Tényleg "hozzácsaptak" a középkorhoz pár (száz) évet?

kezdjük a végéről.

Az izotópos vizsgálat valójában nem egzakt. Azon alapul, hogy minden "norlmál" elemnek van rádióaktív változata. Így a szénnek is. Ezek a rádióaktív változatok gyakorlatilag ugyanúgy viselkednek, mint a normál atomok, ugyanúgy molekulákba épülnek be, csak pongyolán fogalmazva időnként elbomlanak, azaz eltünnek. Namost ha a szervezet, amiben a rádióaktív szén benne van, még él a bomláskor, akkor a természetes anyagcsere "pótolja" a hiányzó atomot, azaz a rádióaktív és a nem rádióaktív szénatomok aránya állandó. Ha viszont a szervezet elpusztul, akkor ez a pótlás megszünik és az arány egyre jobban eltolódik a nem rádióaktív szénatomok felé. Ebből az eltolódásbol számolható, hogy mikor állt le az anyagcsere.

A dologgal két gond van. Az egyik, hogy csak élő szervezetekre lehet használni, azaz pl. épületekre nem, illetve, hogy azt tudjuk meg belőle, hogy a szervezet mikor pusztult el. A középkorban pedig nagy divat volt az újrahasznosítás, pl. pergamenekről is minden további nélkül levakarták a rajta lévő szöveget és újat írtak rá. Ekkor meg már a pergamen vizsgálata nem ad támpontot az irat keletkezéséről, maximum a tinta vizsgálata, már lehet, mert szerves alapú. Ha nem az, akkor módszernek reszeltek.

A másik gond, hogy abból a feltételezésből indul ki, hogy a rádióaktív és nem rádióaktív atomok aránya mondjuk 500 évvel ez elött is annyi volt, mint most. Erre nincs semmi bizonyíték.

Mindezek mellet ugyan mérnek egy ilyen vizsgálatnál, de a mérési eredmény és az évszám összekapcsolása kalibrációval történik, azaz fogtak egy csomó dolgot, aminek a korát úgy gondolját, hogy ismerik, megmérték és a további méréseknél ezekhez hasonlítják hozzá a mérési eredményeket és ebből kapják meg az eltelt évek számát.

A gond ott van, hogyha az eredetileg használt tárgyak korának meghatározása rossz volt, akkor az egész rendszer rossz.

vissza az elejére. Az a párszáz az kicsit kevesebb, mint 300 év, azaz mostanság 1710 környékén járunk. Több különböző egymástól független szál vezet ezen eredményhez, most csak a legegyszerűbbet írom le.

Gergely pápa 1582 október 5-én átállította a naptárat ami azt jelentette, hogy a következő nap nem október 6. volt, hanem október 15. Ezzel egyidőben bevezetésre került az un. gergely-naptár is. A változtatásra azért volt szükség, mert a tavaszi nap-éj egyenlőség (tehát amikor a nappal ugyanolyan hosszú, mint az éjszaka) nem március 21-ére esett. Ez azért gond, mert a keresztény vallásban több un. mozgó ünnep is van. Ami nekünk most fontos, az időrendben Hanvazószerda, Húsvét, Pünkösd.

Hanvazószerda a Húsvét vasárnapot megelőző 40. nap, Pünkösd pedig az azt követő 50. nap. A húsvét pedig a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Kis fejszámolással, a holdhónap kb. 28 nap, plussz maximum 7 nap, az még mindíg csak 35, azaz Hanvazószerda már elmúlt, de még nem tudjuk milyen napra is esik a húsvér, mert még nem volt nap-éj egyenlőség. Ezért kell a nap-éj egyenlőségnek minden évben ugyanarra a napra esnie.

Namost. A gergely-naptár elött a juliánusz naptár volt. A kettő között az a különbség, hogy kicsit máshogy kezelik a szökőnapokat. A mai (gergely) naptárban 4 évente van szökőnap, de 100 évente nincs, viszont 400 évente van. A juliánusz naptárban minden negyedik évente volt. Csakhogy a föld nem 365,25 nap alatt kerüli meg a napot, hanem kicsit kevesebb alatt. Ezért a juliánusz naptár (amit ie. 46-ban vezettek be) 1582-ig eléggé nagy csúszást szenvedett. Ezt kellett korrigálni. Évente majdnem pontosan 11 perc a kettő különbsége. Ezt ki lehet számítani.

