A napsütést miért kis kezdőbetűvel írjuk?

A Nap tulajdonnév. Egy csillag neve.

A napsütés nem tulajdonnév. Egy természeti jelenség, mint az eső vagy a köd. Azokat sem írjuk nagybetűvel.

#2: A Petőfi tulajdonnév. (Esetünkben) egy költő neve.

A Petőfi-szavalás nem tulajdonnév. Egy tevékenység, mint a mosás vagy az uzsonnakészítés.

Naja, erre nem is gondoltam! Pedig tudjuk, hogy minden bolygónak van költője, a miénket Petőfinek hívják.

És meg is mondta, jól emélszünk, ugyebár:

Tüzesen süt le a nyári nap sugára

Petőfi frissen mosott uzsonnájára.

Fölösleges dolog sütnie oly nagyon,

Az elején akkor is kisbetű vagyon.

Miért, végül is ha megsütjük az égitestet, akkor lehetne Nap-sütés.

Egyébként ezek valóban nem tulajdonnevek, hanem tul.-névvel alkotott összetételek.

A bibliai _eredetű_ (de általánosságban használt, tehát nem konkrétan a bibliai eseményre vonatkozó) „pálfordulás” szó valóban kisbetű (köznevesült),

a bibliai Pál-fordulás viszont speciel nagybetű.

:-P

(ez viszont lehet kicsi is, csak az nem mindig néz ki olyan jól: :-p )

A nap és a hold szavak kivételek. Ez a nagy büdös igazság, nem az, amit az előzők összehordtak. Ezeket az égitesteket már akkor is névvel illették, amikor az ember még azt sem tudta, mi az, hogy csillagászat. Mindenki tudja, hogy a nap az az a világító izé az égen, a hold meg ami éjjel jön elő.

Ezért köznyelvben beszélve róluk a kisbetű teljesen elfogadott és helyes.

Amikor csillagászati értelemben beszélünk róluk, akkor viszont kell a nagybetű. Mert olyankor a "nap" egy csillag, aminek bolygórendszere van, a Nap viszont konkrétan a mi napunk. Előbbiből sok van, utóbbiból csak egy. És hasonlóan a "hold" az bármilyen szatelita, ami egy másik bolygó körül kering, a Hold viszont konkrétan a Föld bolygó holdja.