Helyes az, hogy gyermekéjére?

Nem.

A gyermekére az igen.

Akkor tehát a „behúzta a gyermeke táskájának cipzárját”, akkor behúzta a „gyermekéjéjét”? :-)

Az ilyen kifejezések kerülendők.

Amit írtál, az nem helyes. Kiejtésben az, helyesírásban nem az.

Ezek helyesek: fiáé, Béláé, gyerekeié, lányáé, gyermekéé

#5-nél a pont, mondom is miért:

Van ugye ez az –é toldalék (birtokjel). Ez elég evidens, hogy nincs benne “j” hang, ha mássalhangzóra végződő szóhoz kerül:

Andrásé, a fiamé, a házé (Nem pedig *Andrásjé vagy a *fiamjé)

Sőt, egyes magánhangzó esetén sincs gond:

az autóé, Ottóé, a sütié, bár az ejtésban van kis j hang, de (remélem) nem jutna eszedbe leírni hogy *Ottójé.

Aztán van az amikor “a”-ra vagy “e”-re végződő szóhoz kerül, ilyenkor a szóvégi hang á-ra vagy é-re módusul.

az alma --> az almáé, Endre --> Endréé, Géza --> Gézáé, a gyermeke --> a gyermekéé

Ennek pedig egy alesete az amikor valamiért egy “je” hangcsoportra végződik a szó, akár ragozás miatt, akár mert ez a szótő. Ilyenkor ugye a “je” vögződés “jé”-re vált, és mögé kerül mög egy “é”, azaz “jéé” lesz amit nem egy hosszú é hangnak, hanem egy dupla é+é hangnak ejtünk, ami kiejtésben az eleve ott levő “j” hang miatt kaphat egy extra “j” hangot (és “jéjé” lesz a “jéé” helyett).

Példák:

Türje (ez egy falu) --> Türjéé

a férje --> a férjéé

a kertje --> a kertjéé

Talintulli, az a helyzet, hogy benézted: tényleg nem ő keverte, hanem te...

Csak egyszerűen gondolj bele – anélkül hogy a mindenféle birtokjel stb. terminusokat emlegetnénk –:

A fája esetén a FA a birtoka valakinek;

az almáé, gyermeké, gyermekéé esetén pedig az a birtokos:

az almáNAK van valamije,

a gyermekNEK van valamije,

a gyermek valamijéNEK van valamije.

A kertjéé esetében pedig a kert birtok is (az ő kertje),

és birtokos is (ez a kapu az Józsi kertjéé, az ő kertjéNEK a kapuja).

Így érthető?