Szerintetek miért van az, hogy egyre több helyesírási bakival lehet találkozni?

> Nem az a baj, hogy a biciklis megszólja az autóst, hanem hogy a biciklin sincs lámpa.

A két kérdés valamennyire független egymástól. A hasonlatnál maradva az a kérdés, hogy miért állnak meg autók úgy, hogy rálógnak a kerékpársávra az egy releváns kérdés, függetlenül attól, hogy ki teszi fel, hogy biciklis-e az illető vagy sem, van-e a biciklijén lámpa, vagy nincs. Lehet persze azt a kérdést is boncolgatni, hogy miért nincs a biciklin lámpa, csak nem biztos, hogy ez előre visz. Itt van egy valós kérdés, amiről lehetne beszélgetni, lehet az okait vizsgálni – ahogy igyekeztem a magam laikus módján megtenni ezt a #6-os válaszomban –, de pont ezt mulasztjuk el azzal, hogy ehelyett egy másik problémát rángatunk elő, a problémát felvető hibáit kezdjük el boncolgatni.

Sok helyen megfigyeltem már ezt a jelenséget, hogy a felvetett problémát, kérdést úgy kezdi el valaki hajlítani, hogy végül a problémát felvető személyt hibáit kezdjük el boncolgatni. Oké, nyilván fel lehet vetni jelen esetben zárójelesen, hogy „kedves kérdező, azért te is vétettél nem is egy helyesírási hibát”, de ezen túllépve vissza lehetne térni az eredeti problémafelvetéshez. Kicsit olyan ez az egész, mint az áldozathibáztatás. Megkéseltek valakit egy sötét sikátorban? Ha erről beszélgetés kezdődik el, előbb-utóbb felveti valaki, hogy „minek ment oda”. Mintha ettől az eredeti bűncselekmény indokolható lenne. Mintha kimondottan az lenne a hibás, akit megkéseltek. Csak ezzel ugye mintha majdnem azt mondanánk ki, hogy amúgy aki sötétben egy sikátorba betéved, azt jogos megkéselni. Vagy legalábbis annyit el lehet érni ezzel a hajlítással, hogy az eredeti probléma okairól mulasztunk el eszmecserét folytatni.

A kérdező elé görbe tükröt tartottunk, de látom, hogy nem esett le a lényeg. SŐT, látom újonnan szokás az a módszer, hogy azt hajtogatjátok, amivel kezdetben a vitapartner érvelt.

"A kommunikáció egyik legfontosabb része, hogy ha valamilyen probléma vagy sérelem ér, akkor azt tudatni tudjuk embertársainkkal"

Pontosan erről van szó, hogy a kérdező és minden nyelvtannáci akarja keresztre feszíteni azokat, akik rosszul írják az igekötős igéket, mit sem törődve azzal, hogy az író mit is szeretett volna kifejezni. Nahát! Mondjuk egyszerűbb lett volna elismerni, hogy igazunk van, és akkor megkímélhettél volna minket a zöldségek olvasásától.

Még egyszer egy kis emlékeztető: akikkel vitatkozol, azokat egyáltalán nem érdekli, hogy milyen a helyesírásod.

A görbe tükör egy érvelési módszer, furcsább vitakultúrájú egyének ezt áldozathibáztatásnak (?!) nevezik. Persze lehet szándékosan félremagyarázni, hogy emiatt nem ítélhetjük el a gyilkost, és lehet az áldozathibáztatáshoz is hasonlítani. De jó, kezdjünk bele egy ilyen aberrált hasonlatba: pontosan ugyanaz a szituáció, mint amikor valaki felszólal amiatt, mert hamisan megvádolnak valakit és így teszik tönkre a karrierjét - ekkor a felszólaló egyből áldozathibáztató. Ennek az az oka, hogy egyszerűbb morálisan degradálni a vitapartnert, mint értelmezni a közölt információt. Maga az áldozathibáztató jelző is azoktól ered, akik nem tudnak gondolkozni.

Alapjaiban értitek félre, hogy miért fontos a helyesírás. Akkor kell belekötni, amikor emiatt megváltozik a mondat jelentése vagy kétértelmű lesz. A kérdező kiakadt az igekötős igéken: ha különírja az aluliskolázott, akkor is az író gondolatait tökéletesen dekódolni lehet... ja nem! ÉRTELMEZHETETLEN!!! Hogy merik ezt ahhoz hasonlítani, hogy valaki nem tesz vesszőket a mondatba?! Az emberölő gyilkost is felmentenék csak azért, mert senki nem tartja be a tízparancsolatot?! Aki meg le mer pontozni, az áldozathibáztató és komoly problémái vannak!4!44!!

Utolsó...ekkoraökörségetisrégenolvastammár...Abbanvanigazság, hogyazinformációközlésalényeg,ésigazábólittkiisfújtatörténet.Szeretném,hogyhaarraadnálválaszt,hogyha"nem fontos"ahelyesírás,akkormiértnemúgyadjákkiakönyveket,hogynemhemzsegnektelehibával?Elvégreúgyisazinformációátadásaalényeg, és"úgyismegérthető",hogyhanemahelyesírásihibákszerintírunk.Amitpedigtehasználsz,azakettősmérceelve;teegyetérteszazzal,hogytámadjukaKérdezőt,mivelősemtökéletes,dea"gyilkosságos-tízparancsolatos"példámatpedigleszólod,holottakettőegyésugyanaz,csakeznekednemnyílvánvaló,deamelyiknekedjobbantetszik,aztvéded,amelyiknem,aztmegtámadod.

