Egy ilyen mondatban kell névelő a mondat elejére?

"Egy ilyen mondantbaN nem kell! És ez nem vitatéma. Szabály. El kell olvasni."

Kérlek, idézd be ezt a szabályt, mert én sehol sem találom.

Ez valószínűleg ugyanolyan általános iskolai "ökölszabály", mint a "hogy elé mindig vesszőt teszünk", ami szintén nem mindig igaz, de így verik a fejekbe, mert a szabály pontos megfogalmazása, összes feltétele ekkor még túl bonyolult lenne a gyereknek.

Változtathat e a névelő használat, ha nem írásban "történik" a mondat, hanem szóban?

Gondolok ilyenre, hogy:

1-es verzió :A társaságban ott van Zoli is, majd elhangzik a mondat.

"Zoli tegnapi előadásához tartozó vázlatot most küldtem el mindenkinek."

2-es verzió: Zoli nincs a társaságban , ahol elhangzik a mondat.

"A Zoli tegnapi előadásához tartozó vázlatot most küldtem el mindenkinek."

Ez utóbbinál ha a Zolit kicseréljük a "főnök" szóra, akkor érdekes mód abszolút kívánkozik is oda a névelő.

"A főnök tegnapi előadásához tartozó vázlatot most küldtem el mindenkinek."

"Ez utóbbinál ha a Zolit kicseréljük a "főnök" szóra, akkor érdekes mód abszolút kívánkozik is oda a névelő."

Értsd meg, hogy az 1.verziónál is kívánkozik.

Aki szerint nem, azt az zavarja meg, hogy ma már az emberek nagyon elszoktak az olvasástól, a hosszabb mondatok értelmezésétől. A névelő a mondat egy távoli eleméhez tartozik, de már logikailag nem tudják oda kapcsolni. Így az a benyomásuk, hogy a névelő csak a "Zoli"-hoz tartozhat, tehát helytelen.

Egyáltalán nem meglepő ez a mai, tőmondatokon és Való Világon felnőtt generációkban.