed, hogy miért agresszívebb a fehér ember, anélkül, hogy bármi alátámasztaná – szubjektív és ebből kifolyólag a legtöbbször tort, hiányos benyomásokon kívül –, hogy egyáltalán a fehér ember agresszívebb lenne. Mikor mi itt most ahelyett, hogy a fehér ember túlzott agressziójának okára válaszolnák, magának annak a kijelentésnek a helyességét, objektív mivoltát kérdőjelezzük meg, hogy tényleg agresszívebb-e a fehér ember, akkor te továbbra is ragaszkodsz az előfeltevésedhez, az igazolatlan, ex katedra megállapításodhoz. Igen ám, csak közben az ellenérveket kénytelen vagy tudomásul venni, de ebből nem azt a következtetést vonod le, hogy az előfeltevésed nem állja meg a helyét, hanem azt, hogy nem ezek az kritériumok határozzák meg az agresszió mibenlétét. De addig-addig csinálod ezt, amíg a kritériumaid már szemmel láthatóan teljesen távol állnak a kijelentésed jelzőjétől.

Ha az előbbi férfi-nő okosság kérdését nézzük, ez olyan, mintha annak az okát keresnéd, hogy miért okosabbak a férfiak. Csak miután tények tucatjai jönnek szembe, miszerint a mérések alapján pl. a nők átlagos IQ-ja nem alacsonyabb az férfiakénál, akkor az IQ számodra már nem is annyira meghatározó, bezzeg a műveltség. Mikor valaki diákok tanulmányi eredményein keresztül mutat rá, hogy a férfiak és nők műveltségében nem hogy a férfiak, hanem a nők állnak jobban, akkor már a műveltség sem annyira meghatározó, már az iskolai végzettséget akarod vizsgálni. Ha az sem megy, akkor meg a jövedelmi viszonyok összehasonlítására térsz rá. Közben olyan messzire mész, hogy nem veszed észre, hogy az átlagkereset és az okosság nagyon sok ok miatt nem függ össze szorosan. De te továbbra sem a véleményedet igazítod a tényekhez, adatokhoz, ismeretekhez, hanem az tényekből, adatokból, ismeretekből mazsolázod ki azt, ami igazolja a véleményed igazságát, és hagy figyelmen kívül, vagy teszed jelentéktelenné azt, ami ellentmond annak.

Ez nem tudományos megközelítés. Ezzel lehet menni a politika kategóriába, ott aztán ki lehet fejteni mindenféle a valósággal köszönő viszonyba sem lévő sületlenségeket.

~ ~ ~

Nézd meg. Wadmalac (#31) szépen leírta, hogy hogyan is viszonyultak a japánok az emberi élet értékéhez. Áh, az nem az agresszióról szól. De a rabszolgatartás az igen. Hát pedig rabszolgát tarthatott egy teljesen nyugodt ember is. Egy adott kornak ez volt a normája, pont annyira nem számított problémásnak, mint az, ha valaki ma lovat tart. Vagy ugyanúgy nem számít ma problémásnak, ha valaki otthon macskát tart, pedig lehet, hogy pár száz év múlva embertelennek fogják ezt tartani, hiszen bezárni egy lakásba egy olyan állatot, aminek a természetes igénye, hogy négyzetkilométernyi territóriumot tudjon bejárni. Lehet, hogy pár száz év múlva erre úgy fognak tekinteni, hogy micsoda barbár állatkínzás volt ez abban a sötét XX-XXI. században. Másik oldalról voltak olyan társadalmak, ahol rabszolgatartás ugyan nem volt, de „vallási” okokból történő emberáldozatok, kannibalizmus, vagy véres háborúk, konfliktusok viszont igen. A rabszolgatartás tehát nem igazán korrelál az agresszióval.

No de visszatérve neked van egy állításod, méghozzá az, hogy a fehér emberek általában, vagy átlagban agresszívabbak lennének, mint más rasszba tartozó emberek. Mi vitatjuk ennek az állításnak az igaz voltát. Ha tudományos alapokon akarunk maradni, te vagy az, akin bizonyítási kényszer van. Kérlek tehát, hogy támaszd alá az állításodat tudományos kritériumoknak megfelelő tanulmányokkal, vizsgálatokkal.

