Egyre szaporodnak az olyan szavak, amelyekben a hosszú magánhangzót a TV-ben a bemondók röviden ejtik?

#8: "a dunántúli akcentus a sztenderd"

Na, ehhez igazán nem értek, de én úgy tudtam, hogy pont nem a dunántúli, hanem az északkeleti, vö. pl.:

[link]

"Magyarországon – Kazinczy szerepe és Széphalom elhelyezkedése miatt – az északkeleti nyelvváltozat vált a standard köznyelv alapjává."

Ez tévedés? Vagy azóta változott a standard?

Előző, hogy volna a nógrádi a sztenderd...? :) Az palóc akcentus. :)

És amúgy az is rendjén való.

De attól még történetesen

nem a sztenderd, a legkevésbé sem.

Az egyetlen tájnyelv, melyben felcserélik az A és Á hangot egymással.

Vagy ha a nyírségire gondoltál, ott meg gyakran hosszan ejtik a magánhangzót ahhoz képest, ahogy a legtöbben beszélnek a tv-ban, meg a Dunántúlon. Ha már a tévé, meg a sztenderd téma is szóba került.

De tényleg tök mindegy, melyik tájnyelvről van szó. Csak legyen MAGYAROS a beszéd!

Idéztem Ozsvát Sándor művelődéstörténésztől, ott a 11-esben a youtube link, érdemes legalább az

1 óra 0 perctől nézni legalább 6-8 percen át. Pláne az egész előadást.

------------------

Kérdező, ami a hiba a magyar beszédben, az CSAK a magyartalan beszéd.

Példa a magyartalan beszédre (Ozsváth Sándor is konkrétan megfogalmazza) :

egyes svábok -Debrecenben hallott ilyet- zöngétlenítenek, mert úgy németes hangzású:

"TePrecenPe mentem előaTást nézni, mert nem volt más TolKom."

Azt is elmondja Ozsváth, mi az oka. Azon felül persze ,hogy az szülei ezen sváboknak német ajkúak, csak mondjuk ő már magyar környezetben nevelkedett, így lett németes kiejtésű, magyar anyanyelvű némelyik ember.

NA EZ hibás magyar beszéd. Hiába tökéletes a magyar nyelvtana akár, MAGYARTALAN a beszéde, ez hiba.

NEM a MAGYAR tájnyelv a hibás magyar beszéd.

Vagy pl idézi Kádár János ex kommunista diktátort, aki ugyebár Fiumében (Rijeka) nevelkedett, sose tudott magyarosan beszélni, mivel valszeg főként könyvből tanulta a magyart,valamikor talán kamasz korában,. vagy kétnyelvű volt (olasz? horvát?), és ezért.

Aki fiatalabb, azoknak mondom, Kádár kb betű szerint ejtette a szavakat, ami magyartalan! Néha a magánhangzói is furák voltak, az még határeset, de a mássalhangzói magyartalanok voltak:

"tuDJuk, őőőeeee'vtaaasak, hogy megcsnáLJuk a töeeeervet."

DJ, LJ - ez magyartalan ejtés, még ha így írjuk is.

A magyaros ejtése eme mássalhangzóknak:

"csináJJuk", "tuGGYuk"

A magánhangzó meg régiónként más ejtésű is lehet, avval semmi gond.

Sok minden keveredik itt. A sztenderd egy akadémiai forma, ami viszont jól meghatározott szókincsrendszerből alakul ki. És természetesen rendkívül sok tájnyelvi változat lehet.

A helyesírás nem tájnyelvi kérdés, hanem ugyancsak szakmai, és a meghatározására az Akadémia megfelelő intézménye hivatott. Természetesen az élő nyelv szerint alakítva, de nem naponta.

Ezen túl van hétköznapi szóhasználat, ami más körülmények között zajlik, mint például egy kulturális közegben, színházban, rádióban, stb.

A valós szóhasználat rendkívül sokszínű és változatos, egyes rétegei kívánatosak, mások nem. Ezért minden kultúrpolitika része, hogy egy kívánatos sztenderdet favorizáljon. Ez a kultúra intézményeiben, így a rádióban is történik. Nem véletlen, hogy ilyen helyeken kiejtéstanítás, fogalmazás, szóhasználat órák kötelezők (voltak).

Azonban az általános gazdasági romlás és sok más tényező egy általános silányodást eredményezett, és ez a rádióra is vonatkozik. Ma már hivatásos szövegmondók (riporterek, színészek, szóvivők, stb.) sokszor ordenárébban fogalmaznak, hibásabban beszélnek, mint a köznép alja. Mára nincs alkalmasságvizsgálat, nincs igény, bármi lehetséges. Néhányan még küzdenek ellene, egyre halkuló hangon. Az általános silányság mindenütt egyeduralkodóvá válik.

> BringaManó és 2*Sü, ti mindig szoktátok bonyolítani, komplikálni a válaszaitokat. Hogy jönnek ide a mássalhangzók?

Annak érzékeltetésére, amit írtam is, hogy: helyesírás ≠ helyes kiejtés. A helyesírás szabályainak valóban egyik elve a kiejtés szerinti írás, de a mássalhangzós példák alapján látszik, hogy vannak más elvek is, a tűzijáték és a vízibicikli helyesírása nem a kiejtés szerinti írásból, hanem a szóelemző írásmódból fakad.

> A nemzetközi fonetikus ábécé szerint, ahogy a helyesírásunk szerint is, 14 magánhangzónk van

Egyébként ez sem teljesen igaz. Ha valaki foglalkozott beszédszintézissel, beszédfelismeréssel, az tudja, hogy bár önmagában kiejtve egy-egy magánhangzót annak van egy általános kiejtése, de amint más fonémák veszik körbe, a kiejtés gyökeresen megváltozhat, még ha ez füllel nem is érzékelhető. (Pont ezért nehéz téma a beszédszintézis, mert nem elég az egyes fonémák hangmintáit egymás után tenni.)

