Mért nem fontos ma már senkinek, hogy tudjon helyesen írni? (? )

A helyesírás "célja" valójában az, hogy az emberek meg tudják magukat másokkal értetni. Ugyanis, ha nincs egy úgymond "standard" helyesírási szabályzat, mindenki összevissza írna, úgy ahogy a hangokat hallja, így például ugyanazt a szót pár várossal arréb már nem úgy írnák le.

A magyar nyelv 299 szabályt tartalmaz (az AkH szerint)és bizony ez sok gondot okoz, mivel maga a helyesírás szemlélete elavult, elvi hibás. Ugyanis a helyesírás nem a kiejtésen alapszik, (pedig elsődleges a beszélt formula) hanem szóelemző. Ráadásul elég archaikus és hagyományelvű ugyanis számos szó írásképe az évek, évtizedek, évszázadok során egyszer sem változott, kiejtése viszont akáát többször is. Az, hogy az embereket nem érdekli, hogy hogyan írnak, az egy szubjektív dolog. Például az is zavaró,ha valaki ugyan helyesen ír, de olyan szavakat használ, amik hibásak. (Lásd fentebb: olyan nincs, hogy "unszimpatikus", legfeljebb csak antipatikus)

Manapság a helyesírás tanítása is katasztrófa.

Még az egyetemeken is sorra buknak a hallgatók helyesírás szemináriumon, a többi meg kettessel átvergődik.

Le kellene ülni, és újragondolni az egész rendszert.

Egyszóval: a dolog egyén kérdése. Számos embernek igyekeztem segítően tanácsolni, hogy próbáljon ügyelni a helyesírásra, de legtöbbje megsértődött, vagy közömbösen vállat vont. Ez felfogás kérdése, amit az oktatásban kellene valahogyan javítani.

Hát igen sajnos ez így van. A lényeg szerintem nem a "nem fontos"-on van, hanem hogy nem sokan nem tudják már ma, hogy mit hogy kell írni. Ez általános iskolában kéne hogy kialakuljon. Tanártól szerintem nagyon függ. Én nagyon hálás vagyok az akkori magyar tanáromnak. Persze ahogy az ember nem használja az írást igazán úgy felejtődnek el dolgok. Ezt tapasztalatból mondom. Mert ugye iskolában rá vagyunk kényszerülve, hogy írjunk, de amikor az ember már dolgozik, pláne fizikai munkát, akkor már nem használja úgy az írást. Hiszen mire használná.

De erre is egyébként nagyon jó ez az oldal, amióta válaszolgatok itt, úgy érzem amiket elfelejtettem vagy elbizonytalanodok az írásában ez segít visszaidéződni dolgokat. Persze én sem vagyok tökéletes, sőt!

A másik ilyen probléma egyébként az olvasás is! A középiskolában magyar órán a tanárunk mindig olvastatott minket, volt aki néhány sort, volt aki nagyobb részt, ezzel akarta gyakoroltatni az olvasást. Meg arra nagyon jó volt, hogy kiderüljön az, hogy bizony vannak emberkék, akik még talán általános iskola másodikos szinten vannak körülbelül. Én úgy gondolom, hogy ezt is az okozza, hogy túl sok nehezedik már kisiskolásként a gyerekekre.

Mamám mindig meséli, hogy az ő idejükbe állandóan olvasás kifulladásig, meg a szorzótábla felmondása minden óra előtt. Lehet hogy nem széleskörű a tudása, de egy biztos, ha versről, számolásról, olvasásról van szó nincs nála jobb.

Ha kevesebb nehezedne a gyerekekre kisebb korukban, több idejük lenne az alap dolgok elsajátításában.

Sajnos van aki a későbbi tanulmányai során is nagyon sok nehézségbe ütközik a kisebb korában nem eléggé orvosolt probléma megoldása miatt. Sokkal több idő kell neki a tanuláshoz, értelmezéshez, mert hát eleve több idő neki elolvani. Amikor meg még írni is kell róla...

