Mitől ember az ember végülis?
Társas lény? Az állatok között is sok példa van rá.
Tud kommunikálni, beszélni? Az állatvilágban erre is nagyon sok példa van, kezdve olyannal mint a méh. Lásd, a táncuk.
Eszközt használ? Na és a varjak, holló, kisebb madarak, ami hirtelen eszembe jutott?
Tud építkezni? És a termeszvárak?
Tud csapatban dolgozni, szervezetten viselkedni? És a hangyák?
Képes az érzelmekre? És az elefántok, akik pl. "gyászolják" elhullott társukat?
Képes a humorra? Meg tudják az állatok is a maguk módján viccelni a másikat, és van humorérzékük (bár ez inkább a főemlősökre jellemző ha jól tudom).
El tudjuk különíteni a jót a rossztól? Na és mi számít jónak és rossznak? Ez szimpla társadalmi norma. Az állatok tudják ez a bogyó jó, a másik növény mérgező.
Hirtelen ennyi jutott eszembe. Na de akkor, mégis mitől vagyunk "emberiek"?
#17, Bizony, a gorillák meglepően értelmesek. Amelyikük megtanulta jelnyelvet (pl. a híres Koko), akár elvontabb fogalmakat is megért. Egy ilyen irányú fejlődési folyamatnak nagyon az elején vannak, de megfelelő evolúciós nyomásra és elég idő alatt szerintem aránylag könnyen emberi intelligenciát is elérhetnek.
(Egyszer a gondozója mesélte, hogy elment szülni, de elvetélt (vagy halva született a gyereke, nem emlékszem), és mikor visszament Kokohoz, eljelelte neki, hogy meghalt a kisbabája. Erre Koko jelezte, hogy nagyon szomorú és átölelte a gondozót. Mondjuk erre az empatikus reakcióra talán kutyák vagy elefántok is képesek, de csak akkor, ha látják, mi történt, más absztrakt módon nem igazán lehet átadni nekik az információt.)
A nyelvről:
"Összességében a tudósok abban egyetértettek, hogy a gorilla nem használ szintaxist és nyelvtant, illetve hogy nyelvhasználata egy emberi gyermek szintjén van."
Az Ember az Univerzum olyan tartománya, mely abban különbözik a többi tartománytól, hogy önreflexióra képes (tudja, hogy létezik), ÉS azt is tudja, hogy ez nem lesz mindig így.
Azaz saját időleges mivoltával tisztában levő természeti jelenség.
#22! Van egy kísérlet, ami pont ezzel foglakozik: Arra voltak kíváncsiak mikor alakul ki az önreflexió, mikor ismeri fel az embergyermek, hogy ő (mint önálló lény) létezik?
Fogták a gyereket, rákentek egy foltot az arcára és leültették egy nagy tükör elé. Ha a gyerek odanyúlt az arcán a folthoz és nem a tükörben nézte a "másik gyerek foltos arcát" akkor bebizonyosodott, hogy tisztában van saját létezésével...
Na vajon mi történt, amikor állatokkal is megcsinálták a kísérletet?! ......
Ugyan úgy az arcukhoz nyúltak! többek között csimpánzok, elefántok, galambok, stb....
Nice try de ez sem jött be. Ebben sem vagyunk különlegesek...
Na? még ötletek? Vagy kifogytatok? :D
Bizony, Máté, elvégezték emberszabású majmokkal is, de nekik az egyik fülüket kenték be elaltatás után. Az ébredés után tükörbe néztek, és ha a fülükhöz nyúltak, akkor ezt önreflexiónak vették. Sztem. jogosan. A csimpanzok felénél pozitív eredményt kaptak, viszont a kísérletbe bevont orangutánok mindegyike önreflektívnek bizonyult. Tehát még egy fajon belül sem egységes a kép, és ez mindenképpen valamifele mennyiségi jellegű idegrendszerbeli különbségre utal, mely ugye új minőségbe “csap át”. Az említett kísérletről egyébként a Csányi Vilmos tett említést egyik előadásában.
Szóval nem a puszta önreflexió teszi a különbséget, hanem a halál tudata. Az egesz emberi kultúra, a művészetek is ebből a tudásból erednek.
,,Szóval nem a puszta önreflexió teszi a különbséget, hanem a halál tudata. Az egesz emberi kultúra, a művészetek is ebből a tudásból erednek."
