Mi a teendő ilyen szavak leírásánál? (bővebben lent)
A szó, amit nem tudok eldönteni, hogyan írjak bele egy beadandó dolgozatomba, a „logografikus” (vagyis fogalomjelölő írás)
A helyesírási szótár szerint ezt a szót így kellene írni: „logógrafikus”. Azonban az összes szakirodalom és a kiejtés is a rövid „o”-s változatot használja.
Ilyenkor mi a teendő? Inkább a szokás vagy az érvényben lévő szabály szerint használjam?
(Gondolom ez a szó hasonló helyzetben van, mint az „irreverzibilis” szó, melynek második „i”-jét régebben hosszúnak kell írni. Viszont a jelenlegi szabály szerint a „logógrafikus” lenne helyes, amiből nem mellesleg akár tévesen a logóra is engedhet következtetni)
BringaManó:
„helyesírási szótár”: A magyar helyesírás szabályai c. kiadvány. Sokkal rövidebb leírni, nem mindig jut eszembe a teljes címe, amúgy is fölösleges lenne leírni, ha úgyis mindenki tudja, mire gondolok :D
„jelenlegi szabály”: mint legutóbb, a szabályzatot folyton változtatják, ennek esett áldozatául az irreverzibilis szó, amit mit tudom én hány évtizeddel ezelőtt úgy kellett írni helyesen, hogy „irreverzíbilis”. Gondolom, senki se nem írta, se nem ejtette így, ezért aztán most már röviddel is írjuk. Ha a „logógrafikus” is hasonló helyzetben van, akkor előbb-utóbb ezt is meg fogják változtatni – gondolom.
Én nem írtam ki semmiféle makro-t
Wadmalac:
Nos igen, pontosan ez a baj a logó-grafikussal, hogy ha én ezt a szót így látnám leírva, azt hinném, hogy egy grafikusról van szó, aki logókat tervez... :D szóval ez így nagyon félrevezető. Ez a logografikus az írás egy fajtáját jelenti, pl. mint a kínai: fogalomjelölő.
válasza:@helyesírási szótár vs. A magyar helyesírás szabályai:
Az remek, hogy rövidebb, csak az a baj vele, hogy kissé megtévesztő ez az elnevezés, mert sok más dolgora is utalhat, pl. van olyan könyv, hogy
Helyesírási szótár
meg Magyar helyesírási szótár
illetve
vagy akár az online helyesírási szótárt is nevezhetnénk annak:
esetleg a Firefox-pluginra is utalhatna a megnevezés:
...
Ha A magyar helyesírás szabályaira szeretnél utalni minél rövidebben (de azért úgy, hogy azt mondjuk a drót másik végén is jól dekódolni lehessen :-), akkor javaslom inkább az "AkH." rövidítés használatát, esetleg "szabályzat" vagy a "szabályzat szótárrésze" kifejezést... :-)
Na, és akkor a kérdés, ha szabad: hogy értetted, hogy az AkH. "szerint ezt a szót így kellene írni: „logógrafikus”"? Szerintem valamit félreérthettél. Hol találtál benne ilyet, vagy miből következtettél erre?
----
@"mint legutóbb, a szabályzatot folyton változtatják"
ha a kb. 30 évente (1954, 1984, 2015) "folyton"-nak számít, akkor OK, legyen. :-)
----
@irreverzibilis:
ja, igazad van, ezekkel (irreverzibilis, kompatibilis, konvertibilis, kompressszibilis stb.) tényleg volt valami hossz í-s kavarás, de aztán hamar jobb belátásra tértek, ez ügyben nem kellett megvárni a 30 évet...
----
"Én nem írtam ki semmiféle makro-t"
Akkor bocs, csak kísértetiesen hasonlít a két kérdés ( http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__helyesiras__772182.. ), és mindketten szó szerint azt írtátok, hogy "a helyesírási szótár szerint", de szerintem mindketten másra gondoltatok, és egyik esetben sem tudom, hogy mire... :-)
(Mármint nálad már tudom, hogy melyik könyvre, de nem tudom, hogy hol lehet benne "logógrafikus". Ha a 12. kiadásban van ilyen, akkor elnézést, olyanom nincs.)