Úgyhogy a megoldást erre én abban látnám ha az általános iskolában ezekre fektetnének nagyobb hangsúlyt.

A másik része meg az, hogy igen az internet, sms stb. megjelenésével nagyon megváltozott a szókincsünk, meg legfőképpen a kifejezési módunk. Próbálunk rövidíteni és néha ez elég idétlenül néz ki.

Ezzel azt akarom mondani, hogy ha egy ilyen rövidítésekkel teli kérdést vagy választ olvasok ezen az oldalon sokszor több percbe telik, hogy értelmezzem.

Tehát még mindig sokkal zavaróbb mintha valaki nem ír helyesen. Persze néhány rövidítés belefér, de mikor minden második szó az kiakasztó. Ennél még az is jobb ha van benne némi helyesírási hiba.

Tényleg nagyon-nagyon tanárfüggő, de nagy részben a szülő felelőssége is. Engem nem tanár tanított írni és olvasni, hanem a bátyám, és a legcsodálatosabb tanár volt számomra. Ráadásul ugye akkor csak velem kellett foglalkoznia, nem úgy, mint az iskolákban. Mondjuk én amikor olvasni tanultam 4 éves voltam. Most nem azt mondom, hogy a szülők tanítsák a gyerekeiket olvasni, meg írni, meg bármi egyébre. Csak hogy igenis otthon is kéne foglalkozni vele. Gyakorolni, olvasni. Olyan könyvet adni a gyerek kezébe, ami érdekli. (Mert mindenkinél van ilyen, főleg egy 6-7 éves kisgyereknél, akit még nem mérgezett a környezete avval, hogy olvasni "ciki")

Én már most tudom, hogy minden tőlem telhetőt meg fogok tenni, hogy a gyerekemmel megszeretessem az olvasás, és megtanítsam neki a magyar nyelvet helyesen használni, és helyesen írni, noha még csak 14 éves vagyok. De nap mint nap találkozok az iskolában és az életben azzal, hogy mekkora előny, ha valaki jól tud olvasni (és értelmezni, de ez már más kategória).

És igenis a helyesíráson is javít, hogyha valaki sokat olvas. A szavak, ha nem is tudatosan, de megragadnak az agyunkban, ha sokszor látjuk őket, és ösztönösen is a helyes formában (a látott formában) fogjuk őket leírni.

ÉS tévedés, hogy olyan nehéz, vagy akár csak elgondolkodtató lenne a helyesírás, hiszen én például nem gondolkodok el a legtöbb szó helyesírásán, hiszen annyira berögzült, hogy gondolkodás nélkül is helyesen írom. Persze egy-egy új szó, újszerű szófordulat esetén elgondolkozok, de ennyi gondolkodás még senkinek sem ártott:)

Sok emberrel azonban az a baj, hogy meg sem próbál elgondolkozni azon, hogy egy szót hogy kell leírni, mert nem érdekli. Pedig lehet, hogy ha csak egy kicsit is elgondolkodna, akkor rájönne, hogy hogyan is kell írni.

Én mindenesetre elszomorítónak találom a helyzetet (direkt nem írom, hogy mostani, hiszen sokkal régebbi helyzetet nem is láthattam), főleg azt, hogy ha valakinek megemlítem, hogy rosszul írt valamit, még ő van felháborodva, vagy jobb esetben csak annyit mond, hogy "hát nem leszarom?" (ami szintén eléggé magyartalan)

Sok ember még tizen- huszonévesen sem tudja, hogy az "ujj" és az "új" között különbség van, és a muszáj szót még sok felnőtt ember is "muszály"-nak írja.

Én mindenesetre köszönöm a szüleimnek, de elsősorban a bátyámnak, hogy megtanított olvasni és helyesen írni, mert ez az egyik legnagyobb adomány, amit tőle kaphattam.:) Köszönöm:)

Attól,hogy a gépen, vagy smsben nem írok helyesen még tudok..

ez hülyeség szerintem hogy nem fontos...