És ezt tudod is igazolni? vagy tekinthetem egy személyes véleménynek?
Amúgy mit nevezünk kultúrának? Nincs definíció rá, de mindenkinek van elképzelése róla. Bizonyos aspektusaira viszont egyértelműen van példa az állatvilágban: fogasceteknél pl...
A művészet is hasonló! Nincs rá mindenki által elfogadható definíció. Maga a kreatív alkotási folyamat természetesen nem emberi vonás:
Az emberi agykéreg nyilván lehetővé teszi elképesztő alkotások létrehozását, amire az állatok ilyen formában képtelenek lennének. pl.: Michelangelo Pietá-ja
Minden állatfaj különleges, és mindegyiknek vannak elképesztő tulajdonságaik. hiszen élőlények, ez nem is csoda... Nekünk az agykérgünk szuper, kiváló hosszútávfutók és nagyon ügyes eszközhasználók vagyunk. Valóban bámulatos, hogy főemlős létünkre képesek voltunk a Holdra is eljutni... Az ember valóban figyelemreméltó állat. Ez nem vitás. Talán majd egyszer képesek leszünk olyan dolgokat is tenni, amik nem csupán állatias tulajdonságainkból eredeztethetőek. A Holdra szállás is (ha szigorúan vesszük) csak egy kíváncsiság és dominanciaharc motiválta eszközhasználattal kiegészített csoportos állati cselekedet volt.
Nekem eszembe jutott egy valami, bár lehet erre is van példa az állatvilágban, még ha közvetlenül nem is bizonyítható, csupán feltételezhető.
Szóval az ember képes meggondolni magát. Képes a benne előjövő érzéseket vagy érzelmeket felülírni direktben, képes szembemenni azokkal, képes uralni azokat. Például megkíván egy ételt, és nekilát, hogy elfogyassza, de útközben gondol egyet és azt mondja magának, hogy inkább nem eszem, mert "izé". Ez csak egy példa volt, nyilván számtalant ki lehet találni, van fantáziánk hozzá.
Illetve talán még annyi, hogy az ember képes meghaladnia önmagát pszichológiai értelemben (tehát nem lexikális tudás vagy fizikai kondíció fejlesztésére gondolok, hanem morális fejlődésre).
#26! Jól gondolod! Van rá példa az állatvilágban:
Az érzelmek felülírása nagyon gyakori jelenség az állatvilágban. Maga az eszközhasználat is egy klasszikus példája ennek. A maghéjak szétzúzása kövekkel gyakori kisemlősöknél. Ha nem tudnák felülírni érzelmeiket, akkor egész nap csak próbálnák megenni a magokat, de érzelmeiket legyőzve keresnek inkább egy követ és azzal hosszas próbálkozások után feltörik. Vagy gondolhatunk a kutyára is, aki a gazdi elismerése miatt képes megtartani az orrán a jutalomfalatot. Nyilván ez lehet egy betanult viselkedés is, de uralkodik az érzelmein és ez volt a kérdés...
Kulturális szokások is felülírják az érzelmeiket. Főemlősöknél pl. eléggé fejlett szociális berendezkedés figyelhető meg. Akár kultúrának is nevezhető szokások és hierarchia van jelen. Ezek nem betartása az érzelmek miatt komoly következményekkel járnak a csoporton belüli megítélésben. Akár csak az embernél! Pl. Ha egy mákakó ellop egy gyümölcsöt a másiktól, akkor annak csúnya verés lehet a vége. Ezt átgondolva inkább továbbállnak és keresnek maguknak saját gyümölcsöt...
Ez tekinthető morális fejlődésnek is. Hiszen olyan kulturális szabályokra jött rá, (ne lopj) amik erkölcsös cselekedetekre sarkalták.
#27.
Nem egészen erről beszéltem, úgy látszik a lényeg nem ment át...lehet az én közlésemmel van probléma. S bocsáss meg, de a példáid picit beleerőszakolás szagúak. Nem igazán meggyőzőek számomra, illetve ahogyan az előző válaszomban említettem, ezek inkább csak feltételezések, nem egyértelműen támasztják alá az állításokat (jelen esetben a Tieid).
Köszi, hogy hozzászóltál a válaszomhoz. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!