Na szóval hova van ez a szó írva, vagy mely szabály(ok)ból következtettél az írásmódjára?
Szóval valóban fellapoztam a nyomtatásban kiadott „A magyar helyesírási szabályai”-t, de annak szótárrészében nincs is benne ez a szó! :D
A felület, amit én használni szoktam ilyen esetekben, az ez: [link]
De azért írtam helyesírási szabályzatnak, mert ha jól tudom, a Magyar Tudományos Akadémia számára még mindig a nyomtatott verzió számít az etalonnak, így aztán „abból” dolgoznak – vagyis ami benne van nyomtatásban, az benne kell legyen az MTA netes helyesírás-ellenőrző cuccában is.
Ezt az AkH. rövidítést láttam már, de ha most így elém dobtad volna, esküszöm, meg nem mondom, mi ez... :D De akkor ezek szerint az én ismereteim hiányosak.
Ja igen, látom, a másik kérdésben is előkerült a „helyesírási szabályzat” problémája :D Talán azért jön ez hamarabb mindenki szájára, mert tanáraink is így nevezték mindig (legalábbis az enyémek mindig így utaltak rá, hogy a „helyesírási szabályzat szerint”). Vagy olyan, mint a kockás füzet :) Pontatlan, de mindenki úgy hívja, mert egyszerűbb.
Nekem sűrűbbnek tűnt a változtatás, mint 30 év :O Bár lehet azért, mert fejben hozzáadtam más nemzetek helyesírási reformját is, most legújabban a franciák változtattak meg asszem a németeknek is volt valamikor reformjuk.
A szót egyébként az összes tanárom rövid o-val mondja, így írják ki a diákra, jegyzetekbe, Wikipédián és a nyest.hu-n is így szerepel. Soha sem láttam még hosszú ó-val mostanáig.
válasza:"előkerült a „helyesírási szabályzat” problémája :D Talán azért jön ez hamarabb mindenki szájára, mert tanáraink is így nevezték mindig (legalábbis az enyémek mindig így utaltak rá, hogy a „helyesírási szabályzat szerint”)."
----
Azzal semmi baj. A "helyesírási SZÓTÁR" az, ami mást jelent.
Na de ez a kisebbik gond. Az lényegesebbik az, hogy az MTA oldalának a működését is teljesen félreérted.
A Helyes-e? eszköz nem tudja teljesen helyettesíteni a szótárt (meg az eszünket). Nem úgy van, hogy ami abban benne van, az létezik és úgy kell írni, ugyanis ő szinte bármilyen összetételt elfogad. Kb. a szövegszerkesztőkben is meglévő helyesírás-ellenőrzőkére hasonlít, annyiban, hogy igazából nem értelmezi a szót, hanem csak szavanként v. összetételi tagonként megnézi, hogy lehetne-e olyan akár, és kész.
Ha megkérded,hogy van-e olyan, hogy szagirodalom, akkor azt mondja, van:
Mert lehetne is akár, bár te nem erre gondoltál.
Ugyanígy lehetne akár logógrafikus is akár, bár te nem arra gondoltál.
----
"a Magyar Tudományos Akadémia számára még mindig a nyomtatott verzió számít az etalonnak, így aztán „abból” dolgoznak – vagyis ami benne van nyomtatásban, az benne kell legyen az MTA netes helyesírás-ellenőrző cuccában is"
Teljes félreértés, mármint ami a netes cuccot illeti.
A könyvnek, amiről beszélgetünk (vagyis az "etalonnak"), két része van, egy szabályzat meg egy szótár.
A szabályzat fent van:
A szótár vagy fent van valahol, vagy nem (leginkább nem, de szóljatok, ha mégis).
Namármost.
