Szerintetek miért van az, hogy egyre több helyesírási bakival lehet találkozni?

Kérdező kommentje: #8

Annak a mondatnak a végére nem pont való. :)

> Mert engem az zavar, hogy nem a közölt információn van a hangsúly, hanem a helyesíráson. Oké, valaki rosszul használja az igekötőket. Ez miért gátol meg titeket abban, hogy dekódoljátok az információt?

Alapvetően nem akkora probléma, ha valaki vét helyesírási hibákat. Természetesen senki nem tud 100%-ban helyesen írni, és ezzel nincs is különösebb gond, ha a törekvés megvan benne, hogy helyesen írjon. Az valóban szőrszálhasogatás, ha egy-egy vesszőhibába, vagy félregépelésbe köt bele valaki.

Viszont a beszéddel, illetve annak hallgatásával ellentétben – ami automatikus folyamat –, az írás is, az olvasás is tudatosan tanult, félig tudatos, félig automatikus folyamat. (Ezért van az, hogy a helyesírásnak eléggé konkrét szabályai vannak, a helyes beszédnek viszont nincsenek ennyire konkrét lefektetett szabályai.) Az olvasás akkor tud gördülékeny, szinte automatikus lenni, ha az olvasott írás egy megszokott képet mutat. Amint van egy olyan eltérés, ami nem megszokott, az tényleg lassítja a dekódolást, az ember a számára nem megszokott írásképre elkezd tudatosan fókuszálni, megakad rajta a szeme.

Az egy-egy kommunikációnál még csak-csak bocsánatos, ha valaki nem a helyesírás szabályainak követésére törekedve ír. Egy-sok kommunikációnál is bocsánatos, ha valaki vét kisebb hibákat. De ha valaki egy mondaton belül nyolc helyesírási hibát vét egy-sok kommunikációban, azon szerintem teljesen jogos számon kérni ezt, még akkor is, ha amúgy lehet dekódolni az írását. Kicsit olyan ez, mint ha valaki meg tudna állni az autójával úgy is, hogy nem áll rá a kerékpársávra, de mivel nem érdekli, figyelmetlen vagy lusta korrigálni, mégis úgy áll meg, hogy rálóg a kocsija a kerékpársávra. Oké, ki lehet kerülni. De az azért még sincs teljesen rendjén, hogy biciklisek százai kerülgessék azt az autót, mikor a sofőrtől fél perc figyelmet igényelne, hogy normálisan álljon meg.

Igazán jól megtanulni helyesen írni persze nem könnyű, ha az ember mindent meg akar tanulni, mondjuk bonyolult földrajzi nevek -i képzős alakjainak helyesírását. De nem is ez az a mérce, amit az ember elvár, hanem hogy ha valaki ír, akkor teljesen egyszerű, hétköznapi mondatokat, teljesen szokványos szavakat képes legyen leírni a saját anyanyelvén, komolyabb hibák nélkül.

Illetve attól, hogy az ember esetleg nem játszik nyelvtannácit, mondjuk az ominózus jelenség esetén nem javítja ki a kérdező hibáit – bár miért is ne, legalább tudatosulna a kérdezőben, hogy nem ír helyesen –, attól még elgondolkodhat egy-egy gyakran előforduló helyesírási hiba okán, és ettől még lehet a számára ez zavaró. Akár még akkor is, ha maga is vét bizonyos fajta helyesírási hibákat.

Oké, érthető, hogy miért ennyire rossz a mai fiatalok helyesírása. Részben az iskola hibája is, mert ugyan van nyelvtanóra, csak valahogy az marad ki az oktatásból, hogy mi a helyesírás szerepe, miért fontos, milyen praktikus oka van annak, hogy az írásnak elég kötött szabályrendszere van, és milyen súlyos következményei lennének hosszútávon, ha nem létezne ez a szabályrendszer. Illetve az is érthető, hogy amíg 20 éve a diákok leginkább lektorált, a helyesírásnak megfelelő szöveget olvastak leginkább, ma inkább egymást olvassák. Mindez érthető, de ettől még nem jó. De az számomra már nem érthető, ha valaki ezt a problémát felveti mondjuk egy kérdésként itt, akkor ő van lenyelvtannácizva. Ez kicsit nekem a csík tolja a repülőt esete, olyan, mint ha a fenti példában az a biciklis, akinél elpattan a cérna, mert naponta autók tucatjait kell kerülgetnie egy elvileg számára fenntartott kerékpársávon, az le lenne KRESZ-nácizva, pusztán azért, mert elvár egy olyan viselkedést, aminek természetesnek kellene lennie. Mert ugye még véletlenül se hibáztassuk a KRESZ-t megszegő autóst, a biciklis a hülye, mert ahelyett, hogy kikerülné ezeket az autókat, ahelyett problémázik itt.

Én pedig kíváncsi voltam, mit szól a kérdező ahhoz, ha őt is kijavítják.

Bejött. Rosszul esett neki.

De akkor miért vár el mástól másféle viselkedést?

Ja, hogy ő nem vétett ANNYI hibát, mint más... igaz.

De ez nem indok. Aki 50 hibát vét egyetlen mondatban, az pontosan ugyanúgy meg van sértve a kiigazításnál, mint aki kettőt.

A helytelen szavakat minden mai böngésző aláhúzza. Ennek értelmében ez nem túl nagy teljesítmény.

A KRESZ hasonlatod sem pontos. Nem az a baj, hogy a biciklis megszólja az autóst, hanem hogy a biciklin sincs lámpa.

Akkor, ennyi erővel, azt se ítéljük el, aki embert ölt, mert mindenki megszegi napjában a tízparancsolatot...

A kommunikáció egyik legfontosabb része, hogy ha valamilyen probléma vagy sérelem ér, akkor azt tudatni tudjuk embertársainkkal (lehetőleg tisztességes keretek között); ha valaki ezzel él, akkor rögtön feszítsük keresztre, mert „Te sem vagy tökéletes!”? Komolyan így gondolják néhányan!?

A KRESZ-es példa pedig tökéletesen mutatja a lényeget. Illetve komoly felfogási problémája lehet annak, aki úgy gondolja, hogy egy pár hibás szöveg és egy gyakorlatilag olvashatatlan egy kalap alá vehető.

(Aki lepontoz, az a fenti kategóriába tökéletesen beleillik. Lássuk, hányan vagytok ;) )