Hogyan írjuk helyesen, hogy DÉL-DUNÁNTÚLI?

"A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek

176. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév, ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk, egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük.

a) Közszói előtaggal

alapforma: -i képzős forma:

Arany-patak arany-pataki

Velencei-tó velencei-tói v. -tavi

Sólyom-sziget sólyom-szigeti

Szabadság-hegy szabadság-hegyi

Kis-kőszikla kis-kősziklai

Holdvilág-árok holdvilág-ároki

Dunántúli-középhegység stb. dunántúli-középhegységi stb.

b) Tulajdonnévi előtaggal

alapforma: -i képzős forma:

János-dűlő János-dűlői

Csepel-sziget Csepel-szigeti

Duna-part Duna-parti

Balaton-felvidék Balaton-felvidéki

Kaszpi-tenger Kaszpi-tengeri

Kab-hegy Kab-hegyi

Huron-tó Huron-tói v. -tavi

Szandaváralja-patak Szandaváralja-pataki

Dunazug-hegység stb. Dunazug-hegységi stb.

A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is.

alapforma: -i képzős forma:

Vas Mihály-hegy Vas Mihály-hegyi

József Attila-lakótelep József Attila-lakótelepi

Buen Tiempo-fok stb. Buen Tiempo-foki stb.

Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. Ezek lehetnek egy-szerű szavak is: óceán, tó, patak, hegy, völgy, domb, hágó, lapos, dűlő, sivatag stb.; összetett szavak is: félsziget, öntözőcsatorna, holtág, fennsík, dombvidék, szőlőhegy, halastó stb.

Az olyan nevek, ill. névrészek, amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar, akár idegen eredetűek), egyelemű tulajdonneveknek számítanak. Így pl. a 176. b) pontban: Huron, Kab, Kaszpi; a 177. a) pontban: Cselőte, Zéland.

177. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév, előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév, az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük, és a kötőjelet megtartjuk.

a) Közszói előtaggal

alapforma: -i képzős forma:

Holt-Tisza holt-tiszai

Dél-Kína dél-kínai

Öreg-Cselőte öreg-cselőtei

Új-Zéland új-zélandi

Nyugat-Dunántúl nyugat-dunántúli

Délkelet-Magyarország stb. délkelet-magyarországi stb.

Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll, ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik.

alapforma: -i képzős forma:

Keleti-Sierra Madre Keleti-Sierra Madre-i

Nagy-New York stb. Nagy-New York-i stb.

b) Tulajdonnévi előtaggal

alapforma: -i képzős forma:

Kál-Kápolna (vasútállomás) kál-kápolnai

Győr-Sopron (megye) győr-soproni

Bödd-Bakod (terület) bödd-bakodi

Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb. csörnöc-herpenyői stb.

Hasonlóképpen járunk el olyankor is, amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük.

Érd-Ófalu érd-ófalui

Győr-Ménfőcsanak stb. győr-ménfőcsanaki stb.

178. Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori

módja van.

a) Ha egy kételemű, kötőjellel összefűzött földrajzi név [Arany-patak, vö. 176. a); Holt-Tisza, vö. 177. a); János-dűlő, vö. 176. b)] elé egy közszói előtag (rohonci, belső, nagy stb.) kerül, az alakulatot nagybetűvel kezdjük, s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük.

alapforma: -i képzős forma:

Rohonci-Arany-patak rohonci-arany-pataki

Nagy-Ausztráliai-öböl nagy-ausztráliai-öböli

Alcsi-Holt-Tisza alcsi-holt-tiszai

Új-Dél-Wales új-dél-walesi

Belső-János-dűlő belső-János-dűlői

Déli-Shetland-szigetek stb. déli-Shetland-szigeteki stb.

b) Ha egy kételemű, kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak, vö. 176. a); Holt-Tisza, vö. 177. a); János-dűlő, vö. 176. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül, ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük.

alapforma: -i képzős forma:

Arany-patak-völgy arany-patak-völgyi

Két-bükkfa-nyereg két-bükkfa-nyeregi

Dél-kínai-tenger dél-kínai-tengeri

Észak-borsodi-karszt észak-borsodi-karszti

Holt-Tisza-berek holt-Tisza-bereki

Sebes-Körös-dűlő sebes-Körös-dűlői

János-dűlő-oldalas János-dűlő-oldalasi

Misa-réti-patak stb. Misa-réti-pataki stb.

179. Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor, ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek. – Az ilyen alakulatok -i képzős szárma-zékában a nagykötőjeleket megtartjuk, de minden tagot kisbetűvel kezdünk, és az képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá, kötőjel nélkül.

alapforma: -i képzős forma:

Budapest–Bécs budapest–bécsi

Moszkva–Párizs moszkva–párizsi

Győr–Sopron–Ebenfurt stb. győr–sopron–ebenfurti stb.

Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. – Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá.

alapforma: -i képzős forma:

Volga–Don-csatorna Volga–Don-csatornai

Duna–Majna–Rajna-csatorna stb. Duna–Majna–Rajna-csatornai stb.

Alapformájukban hasonlóképpen, -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait, mint:

Cseh–Morva-dombság cseh–morva-dombsági

Zala–Somogyi-határárok stb. zala–somogyi-határároki stb."