Egyre szaporodnak az olyan szavak, amelyekben a hosszú magánhangzót a TV-ben a bemondók röviden ejtik?

Te nem tudod a helyesírást meg a helyes kiejtést!!!!

Ezek a szavakban a hosszú magánhangzók ragozott alakoban rövidre változnak!

Igen, ha rövid idő áll rendelkezésre akkor ez gyakori.

De ez is csak a nyelv természetes fejlődése. Én kifejezetten örülök is a felesleges sallangok elhagyásának, az egyszerűsítésnek.

"elterjedt ez a helytelen kiejtés"

helytelen? :-o

van rá szabály?

"és a bemondók már azt hiszik, hogy helyes a vízit rövid i-vel ejteni vagy mi?"

nem "hiszik, hogy úgy helyes", hanem egyszerűen úgy ejtik. :-)

"Nekik a TV-ben a sztenderd kiejtést kellene alkalmazniuk, ami a helyesíráson alapul."

:-ooo

sok mindenen alapulhat, de a helyesíráson biztos hogy nem.

valamit összekevertél, fordítva van, a helyesírás csinál dolgokat, pl. próbálja követni az általános kiejtést (kiejtés elve), vagy próbál saját magán belül következetes lenni (szóelemzés elve), vagy próbál tartani bizonyos hagyományokat (hagyomány elve) – de hogy a kiejtést nem akarja megszabni, az biztos.

"Meg kapnak utasításokat is lektortól, hogy mit hogyan kell ejteniük, nem?"

kiktőőől?, mit?? jaj.

[trollgyanú, lebukott, humor kategóriába vele :-) én meg beugrottam :-( ]

A legtöbb ilyen esetben kb. senki sem ejti kifejezetten hosszan a hosszú mássalhangzókat. Más leírni és kiejteni ám, főleg, ha nem hadarva, de azért tempósan beszél valaki.

A tűzijátékot pl. sosem hallottam hosszan ejtve, fura is lenne. Ígér: ha azt mondom "azt ígérte", röviden ejtem, ha azt, hogy "ígérget", hosszan. Ez ilyen, ahogy a mássalhangzók is torzulnak bizonyos szituban, a magánhangzók is rövidülhetnek.

A magyar még szolid, angolban és németben drasztikusan más kiejtés is lehet, mint ahogy "szabályosan" tanultam :D

Ha rosszul írod, akkor a helyesírásod rossz, de ha máshogy ejted, az teljesen más. Úgy tűnik, neked az is ugyanúgy "rossz", pedig nem, természetes.

Kérdező, ezek pont nem beszédhibák. Számos magánhangzó röviddé változik, bizonyos esetekben, a ragozás során. Pl "nyaranta": itt az "Á"-ból "A" lesz, tehát rövidül. Nyár-nyaras, tűz-tüzes.

(Egyébként már csak azért is mellélőttél, mert a dunántúli akcentus a sztenderd, ott meg pont inkább rövid magánhangzóval ejtenek bizonyos szavakat, az alföldiekhez képest. De egyébként mindegy a kérdés szempontjából, mi a sztenderd kiejtés, mert bármelyik tájnyelvi változattal lehet valaki bemondó, vagy pedagógus, már persze ha a többi, vonatkozó képessége is megvan azokhoz a szakmákhoz.

(Számomra inkább az alföldiek egy részétől furcsa a fordítottja: a túl sok nyújtás, de betudom tájnyelvi változatnak. Példa: "Óóóólyankóóór is eszembe júúútóóóótt a dóóólóóóg, amikóóóóór..." És a többi... Nekem meg ezt nehéz megszoknom, de hát tájnyelv, ez van.)

Még annyi, hogy a példáid közül valóban sztenderd kiejtés szerint való pl a "papÍron", és pl az "Ígér", de hát, mondom, tájnyelv is belefér, számos dunántúli ezeket is röviden ejti ("igér, huszas, papiron", bár a megnyomottan rövidek még nekem, dunántúlinak is furcsák: "turossss, ugyisss", de tudomásul veszem, ennyi).

De a nyár-nyaras, tél-teles, tűz-tüzi ráadásul sztenderd is.

De tényleg tök mindegy, hogy sztenderd, vagy más akcentussal beszélnek,

mert nem hibás beszéd a tájnyelvi változat.