Az "evvel-avval" írásmódot miért nem "tiltják" be?
A betiltást csak viccesen jegyezném meg, tudom,hogy helyes, avagy inkább,hogy lehet így is írni, de én megőrülök tőle.
Van egy munkatársam, aki mindig így írja, és agyvérzést kapok tőle, irritál ez a szó, miért nem lehet rendesen leírni?
Jól tudom,hogy helyes, nem az érdekel, de olyan alpárinak és primitívnek tűnik...nem azt mondom,hogy mint egy paraszt, mert még az ún. "parasztnyelv" is jobb ennél, abban van valami szép, de az "evvel"...mint egy tulok.
válasza:Azt azért lássuk be, hogy az á, é fonetikailag valóban nem párja az a, e hangoknak, "csak" nyelvtanilag. Hiszen másképp is képezzük: az "a" ajakkerekítéses, az "á" ajakréses hang. Az e, é ugyanúgy ajakréses, de mégsem ugyanaz a hang.
Az "a" hosszú párja fonetikailag a hosszan kimondott "a", míg az "á" hangé a palócosan ejtett, rövid á, amit az a-ra tett ponttal szokás jelölni. Bocs, hogy elkanyarodtam az eredeti témától.
válasza:Most neked mi bajod van...? Szerinted hogyan hangzana szebben? "Azzal"? Fú, még a teljes hasonulást se ismeri...Csak ragoz a vakvilágba, mint egy tuskó...egy tanulatlan bunkó, egy tahó.
(Lám-lám, én is tudok ilyen szép jelzőket kitalálni. :p )
Csak azt tudnám, mi irritál benne?
Hiszen a mutató névmás többi formáját se úgy ragozzuk:
ezben-azban
ezként-azként
eznek-aznak
eztől-aztól
ezféle-azféle
Pedig indokolt lehetne, hiszen a fenti ragok általában nem szoktak más szavaknál hátrafelé hasonulni.
Azonkívül azt se felejtsd el, hogy az "ez" például rövidülhet "e' "-re - szlengben is, de a költői/irodalmi nyelvben is megtalálod ma is. Tehát az "e-vel" összetétel nem nélkülöz minden alapot, akár az "ezzel"től külön szónak is tekinthetnénk.
Szász szónak is e3gy a vége, szerintem azért gondolkodj egy kicsit el vagy nézz utána, mielőtt valamit alpárinak titulálsz, ez ugyanis a magyar nyelvben nagyon régen létező, használt, elfogadott forma.
válasza:"nagyon régen tanultam helyesírást, akkor még ez helytelen volt"
Kíváncsi vagyok, mikor tetszett tanulni, mert kezemben az 1938-as szabályzat, és annak a szótárrészében is említik mindkettőt (különbségtétel nélkül), és ugyanígy simán vagylagosan van benne az 56. szabálypontban is...
----
"Határozatlan névelőink: a, az, egy."
Ö... pontosabban hogy is van ez?... (Hadd ne segítsek többet. :-)
"a v nyilván feleslegessé válik"
"a + val/vel, így jön ki az avval/evvel"
anyám-borogass...
----
"az ésszerűt 2015 óta már észszerűnek kell írni"
nem, mint már írták, néhány hétig még szabad így is. :-)
válasza:„nyelvtani hiba (pl. "ettől nagyobb" az ennél helyett)”
Igen, valóban ez is ugyanolyan jó példa arra, hogy valakit az őrületbe kerget valami – ami egyébként teljesen helyes, csak egy másik nyelvváltozat (esetleg eltér a művelt "nyelvi standardtól"), ám ő mégis "nyelvtani _hibának_" nevezi... :-/
(Mondhatnám erre Neked, hogy nem "gyakoribb", hanem "gyakrabb"! Ehhez mit szólnál? Erre szerintem azt válaszolnád:
"Mi ez a hülyeség?? Márpedig én így használom, mindig is így mondtam, így tanultam anyukámtól, így mondta a magyartanárom, így beszélünk otthon – ez az anyanyelvem!"
Na, ugyanezt mondaná neked az is, akit megszólnál az "ettől nagyobb" miatt.
-------
„tévedés, hogy a névelőből képezzük az avvalt”
Ott a pont! :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!