Mitől lett olyan híres a Twilight és miért szeretik annyian? Hiszen borzalmas!

Nyugodj le, ha nem tetszik, ne erőltesd. Ennyire azért engem nem érdekel, hogy megint végigolvassam a tartalmukat, bőven elégszer jött már szembe. (Amúgy minden művet össze lehet foglalni egy mondatban. Ez a premissza lényege. Más kérdés, hogy ez mennyiben fedi le a "részletes cselekményleírást" - az Alkonyat nem épp egy romantikus nagyregény ötmillió elégazó cselekményszállal és többszázas szereplőgárdával.)

Alapvetően sikerült félreértened egy jelenséget, mivel feltételezted, hogy az Alkonyat a népszerű epikus fanatsy-sagák táborát erősíti, ezért a cselekménye hasonlóan nagyívű és rétegelt. Ez nem Tolkien vagy Martin, de még csak nem is Rowling. A titka nem ez, hanem a jó időzítés.

A Harry Potter után keletkezett egy piszkosul nagy űr a könyvpiacon, mivel egyszerűen nem volt mű, ami megszólította volna a fiatal lányokat (14-18 éves korúakra gondolok). A könyvfelvásárlások átalakultak, ők lettek a legnagyobb olvasótábor, és pont ezt nem használta ki senki, nem írtak olyan műveket, amik pont nekik szólnak. A HP-nemzedék a könyvekkel együtt "kinőtt" a tinédzsereknek szóló irodalomból, tehát mindenki rájuk és a "felnőtt" irodalomra koncentrált a spekulatív irodalmi piacon. Aztán jött az Alkonyat a maga egyszerű, romantikus történetével a fantasztikumot díszletként felhasználva, megszelidítve még a vámpírokat is (ezért csillognak, hogy ne legyenek undorítóak meg félelmetesek és ez egy elég ügyes csattanó volt, mert erre aztán valóban nem számított egyetlen olvasó sem... komolyan, ez hatalmas reklám), megtéve főszereplőnek egy tizenéves csitrit a maga hétköznapi problémáival, odaadva mindenki "álmai pasiját" - ennyi. És vették, mert annak az olvasótábornak pont ez kellett, pici fantasztikum, sok romantika, könnyen azonosultak a főhőssel, pont ilyen pasiról álmodoztak mindig is. Akkor derült ki a kiadóknak, hogy a piackutatásokat kezdhetik előről, mert egy akkora olvasótábort generált a mű, amire nem számítottak. (Nem csak a tizenéves lányok falták. Rengeteg hasonló problémával küzdő nő volt, van: nagyon sokan önbizalomhiányosak, úgy érzik, túl átlagosak, a történet nekik is "reményt adott", hogy megtalálhatják a "tökéletes férfit".) Ez robbant akkorát, hogy a mai napig kitartanak az epigonok (az összes romantice tinikönyv fantasztikus beütéssel), plusz az olvasótábor érettebbé válásával (nem elég a romantika, szex kell) megjött a Szürke50 és társai világa is. Kb. 2-3 év és lecseng, de ha megint sokat kell várni egy "nagy durranásra" (mint az Alkonyat és a HP közötti időszak), megint lesz egy általános tömeghisztéria valami ócska iromány körül.

A többségnek nem kell részletes, nagyívű cselekmény. Elég a sima láv sztori, átlagos főhőssel, különleges férfivel. Nézz meg bármilyen romantikus-erotikus írást (nem csak a maiakat!)! A régi Júlia-Tiffany meg mit tudom én, milyen regényfüzetek pont ugyanezt nyújtották, csak nem volt benen vámpír. A HP óta viszont "kötelező" a fantasztikum.

