Melyik verziója helyes az alábbi mondatnak?

Az MTA helyesírási oldala szerint egybe írandó a "történelemtanár" és a "biológiatanár" szavak. Az ismételt szóvéget pedig a kötőjel jelöli. Nekem a második válaszolóé tűnik helyesnek.

[link]

Ó, jaj, rosszat sejtek... Lehetséges, hogy a "Helyes-e?" eszközzel ellenőrizted, hogy külön vagy egybe?... Mert az baj lenne.

Inkább így kéne:

[link]

[link]

Egyébként talán az az érdekesebb, hogy a "<valami> szak(os)" különírandó, pedig azt lehet, hogy sokan egybeírnák (mert egybemondják).

[link] +szakos

[link] +szakos

Kedves BringaManó! Remélem nem fogunk ezen összeveszni...

A linkek a kérdezőnek vannak, hogy hogy,a használni szeretné akkor ott van. Előfordulhat olyan akinek ez mondjuk még új oldal. Másik. :P

Külön vagy egybe?

Helyes-e így?

Ha tudjuk értelmezni mi történik ezekkel a keresőkkel, miket ír ki a két aloldal, akkor mindkettővel ugyanarra az eredményre jutunk. Így kell legyen és nem adhatnak eltérő eredményt ugyanarra. A "Helyes-e így?" ha egybe írva adjuk meg amit külön kell azt mutatni fogja, hogy nincs találat stb. Szerintem nyilván. :P Vagy fordítva is működik. Amúgy kipróbálható. :P

Nem fogunk összeveszni. :-)

Viszont éppen azok miatt kellene különösen ügyelni arra, hogy miket írunk, akik számára új az oldal: az egybeírás ellenőrzésére főbenjáró elvi hiba a "Helyes-e?" eszközt ajánlani. :-(

És igen, hálistennek könnyen ellenőrizhető, hogy úgy van-e, ahogy gondolod... pl.:

* [link]

pedig helyesen:

[link]

(anyagnévi jelzős szerk.)

* [link]

pedig ha összetrakni kell, akkor megy az neki:

[link]

érdekes módon ezt már nem vállalja be a külegy:

[link]

pedig az előbbi a 11. kiadás példái között szerepel (115. pont),

az utóbbi a 12. kiadáséiban (116. pont)...

(anyagnévi mozgó)

na, ha már az OH.-beli elnevezését említettem ("anyagnévi mozgószabály"), akkor nézzük meg az OH.-ban (134. o.) lévő selymes példát is!

evvel érdekes módon jó eredményt kapunk:

egybeírva a helyes-e nem ismeri:

[link]

a külegy pedig jól rakja össze:

[link]

* [link]

pedig valójában van:

[link]

(2. mozgószabály)

* [link]

pedig helyesen:

[link]

(igekötő vagy határozószó)

* [link]

pedig helyesen:

[link]

kötőjellel írva még el is fogadja a helyes-e, persze az kötőjellel sok mindent elfogad, legfeljebb figyelmeztet, hogy őt ilyesmire nem annyira jó használni:

[link]

(szótagszámlálás)

bár szótagszámlálási "feladványból" olyan is van, amikor nem figyelmeztet, hanem azt mondja, hagyjuk békén az ilyen hülyeségekkel:

* [link]

miközben persze van ilyen, a külegy össze is rakja:

[link]

Érdekesség ehhez a példához, hogy a "helyes-e" helyettesítő javaslatai között szerepel két kötőjeles megoldás is: forralt-bor-különlegesség, holott a sima közszói összetételekben két kötőjeles dolgok nemigen szoktak szabályosak lenni... Igaz, hogy az új szabályzatban már kiszedték azt a kis zárójeles részt, amely ezt explicite kimondja, vö.:

[link]

"közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet"

[link]

[ebben már nincs benne]

de azért a szabályzatból "kiolvasható" elv ugyanaz maradt, csak túl sok "kivételt" találtak ez alól, ezeket be is tették egy új szabálypontba:

[link]

no, menjünk tovább

* [link]

pedig helyesen:

[link]

(szintén szótagszámlálás)

* [link]

itt meg másik két megoldás:

[link]

na jó, csaltam, kötőjellel amúgy nagyon sok mindentelfogad, pl.:

* [link]

pedig mondanom sem kell, hogy

[link]

vagy

[link]

pedig a külegy ezt is jól rakná össze (meg rosszul is):

[link]

gyerekszobája meg nem volt, ilyen mondókákat nem mondtak szegény szoftvernek:

* [link]

* [link]

pedig a testvére összerakja könnyen:

[link]

[link]

na, azért legyen olyan is, amin a külegy vérzik el:

[link]

* [link]

vagy:

[link]

* [link]

(önmagában nem használatos előtagok problematikája)

na, azért annyira nem jó a helyzet, becézve már a helyes-e is megfekszik tőle:

[link]

nézzük tovább:

* [link]

pedig a külegy összerakja helyesen:

[link]

OK, ez már uncsi, akkor nézzük meg a magyarázatot, az sokszor rejteget újabb érdekességet:

"Két szabályt alkalmaztunk egymás után az alábbi sorrendben:

1. A „hangzó” főnevet és a „nyúlási” melléknevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján:

A jelöletlen birtokos jelzői összetételt mindig egybeírjuk. [AkH11-128c, AkH12-110, AkH12-139]

2. A „mással” főnevet és a „hangzónyúlási” melléknevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján:

Ha két képzővel látjuk el az igét, a kifejezést egybeírjuk. [AkH11-137, AkH11-127]"

Ezek szerint csak mázlija volt, mert hülye irányból állt neki, és mégis beletrafált? Hát van ez így.

