Mitől ember az ember végülis?
Társas lény? Az állatok között is sok példa van rá.
Tud kommunikálni, beszélni? Az állatvilágban erre is nagyon sok példa van, kezdve olyannal mint a méh. Lásd, a táncuk.
Eszközt használ? Na és a varjak, holló, kisebb madarak, ami hirtelen eszembe jutott?
Tud építkezni? És a termeszvárak?
Tud csapatban dolgozni, szervezetten viselkedni? És a hangyák?
Képes az érzelmekre? És az elefántok, akik pl. "gyászolják" elhullott társukat?
Képes a humorra? Meg tudják az állatok is a maguk módján viccelni a másikat, és van humorérzékük (bár ez inkább a főemlősökre jellemző ha jól tudom).
El tudjuk különíteni a jót a rossztól? Na és mi számít jónak és rossznak? Ez szimpla társadalmi norma. Az állatok tudják ez a bogyó jó, a másik növény mérgező.
Hirtelen ennyi jutott eszembe. Na de akkor, mégis mitől vagyunk "emberiek"?
Az elején szépen felsorolod azokat a tulajdonságokat, amikre végül az állatvilágban is van példa. Minden tulajdonságra mondasz valamit, Hangya, elefánt, delfin, stb.
Mondj _EGY_ olyan állatot, amiben ezek a tulajdonságok mindegyike megvan, pont úgy, ahogy az emberben is!
kúltúra ecsém, a kúltúra!
biztos hallottál már róla a tévében.
#11 Talán a csimpánzoknál, amelyik barlangban lakik. Az már megfelel az ősember képességeinek majdnem.
Kommunikáció, csoportmunka, kezdetleges eszközhasználat stb...
Az ember (ahogy a többi állat is) bizonyos dolgokban sikeresebb, "fejlettebb". De nincs olyan képessége, ami egyedi lenne.
Még az elvont fogalmak értelmezése se tesz minket egyedivé. Még a mákakók is képesek megérteni pl.: a pénz fogalmát. Képesek használni is! Egyszóval képesek kereskedni...
Az öntudat sem emberi képesség, hiszen nagyon sok állat képes felismerni magát a tükörben. Még játszanak is: dobálják magukat előtte, meg hasonlók...
A vallásos, vagy babonás cselekedetek sem tesznek egyedivé minket. Csimpánzok pl. köveket hordanak fák köré majd üvöltözés és táncolás közben elkezdik hajigálni a köveket a fákhoz. A babonás viselkedést egyébként galamboknál is már megfigyelték kísérletek során. Asszem a aszt hitték ha döntögetik a fejüket, akkor több jutalomfalatot kapnak...
Kreativitás: A polip szinte bárminek rájön a kinyitására. A varjú meggörbíti a drótot és kampót formál belőle, amivel kihalássza a kaját az üregből. Vagy feltölti vízzel, az üreget, hogy így felússzon a kaja... Erre még egy ember se biztos hogy rájönne kapásból. A varjú igen...
A "legfejlettebb" faj se vagyunk, mert ha jön egy meteor vagy valami kozmikus armageddon, akkor pikk-pakk kipusztulunk a medveállatka meg vígan éldegél tovább a letarolt Földön. Az sem kizárt hogy evolúciós zsákutca vagyunk, mert túlzott intelligenciánk miatt felzabáljuk a Föld erőforrásait és utána éhen-halunk. Vagy egy totális atomháború közepette élhetetlenné tesszük a bolygót. Ez a medveállatkának szintén meg se kottyanna. Akkor kis is a fejlettebb?
Most így hirtelen ennyi jutott eszembe, de nyugodtan mondhattok egyedi emberi képességeket és találok rá példát az állatvilágban... :D
Ilyen szintű folyamatokban nincsenek ugrások. Ezért a fejlődés folyamán meghúzunk egy önkényes szintet (azért mégse teljesen önkényes, lásd alább), ami alatta azt nem szoktuk embernek tekinteni, ami fölötte, azt igen. Ennek megértéséhez lehet tanulmányozni a témával foglalkozó tudományos írásokat.
A #11 feltesz egy fontos kérdést. Egyetlen észrevétel érkezett rá, #15. Ahol viszont a kulcsszó a "majdnem". Szóval arról van szó, amire #11 utalt vázlatosan.
A filozófia ismer egy törvényt, ez a mennyiség minőségbe való átcsapásának törvénye. Azt jelenti, hogy ha valamit vizsgálunk, akkor annak a valaminek egy bizonyos mennyisége fölött kénytelenek leszünk megállapítani, hogy az valahogy mégis más. Mivel a mennyiség folytonos, lesz egy sáv, ahol zavarban leszünk, azonban ezen innen és túl a helyzet eléggé magától értetődőnek látszik.
Az emberré válás során bizonyos szinten túl használjuk a homo sapiens megnevezést. A közvetlen előtte lévő állapotokra is használjuk, de nem a sapiens jelzővel. Ez a választóvonal. Amikor az egyed agya olyan fejlettségi szintet ért el, hogy képes volt egyesíteni elődei minden hasznos tulajdonságát. Ezt röviden gondolkodásnak, eszközhasználatnak, munkának, időképnek nevezzük. Persze, vannak gondolkodásra utaló jeleket produkáló állatok, de valahogy nem mutatják a többszörös következtetés képességét. Vannak eszközhasználók is, de egyik se teszi el az eszközét egy következő alkalomra. Állatnak nincs időképe, nincs múlt és jövő. Mindezek olyan fejlettségi szinten, amit egyetlen állat sem produkál.
Fontos a folyamatosság, és ezt meg is jeleníti a nyelvünk. Csak példaként, van előember, ősember és ember. Vannak ókori kultúrák és van modern kor. Ez mind a fejlettség egy szintjét jelenti.
Azt azonban le kell szögeznünk, a nyelv azért különbözteti meg az állat és az ember fogalmát két szóval, mert ez két dolog. Az embert az állattól alapvetően a komplexitása különbözteti meg. Amikor egy emberre azt mondjuk, állat, éppen e komplexitást hiányoljuk belőle, a mai szinthez képest túlságosan primitívnek tartjuk.
"AZ ember az egyetlen állat ami méri az időt"
...és szeletelve eszi a pizzát. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!