Ennyi a titok. Jó időzítés és jó közönségválasztás. Meyer kreatív írást tanult, tudta, hogyan kell és mit eladni. (Nem gondolt bele olyan mélységekig, hogy mort azért írok vámpírt, és azért csillog, mert az 10%-kal nagyobb eladást generál, mintha démon lenne, hanem az alapokat, amiket elmondtam, érezte.) Hogy miért ez lett sikeres, és miért nem a húsz másik, ami ugyanakkor ugyanezt dolgozza fel, az más kérdés, hosszan lehetne elemezni, de ahhoz nekem is több adat kéne (eladási statisztikák, meg nem ártana egyszer elolvasnom a műveket :) ).

Én az egész Twilight Saga-t elolvastam, többször is. Nekem nagyon tetszett!

Az összes filmet letöltöttem, az is tetszett, bár -szerintem- a könyv jobb, szemléletesebb, humorosabb.

Az egész Twilight Saga-n a zene hatalmasat lendít - azt is letöltöttem.

Én nem vagyok lány, és fiatal sem.

Na, ugyan miért? Ügyes marketing miatt. Mivel még a csapból is ezt folyatták, ezért alap, hogy nagyon sokan megvették. Az alaptörténetet is úgy írták meg, hogy nagyon sok nő/lány azonosulni tudjon vele. Nagyon sokan vannak, akik fiatal korukban elköltöztek egy teljesen más világba. Már emiatt is azonosulni tudnak a főszereplővel. Aztán minden nőnek volt egy nagy szerelme, akit itt Edward személyesít meg. Legalábbis ez a sablon szöveg, amit hangoztatni szoktak.

A valódi ok nagyon egyszerű: az írónő megalkotta az amerikai IQ hiányos, hormonokban túltengő tini csajoknak azt a pasit, akikről mindig is álmodtak és ügyes marketinggel eladták. Ennyi. Elég elkezdeni az első könyvet. Harmadáig elolvastam és végig az összes fejezet arról szólt, hogy Edward így, Edward úgy.

A könyvek is nagyon alacsony színvonalúak! Végigszenvedtem hősiesen mindet, és egyikben sem volt egyetlen árva humoros rész sem :( Pont olyan fontoskodó, savanyú volt mind a 4 könyv, mint a benne szereplő főhős.

(Bezzeg a jó öreg HP... :)

Valóban nem túl igényes művek, de szerintem korántsem olyan borzalmasak, mint amennyire legtöbben mondják. Rengeteg ponyvaregény van, ez is az, csak éppen annyira elterjedt, hogy szinte már divat lett utálni. Én a 4. könyv feléig olvastam (nem bírtam tovább), őszintén szólva az első két könyv hangulata tetszett (elég lehangolt időszakomban voltam, mikor olvastam őket), viszont a történetet mindig is borzalmasnak találtam, és rühelltem a főszereplőket, főleg Edwárdot (majd a sztori előrehaladtával Dzsékobot és Bellát is). A második könyv első felében kifejezetten tetszett ez a "te vagy a napom"-dolog, hogy végre nem a húdehelyes Edwárddal foglalkozott, hanem lett egy igaz barátja (csak aztán ezt teljesen elrontották a történetet, és onnantól már egyáltalán nem tetszett).

Tehát majdnem végigolvastam a sorozatot, és nem haltam bele. Sose tartottam jó történetnek, de egyszer olvasva egész szórakoztató volt. Egynek elment.

Reagálnék a kérdésed kifejtésére is: tényleg hülyeség, hogy a vámpírok csillognak a napfényben, de... komolyan ez a legdurvább dolog az egész filmtörténelemben, amit valaha láttál? Nem hiteles, de ennyi erővel az egész vámpírkultusz butaság, hiszen nem léteznek. Az írónőnek joga van új fantázialényeket (vagy meglévő lények tulajdonságait) kitalálni, még akkor is, ha ezek rettentően nevetségesek.

2. "Ezeket miért nem veszi észre senki???" Ne aggódj, rengetegen észrevették már! Ne tégy úgy, mintha te lennél az egyetlen, aki utálja a Twájlájtot - mint már leírtam, kezd divattá válni.