IDÉZETEK közlése esetén miként használjam a különféle írásjeleket? Bővebben lent!

Ha az idézeten belül is van – ez ugye nem derült ki, mert "stb."-t írtál a végére, pedig biztos nem ilyen lesz az igazi idézet –, akkor kívülre már nem kell. Ha bent nincs, akkor kint kell.

( [link]

"Az idézet végére, a berekesztő idézőjel elé olyan írásjel kerül, amilyent az idézett mondat tartalma kíván")

Ha a mondat az idézett résszel végződik, a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki (akkor is, ha az idézet egyébként maga is pontra végződik): Juhász Gyula a munkában azt az erőt látja, amely „a szabadság útjára visz gyász és romok felett”.

[link]

Elvileg az "stb" után is pont van, és az idézőjel után is. Szerintem - szerintem - ez érdekesen néz ki, de majd egszer talán ilyesmiket is módosítanak, nem csak azt, hogy észszerű vagy búra.

#2:

Ne hagyd figyelmen kívül azt a mondatot, amellyel a szabálypont kezdődik: "Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe"! (ahogy a példa is mutatja – amelyet te is idéztél)

Az itteni kérdés nem erről szólt, hanem olyan esetről, amilyenre az általam hivatkozott szabálypont vonatkozik.

Én biztosan raknék.

Számomra nagyon unszimpi az, hogy a mondat határainak jelölése (nagy kezdőbetű, pont) és az idézet határainak jelölése (idézőjelek) vegyes sorrendben legyenek, és ne egymásba ágyazva. Kb mint a ( [ ) ] zárójelezés.

Jó, én csak a szabályokról akartam tájékoztatni (valahogy mindig az a kényszerképzetem, hogy ha a helyesírás kategóriába ír valaki, akkor arra kíváncsi) – de persze ettől még érdekességnek jó lehet, ha leírod, hogy te miért nem értesz vele egyet. :-)

Amúgy pedig javaslom, hogy az idézőjelre – a formája ellenére – ne úgy tekints, mintha egy "zárójelfajta" lenne, hanem mintha egy kiemelésféleség, pl. mint a félkövér vagy a dőlt betű. Ha azt jól el bírod viselni, hogy egy mondat második felével együtt mondjuk a felkiáltójel is dőlt betűs legyen, akkor az idézettel is menni fog (előbb-utóbb). ;-)