Bár nekem, amíg az állítás nincs igazolva, nincs cáfolási kényszerem, de azért nézzük csak. Az agresszió mértékét úgy általában szerintem elég jól reprezentálja, hogy mennyi az emberölések, gyilkosságok aránya, mondjuk 100 000 emberre vetítve. Némi keresgélés után pl. találtam egy térképet: [link]

Ez nagyon cáfolni látszik az kijelentésed helyességét.

~ ~ ~

Viszont a dolognak nem genetikai, etnikai okai vannak. Hogy lehet, hogy van egy társadalom, aminek a népessége, etnikai összetétele nem változik, ennek ellenére az egyik évszázadban virágzó gazdaság, kereskedelem, tudomány figyelhető meg, majd a következő évszázadban véres polgárháborúk, amiben milliók halnak meg, majd a következő évszázadban újra boldog békeidők jönnek, fejlődés, virágzás. Márpedig szinte csak ilyenre van példa, nem nagyon van olyan területe a Földnek, ahol mindig is béke honolt, de olyan sem, amin permanens háborúk folytak. Tehát a dolog valamilyen más tényező függvénye. Ahogy az is arra utal, hogy a dolognak nem etnikai, genetikai okai vannak, hogy egymás mellett él genetikai szempontból nagyon közeli rokonságban álló nép, az egyik éppen háborúzik egy harmadik féllel, vagy éppen polgárháborúk folynak, míg a másik nép békében él mellettük.

Az agresszió mértékének – már ha van értelme ezt nem egyes emberekre, hanem komplett népekre, népcsoportokra ráhúzni – nem a bőrszín és nem a genetika a meghatározója. Sokkal inkább az adott nép kultúrája, vallása, hogy milyen értékrend az, ami mindenki által elfogadott. Sokkal inkább az adott nép jóléte, a társadalom szociális helyzete, vagy sokkal inkább a kereslet és kínálat viszonya. Nyilván ahol nagyobb a kereslet a kínálatnál, és a keresletet nem lehet belső forrásból kielégíteni, ott megjelenik a hódítás, az erőforrásokért folytatott harc. Az europid embereknél pont úgy, mint a mongoloid, a negrid, vagy éppen az ausztralid embereknél. Dél-Amerikában sem azért magas az emberölések és gyilkosságok aránya, mert ilyen vagy olyan genetikai összetételű népek lakják, hanem mert olyan a gazdasági helyzet, amilyen, olyan szociális különbségek vannak, amilyenek, ennek okán olyan feszültségek és konfliktusok vannak, amilyenek.

~ ~ ~

Viszont hogy el ne felejtsük: Várjuk a kiinduló kijelentésednek valamiféle objektív tényeken, statisztikákon, vagy hasonló kutatásokon alapuló alátámasztását.

"És ez pedig a dominanciára való, uralkodási, hódítási vágy. És ezen a területen valóban a legjobban is voltak."

100%-ban meg lett cáfolva történelmi példák tucatjával.

Ráadásul a legnagyobb probléma még mindig az, hogy hadvezéreket, politikusokat, királyokat azonosítasz teljes nemzetekkel. Sőt nem is nemzetekkel, hanem egy teljes rasszzal!

"kérdésemmelvviszont azokra az esetekre utalok amikor békés idegen népeket igáztak le, tettek rabszolgává, irtottak ki"

Hát igen, a nankingi mészárlás egyáltalán nem ilyen volt. Vagy de? De.

"Értem a technológiát mint meghatározó tényezőt, de mégsem értek egyet teljes mértékben azzal, hogy ez felmentené a fehéreket a szörnyűségek alól amiket elkövettek."

Ha azt várod hogy a ma élő fehér ember járjon lehajtott fejjel a felmenői tettei miatt akkor bizony te rasszista vagy. Még ha (HA) téged ért volna valamilyen közvetlen atrocitás akkor látni lehetne hogy az ellenérzésednek van VALAMENNYI létjogosultsága. De én a helyedben így inkább nem nagyon terjeszteném a nézeteimet mert jobb helyeken ki fognak téged nézni a világból (jogosan).