A fenti szöveget direkt írtam ilyen formában. Az információközlés megvolt, most te jössz a dekódolással.

Jó, neked menne (vagy legalábbis ezt mondod). Szerinted más embernek is olyan jól menne, mint neked? Mondjuk egy olyannak, aki még alsóban is bukdácsolt, mert nem ment neki az olvasás?

Ellenben várom a kérdésemre a választ, ha már sikerült dekódolni.

Értem én, hogy görbe tükör, csak azt nem értem, miért kell ide a görbe tükör. Értem én, hogy ez egy érvelési módszer lehet egy vitában, csak azt nem értem, miért kellene a kérdezővel vitába kezdeni.

Már csak azért is érdekel, mert ha rosszabb passzban vagyok, én is érzek valamiféle késztetést arra, hogy nekiálljak itt a GYK-n akkor is vitába szállni egy kérdezővel, ha a kérdező valamilyen jogos kérdést, jogos felvetést írt le, markánsabb véleménynyilvánítás nélkül.

Ne lenne igaz, hogy az igekötős igék helyesírása egyre nagyobb mértékben történik hibásan? Amennyire megfigyeltem, valóban egyre többször találkozni azzal a jelenséggel, amit a kérdező felvet. Ne lenne ez a tizedik GYK kérdés, Facebook komment után egyre idegesítőbb? Aki elég sok lektorált tartalmat olvas, annak óhatatlanul szúrja a szemét. Szerintem érthető, ha valakit a jelenség idővel idegesít, egy kicsit engem is szokott. Lehet boncolgatni azt, hogy vajon mi lehet ennek az oka? Miért ne lehetne?

Akkor meg? Akkor miért kellene mindezt zárójelbe tenni, megválaszolatlanul hagyni, és ehelyett a kérdező elé görbe tükröt tartani, vele elkezdeni vitát folytatni? Persze kicsit más tészta ez, mint az áldozathibáztatás, de amiben hasonló, hogy ahelyett, hogy akár egyet is érthetnénk az „áldozattal”, és egy oldalon állva gondolkodhatnánk el bizonyos kérdéseken, mondjuk a sikátoros példánál azon, hogy miért nincs jobb közvilágítás, miért nincs több rendőr, vagy több biztonsági kamera, milyen szociális okok miatt magasak a bűnözési mutatók – pedig jogos kérdés, és megvitatható probléma lenne –, mindezzel nem törődve azon kezdünk el vitázni, hogy mit is keres valaki éjszaka egy sötét sikátorban. Mintha az lenne a probléma gyökere, mintha a probléma megoldása az lenne, hogy nem kellene este az utcán sétálni. Lehet ez is felvethető kérdés, csak éppen ezt nem az eredetileg felvetett probléma mellett, hanem ahelyett kezdjük feszegetni. Ez számomra azért eléggé fura.

Szerinted teljesen rendjén van, hogy az igekötős igéket egyre többen írják helytelenül? Ha szerinted nincs rendjén, akkor miért nem egy veled egyetértő, veled együtt gondolkodni tudó embert látsz a kérdezőben? Vagy szerinted teljesen rendjén van, szerinted a helyesírási szabályokat nem kellene olyan véresen komolyan venni, írjon mindenki úgy, ahogy kedve van? Akkor miért nem emellett érvelsz, pláne ha szerinted ez nem probléma, miért kéred számon a kérdező írásán problémaként?

az heJES iraSs lEnnnyeg-e nEmcsAkaz hgy neLEgyen 2ér teLmű a le iR szőVegg XD esztTet a be keZdest nemnaGGyon le het 2 fél-e képen ért-elMezni XD dE méég sem örrülnálNeki hA nap hOssszat ijen szövEg et kéne olvlasnod miNden hol XD

Nyilván ez egy sarkított példa volt. De arra rámutat, hogy az értelmezhetőségnél az is számít, hogy mennyire könnyű vagy nehéz az értelmezhetőség, és pont a helyesírási szabályok megléte teszi az írást könnyen értelmezhetővé, amíg azt a túlnyomó többség betartja. Ha valakiben ez kezd körvonalazódni, akkor fogja igazán zavarni, ha lépten-nyomon helyesírási hibákba ütközik. És nem arról van szó, hogy valaki mondjuk nem tudja helyesen írni azt, hogy észak-bordeaux-i, vagy New Orleans-i, hanem a hétköznapi kommunikációban leírt leggyakoribb szavaknál és szerkezeteknél nem tud helyesen írni. Lásd: aszt, megtudnátók mondani, hogy túdok stb.

Megint KRESZ-es példával élve, nem az az elvárás, hogy valaki vidékiként tudja, hogy hogy kell elsőbbséget adni egy figyelmeztető jelzéssel villamossávból balra nagy ívben kanyarodó járműnek, hanem azt, hogy valaki ismerni az elsőbbségadás kötelező táblát, meg a jobbkéz-szabályt… nagyjából…. Nem gondolom, hogy el kellene kezdeni valakit KRESZ-ből vizsgáztatni azért, mert esetleg – még ha ő sem ismeri teljes mértékben a KRESZ-t – számára zavaró, ha valaki még ennyire sem ismeri.