Nota bene az IPA kizárólag az önálló fonémákból álló ábécé, amivel természetesen egy szó is leírható.

Ha mutatsz olyan leírt szabályt, amiből az következik, hogy a tűzijátékot helyesen hosszú ű-vel, a vízibicikli szavakat hosszú í-vel kellene ejteni, akkor árnyalom a véleményem.

De a kedvedért csinálok egy kis közvéleménykutatást. Van egy 1000 fős közösség, aminek a tagjai az ország mindenféle területeiről származnak, mindenféle foglalkozásuk van – ha jól tudom nyelvészek is vannak, de tanárok, előadók, írók biztosan –, mindenféle korosztályban vannak, ott rákérdezek, hogy ki hogy ejti a tűzijáték és vízibicikli szavakat. (Mert ahogy írtam a helyes kiejtést a többség határozza meg.)

A közvéleménykutatás jelenlegi állása szerint a vízibicikli és a tűzijáték szavakat:

- rövid i-vel, illetve ü-vel ejti: 67 ember,

- hosszú í-vel, illetve ű-vel ejti: 1 ember.

"De magánhangzó-törvényességek

vannak? "

Van! Magánhangzó harmóniának hívják, a magyar nyelv sajátossága, kevés nyelvre jellemző.

Pl ország-NAK, kenyér-NEK.

A magas hangrendű szóhoz magas, a mélyhez mély toldalék társul.

"A nemzetközi fonetikus ábécé szerint, ahogy a helyesírásunk szerint is, 14 magánhangzónk van, melyeket ugyanúgy ejtünk, ahogy leírunk, nincs semmiféle torzulás, rövidülés szerinte, amiről írtatok! "

Ozsvát Sándor művelődéstörténész, aki többek között színészeket is tanít MAGYAROS kiejtésre, hogy létezik egy tájnyelv "kétpöttyös "e"-nek írt, a magyar sztenderd "É" rövden és hasonlóan ejtett változata (pl a Vajdaságban). (Szegeden ezt Ő-sítik a kiejtésben az idősebbek, úgy értem: a szegedi tájszólásra jellemző.)

Az IPA/API a sztenderd magyar kiejtés szerint ábrázolja és rendszerezi a magyar nyelvet. Más kérdés az, hogy rádióban, tévében teljesen rendben való a tájnyelvi beszéd is.

DE NEM helyes a magyartalan beszéd.

Erre írtam példákat: egyes svábok zöngétlenítik a magyar kiejtésüket, ami magyartalan, hiszen a magyar a leglágyabb hangzású nyelv az Európában használt nyelvek közül, mivel közel 50-50% a zöngés-zöngétlen mássalhangzók aránya a szavaink, mondataink tekintetében átlagban. A német meg az egyik legkeményebb, túl sok a zöngétlen mássalhangzójuk (pl angol drink, német: trink, és ezrével lehetne sorolni).

Bocsánat, kimaradt egy mondatrész, szövegszerkesztőből másoltam át hozzászólásom!

Javítva:

...tanít MAGYAROS kiejtésre, kifejti, hogy létezik egy tájnyelvI, tizenötödik magánhangzó, ez pedig a "kétpöttyös "e"-nek írt...

Még annyit, hogy logika szerint ír a magyar, viszont léteznek tájnyelvi változatok, azokban a közös a magyaros hangzás. Ami nem magyaros hangzású (írtam korábbi napokon itt rá pár példát), az nem tájnyelv, hanem hibás magyar beszéd.

Szeretnék pár példát írni arra, ami logikus írásmód, viszont egyes tájnyelvek máshogy ejtik. Többnyire ugyebár a szótő megtartása logikus a magyar nyelvtanban, toldalékolva viszont tájnyelvtől függően változó lehet a kiejtése.

Korábban itt -úgy rémlik- elírtam egy szót, talán a "tűzi"-t.

Példa:

húsz - kiejtve én eddig csak ugyanígy hallottam, mint írva.

nyár - "nyár"

nyári - "nyári"

DE:

húszas - Dunántúlon ejtve: "huszas" (máshol is így ejtik?)

Most pedig olyan példák következnek, melyek esetén írásban is módosul a magánhangzó, a képző fajtájától függően:

nyár - "nyár"

nyaras - "nyaras"

tűz - "tűz"

ELLENBEN:

tüzes - "tüzes" (a nyaras, SEM nyáras!)

tűzi - Duntántúlon ejtve: "tüzi", "tüzifa" (Máshol is így ejtik?)

Logika szerint ír a magyar, hiszen a TŰZ és a NYÁR a szótő, mégis nyaras lesz utóbbiból írásban is, a magánhangzó harmónia miatt, a "tüzes" ennek mintájára alakul, de az már nem a mgh.harmónia miatt, hanem az egységesség kedvéért, a nyaras-hoz hasonlóan a rövid "A" magánhangzó miatt a "nyár" szóban (nyAras), így nem lóg ki a sorból a nyaras, teles, stb rövidül szótő magánhangzók sorából ÍROTT FORMÁBAN a "tüzes".

DE: nyári, tűzi a logikus írott forma, bár ejtésben már sokféle lehet, tájnyelvtől függően ("nyÁri" hosszú Á, "tÜzi(játék)" rövid Ü ejtés helyes, ha nem is az egyetlen helyes ejtésmód).

Remélem, most nem írtam el semmit...