Talán emiatt van az is, hogy azt a változást, hogy az -i képző már nem tartozik bele a szótagszámlálásba, itt nem tudta megmutatni nekünk, pedig normális esetben jelzi külön az

sajnos van, amikor nem tájékoztat bennünket arról, hogy miért jó egybe is, meg kötőjellel is:

[link]

pedig ha teljesen felbontom neki a "hozzávalókat", akkor meg tud magyarázni mindent (még túl sokféleképpen is...):

[link]

...ami nem mindig jó, mert így még helyes választ ad (talán kivétellista alapján):

[link]

(bár a magyarázatban nem említi, hogy ez egy kivétel a szótagszámlálás alól)

viszont ha minden darabját különírom, akkor viszont sajnos már mindkét formát megengedi:

[link]

(A helyes-e mindkettőt elfogadja.)

stb. ...

És ezek nem különlegesen kivételes példák a hibás működésre: a példákat most szültem (vagy kerestem), pár perc alatt (na jó, kicsit hosszabb volt megírni :-), és akármeddig lehetne sorolni, hogy mikor ad különböző eredményt a két eszköz "rendeltetésszerűtlen" használat esetén...

Egyébként amit írsz, abban igazad lenne: jóllehet a két eszköz mögött egészen más mechanizmus ketyeg, azért – amennyire lehet – ellenőrizniük kéne egymást "keresztbe" (hiszen miből állna?...), de (egyelőre) sajnos nem teszik. :-/

Bocs, helyesbítés:

@"példák a hibás működésre"

Ez nem mindenhol "hibás működés" a szó szoros értelmében, hiszen éppen arról van szó, hogy nem mindegy, hogy melyik kérdésre melyik eszközt használjuk!

Abban az értelemben viszont hibás (vagy legalábbis javításra, fejlesztésre szoruló) működésnek mondhatjuk, hogy ezek éppen nem felelnek meg annak az általad (meg korábban általam is sokszor) megfogalmazott, alapvető elvárásnak, hogy a két eszköz ellenőrizze már egymást: amit kiad az egyik a kimenetén, azt adja már oda a másiknak, aztán "tegyék össze, amijük van..."

Oké BringaManó ez rendben, meggyőztél és jó is ha tudom. Ezzel együtt mindkettőnké érvényes bizonyos módon, vagy is az én általam javasoltra tévesen írta ki hogy helyes mivel nem az. Ettől még működnie kéne és gondolom majd ezt javítják.

Bármire és bárhogy de semmiképp sem írhatná ki hogy helyes ha téves. Keresési módtól függetlenül.

Ennek úgy kellene működnie hogy van egy helyes adatbázis és csak ahhoz rendeli a "helyes" kifejezést. Ez így vagy programozási hiba vagy egyéb adatbázis hiba.

De jó hogy szólták. Köszi. :)

"semmiképp sem írhatná ki, hogy helyes, ha téves"

Nagyon így van, én is többször mondtam már nekik ilyeneket az elmúlt években. Pontosabban a szoftver saját nézőpontjából nézve:

"nem írhatná ki, hogy helyes, ha nem biztos benne, hogy az"

(ez persze a felhasználó szempontjából az, amit te írtál)

„úgy kellene működnie hogy van egy helyes adatbázis és csak ahhoz rendeli a "helyes" kifejezést”

Na ez viszont kicsit tévedés: nem(csak) szótár alapú, hanem arról van szó, hogy ő felbontja a szót (toldalékokat, kötőhangokat, összetételi tagokat, egyéb izébigyókat, pl. spéci előtagokat) – ez már önmagában nem semmi –, és megpróbálja kitalálni, hogy "logikailag", helyesírásilag, morfológiailag létezhet-e olyan, illetve ha nem, akkor talál-e benne könnyen felismerhető hibákat (j/ly, röid/hosszú magánhangzó, egyéb elgépelések stb.), amely alapján tud javaslatot adni.

Én is azt gondolom, hogy innen, felhasználói oldalról felfoghatatlan, hogy hogy lehet az, hogy az egyik eszköz tudja egy szóról, hogy hibás, a másik meg nem.

Ők azt mondják, ha jól emlékszem / ha jól értettem, hogy az eszközök annyira teljesen máshogy működnek, hogy csak a felhasználói felületen "találkoznak", csak ott ér össze a két folyamat, ott már nem tud az egyik eszköz kimenete a másik bemenetévé válni.

Sajnos a pechük az, hogy a felhasználó (te meg én :-) viszont pont csak a felületet látja, így természetesen elvárja, hogy ami az egyiken határozottan helyes, az a másikon is határozottan helyes legyen, ami helytelen, az a másik szerint is az legyen (esetleg amit az egyik nem tud, arról a másik eszköznek lehet határozott véleménye, bár ez is kissé fura).

De ez nagyon nincs így, ezért is próbálják az emberek szájába rágni (bár nem eléggé), hogy a megfelelő eszközt kell használni a különféle kérdésekhez, különben téves válaszokat kap az ember. (Ha csak annyi lenne a gond, hogy az egyik válaszol, a másik meg "elpasszolja", az nem is lenne akkora gáz (legfeljebb oda kéne írni, hogy "Ezt nem tudom. Nem a másik eszköztől kéne ezt megkérdezni?"). Így viszont sajnos sokakat megvezet a gép, aki nem elég szakértelemmel fordul hozzá a kérdésével.