"Ezekből dolgoznak" az emberek, akik megpróbálnak helyesen írni, de nekik is nagyon össze kell szedniük magukat (még a nyelvészeknek is), hogy mindent jól, szabályszerűen csináljanak.
(Nem is minden kérdés dönthető el a fentiek segítségével, vagy azért, mert nincs szabályozva, vagy azért, mert esetleg ellentmond egymásnak a két rész...)
És "ezekből dolgoznak" a szoftverek is, de az csak haloványan tudja megközelíteni az emberi teljesítményt, ahogy ez általában lenni szokott a mesterséges intelligenciákkal.
(Természetesen nem minden esetben van így: jobban algoritmizálható esetekben, mondjuk matekfeladatok megoldásában vagy sakkban nyilván nehéz leverni egy számítógépet, de a nyelv egy kicsit bonyolultabb, illetve más jellegű pálya...)
Az MTA oldalán lévő eszközök (Helyes-e?, Külön vagy egybe? és társaik) ugyanúgy csak "mesterséges intelligenciák", mint a hagyományosabb helyesírás-ellenőrzők, tehát nagyon fenntartással kell kezelni ezeket is.
Ráadásul több eszköz van, és kell tudni használni őket, tudni kell, mire való, illetve mire jó, és mennyire.
Nem mindig adnak jó eredményt (és nem mindig adnak jó magyarázatot mellé).
Tömören (és leegyszerűsítve): a szabályzat szentírás, a szótár is szentírás, az ellenőrző eszközök (Word, MTA stb.) viszont közel sem.
„az MTA oldalának a működését is teljesen félreérted.”
Tudom, hogy így működik a szótár, csak ez esetben megtévesztő volt, mert ott lebegett a szemem előtt az átkozott irreverzibilis szó esete! :D
Általában olyan szavakkal használom, ahol nem vagyok biztos a magánhangzó-hosszúságban, vagy ritkábban j-ly ügyében. Erre tökéletesen megfelel, ráadásul magyarázatot ad a szavakhoz, így ha több verziót is helyesnek ítél, logikailag el lehet dönteni, melyiket kell inkább használni.
„ami benne van nyomtatásban, az benne kell legyen az MTA netes helyesírás-ellenőrző cuccában is”
Igazából egy olyan kijelentésből indultam ki, amit egy interjúban olvastam a kéziszótárak elavultsága kapcsán. Egy MTA tagot kérdeztek meg, hogy miért adnak ki értelmező kéziszótárat, valamint idegennyelvi szótárakat, ha a neten könnyedén és gyorsan lehet őket szerkeszteni. A válasza alapján pedig az MTA álláspontja az, hogy a hivatalosan kiadott verziókat tekintik etalonnak – vagyis a netes szótárak szerkesztésénél.
De ebben igazad van, tévesen vontam le következtetést ez alapján.
Én például a google fordítót is rendszeresen használom, persze kizárólag szavakra vagy egy-két szavas kifejezésekre, mert a leggyorsabb és legegyszerűbb, rendszeresen javítják. Viszont egy-egy szót akár többször vissza kell ellenőrizni, nagyon elővigyázatosan használom; ha nem egyértelmű, akkor inkább újrafogalmazással kikerülöm az adott kifejezést. Szóval nem teljesen ezekre a netes cuccokra építkezem, csak kis segítségnek jó.
Pontosan úgy, mint ahogy az eredeti problémámat is akartam orvosolni: egy egyszerű magánhangzó-hosszúsági kérdés, amiben számomra gyanús választ adott az MTA oldala. Jól ismerem a magyar helyesírási szabályokat, és ha valami furcsa jön ki, inkább utánanézek más helyeken, például ITT. :) És ez eredményes is volt, mert kimerítő választ kaptam a kérdésemre, úgyhogy köszönöm szépen :)
„Tudom, hogy így működik a szótár”
nem jól írtam, így akartam:
Tudom, hogy így működik az OLDAL (mármint a helyesiras.mta.hu)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!