És itt a hiba. ie. 46-tól 1582-ig eltelik 1627 év (nincs 0. év) ez alatt a csúszás 17897 perc, ami 12,4 nap. Gergely pápa viszont csak 10 napot korrigált. Ami nem is lenne baj, mert mondjuk elszámolta magát, csakhogy a napéjegyenlőség most is márc. 21-ére esik. (a juliánusz naptár szerint is március 21. volt a nap-éj egyenlőség)

Ha viszont kevesebbet korrigált, de mégis pontos, akkor nem telhetett el a két dátum, azaz a juliánusz és gergely naptár bevezetése között 1627 év, csak kb. 300 évvel kevesebb.

ha bővebben érdekel a dolog, akkor ezt érdemes megnézni:

Papp Gábor előadás a youtube-on

1. rész: [link]

2. rész: [link]

3. rész: [link]

4. rész: [link]

5. rész: [link]

6. rész: [link]

7. rész: [link]

valahonnan le is lehet szedni, mert nekem is itt figyel a gépemen, de nem találom a linket, majd még gondolkozom, ha megtalálom, beírom neked.

Ezt a kérdést azért sem lehet pontosan megválaszolni, mert az sem eldöntött, hogy honna számítják az időt, és egyáltalán mihez képest van most 2008. Vagy 1800, attól függően, hogy ki mit állít.

A jelenleg használatos időszámítást Jézus Krisztus életéhez képest számolják, de ez is csak egyezményileg lett megállapítva, mert nincsenek róla potos adatok.

Az időszámítás teljesen egzakt, ezért nehéz benne igazságokat keresni.

az 4.válaszoló, nem erre gondoltál?

[link]

Az ilyen elméletekkel óvatosan kell bánni. Herbert Illig könyve valóban érdekes, sok elgondolkodtató pont van benne, de tulajdonképpen az ő központi állítása, miszerint Nagy Károly nem is élt, nem is különbözik olyan nagyon a történészek véleményétől. A történetírás szerint is Nagy Károly alakjában több a mesés elem, mint a valóság, nyilván életének legtöbb eleme kitalált. Ezek után, hogy élt -e valóban Nagy Károly, vagy nem, már csak ízlés kérdése, olyan biztosan nem volt, mint amilyennek a leírások festik, a birodalma biztosan nem terjedt ki akkora területre, mint azt az udvari krónikása írja. Azt, hogy valami valóságmagja mégiscsak van -e a mondáknak, azaz valóban élt-e egy kis ország uralkodója, akit Károlynak hívtak és nem csinált semmi különöset, vagy nem, leginkább akkor lehetne eldönteni, ha megtalálnák a sírját, gazdag írásos anyaggal körítve, addig a vita pusztán elméleti.

A történelemhamisítás gyakorlatilag az ember lényegéhez tartozik, olvasd el, mi mindent írtak össze az utóbbi húsz évben 1956 -ról! A mi nagyszüleink már felnőtt emberek voltak akkor, tehát az országban milliószámra élnek emberek, akik emlékezhetnek rá, mégsem sikerül letisztázni, mi is történt annak idején. Amiről itt beszélünk, az nem ötven éve történt, hanem ezer éve, nyilván a pontatlanságok is ennek megfelelőek. Minden kor a saját igényeinek megfelelően alakította a múltját.

A középkorhoz hozzátoldás nem tudom, mennyire lehet valós, nem hinném, hogy valóban háromszáz évvel kibővítették volna, bár azt, hogy van némi csúszás az időszámításunkban, simán elhiszem. Azonban vannak zavaró pontok az elméletben, például a könyv egész fejezetet szentel a csillagászati bizonyítékoknak, azonban eléggé gyanús ezek kezelése: Rengeteg különböző csillagállást számolnak ki és meggyőzően igazolják, hogy ezek úgy és akkor nem történhettek, ahogy a mai naptár alapján visszaszámolunk. Viszont az elmélet perdöntő bizonyítéka lenne, ha például az ókori csillagászok munkáját sikerülne elhelyezni az időben és hirtelen a megfigyeléseik értelmet nyernének, vagyis az általuk leírtaknak megfelelő égi jelenségek sorrendje és a köztük eltelt idő helyes lenne, csak éppen az elfogadott idejükhöz képest háromszáz év különbséggel. Viszont erre kísérlet sem történik. Miért? Ha a tények így összeállnának, többet nem is kellene vesződni az elmélet igazolásával, ráadásul elég lenne hozzá egy csillagász, egy régész és egy asztali számítógép, a legtöbb ilyen csillagászati adatot már úgyis kigyűjtötték.

"Viszont az elmélet perdöntő bizonyítéka lenne, ha például az ókori csillagászok munkáját sikerülne elhelyezni az időben és hirtelen a megfigyeléseik értelmet nyernének, vagyis az általuk leírtaknak megfelelő égi jelenségek sorrendje és a köztük eltelt idő helyes lenne, csak éppen az elfogadott idejükhöz képest háromszáz év különbséggel."

Az ókor hivatalosan isz. 476-ig tart. Nem igazán értem, hogy egy Illig szerint isz.614-től kezdődő dologban milyen támpontot is adhatnának az ókori csillagászati adatok. Főleg miért is kellene azokban 300ez hibát találnunk. A középkori csillagászati adatokkal meg foglalkoznak is.

Fejtsd ez már ki bővebben légyszives.