Mi ez a borzalom?

Részben a helyesírás is nagyon rossz, de saját tapasztalat, hogy a gépelésem nem 100% ezért vannak hibák. Bár igyekszem átolvasni, de még így is előfordulnak elírások.

Egyébként jogos a felháborodás. Én egyszer kijavítottam valakit, aki leszólt, hogy biztos pesti vagyok és nem tudom, hogy náluk falun így írják. (Nem vagyok pesti, vidéki vagyok és tudtommal a helyesírás nem tájegység függő)

Pedig az :D Csak ti pestiek csak szabványokban tudtok gondolkozni, és ha valaki tájszólással beszél, az már suttyó.

És még korfüggő is, mert a kedves akadémia is folyamatosan változtatja a szabályokat. Persze a kérdező nyilván nem ilyenekre gondolt, de szerencsére a kommunikáció alapvetően nem az előíró szabályok szerint zajlik.

"Hát nem mindegy, kinek milyen a helyesírása, ha tud vele kommunikálni?"

Nem mindegy. Vezethetek én autót járdán is, akkor is el tudok jutni a célhoz, mégsem tehetem meg, ugye?

"Különben is, milyen alapon vársz el jó helyesírást bárkitől is?"

Mondjuk az alapján, hogy azért tanulta meg, hogy használja. Aki nem használja, az vagy buta hozzá, vagy igénytelen. Te melyik vagy?

"Ennyi erővel bárkit számon lehetne kérni, hogy miért nem megy neki az általános iskolás kémia."

Nem ugyanaz, mert kémiát nem használunk minden nap, minden percben, írni, olvasni viszont igen.

12: az akadémia nem változtatta meg soha a -ba -be -ban -ben használatát, az mindigy ugyanaz volt.

A tájszólás pedig nem kifogás arra, hogy leírni még mindig helyesen kell.

#11-es vagyok.

Én kisalföldi vagyok, azon belül soproni.

Nálunk kiejtve "hüttő, szárittó", mégis hűtőnek írom és szárítónak.

Ezen kívül beszélt nyelvben lehet ilyet hallani :

"A feladatokat holnapra meg kellitek csinálni".

De ezt soha! SOHA! nem írják le így, max nagyon baráti, bizalmas üzenetben, de leírva még sosem láttam.

Egy dolog a beszélt s más az írott nyelv.

"Hát nem mindegy, kinek milyen a helyesírása, ha tud vele kommunikálni?"

NEM!

Ugyanis ennek nincs vége. Te - aki csak egy kicsit tévesztesz itt-ott - mit mondasz annak, aki már sokat téveszt? És annak, aki már alig tud írni?

Ennek a sehova sem vezető folyamatnak az elején kell megállni, és normálisan megtanulni magyarul.

Lehetőleg még az általános iskolában.

Kérdező! Ez a borzalom, a mai magyar közszemlélet, mit magad is megtapasztalhattad a válaszok némelyikén. Mit jelent ez? Igénytelenséget. Egyre nagyobbat. Mondok példát más területről, hogy az a kedves válaszoló is értse, aki szerint mindegy, ha megértetted (konkrét tapasztalatom volt, azóta magam megoldottam).

Meg kívánod javítani a tetődet. hívod a vállalkozót. Felvonul, a garázsod elé áll, minden este mocskot hagy maga után (igénytelen, egyébként is ő este hazamegy, te otthon vagy). Újraszigeteli a tetődet, erre te beázol. Ő nem érti, hiszen megcsinálta. Nem csinálta meg, csak piszkálta egy kicsit. Itt rosszul ragasztott, ott nem kente végig, belefúrt, mert úgy könnyebb rögzíteni (és a víznek a csavar mentén befolyni). Végül is többet dolgozott, mint kéne, mert állandóan önmaga után javítgatott. Azt se jól. De ő igénytelen, különben se ott lakik, és minek akadsz fenn egy kis nedvességen, lavórra nincs szükséged. Az nem számít, hogy addig nem áztál, az se, hogy az előző mester (20 éves) munkáját szapulta, ahelyett, hogy a tennivalót mérte volna fel. Ilyen a munkakultúrája, ilyen az igényes. Soha nem tudod neki elmagyarázni, miért más a tiéd. Csak az életét kellene megismételnie, kicsit jobb tanítókkal. Hát így van ez a nyelvvel, helyesírással is. Nálam például már szempont egy vállalkozó kiválasztásánál. Aki igénytelen a beszédében, igénytelen a munkájában is. De ezt soha nem fogod tudni elmagyarázni neki. Nincs rá igénye. Márpedig motiváció nélkül az ismeretelsajátítás hatásfoka nagyjából nulla.