Erejüket félvén vagy féltvén?

Régebben a "fél" még tárgyas ige volt, szóval jó lehet. Azt jelenti, fél valamitől. ("Félem az Istent.")

A "félt" is helyes, csa mást jelent.

Ha a saját erejüket féltik, akkor a második.

Ha mások erejétől félnek, akkor az első.

Ági

Ha kérdésed azt akarja jelenteni, hogy félnek valakinek az erejétől, nem kell a t.

Erejüket félvén.

Tehát tiszteletben tartja a másiknak az erejét, számol vele, tudja, hogy nehéz lesz legyőzni.

"Félvén veszélyeket az hadi járásban."

A féltvén pedig valamit félt:

pénzüket féltvén /a rablóktól/

gyermeküket féltvén /a betegségektől/

"Az kedves mátkáját, ez jó urát féltvén."

Persze szabályt nem találok rá, de remélem, érthető, amit írtam. :)

Az egyik esetben az ige, az alapszó: FÉL(ni)

A másikban az ige, az alapszó: FÉLT(eni).

5-ös vagyok.

Az első esetben FÉLvén: Egyes szám 3. személyre vonatkozik.

Ő a mások erejétől félvén elbújdosik. pl.

A második esetben: FÉLTVÉN.

Többes szám 3. személyre vonatkozik.

(Ők) az erejüket FÉLTvén (hogy el ne gyöngüljenek), nem terhelik magukat tovább.

Már bocsánat, de egy nagy túrót, nincs köze az egyes/többes számhoz:

(Ő) mások erejétől félvén elbújdosik.

(Ők) mások erejétől félvén elbújdosnak.

(Ő) az erejét féltvén (hogy el ne gyöngüljön) nem terheli magát tovább.

(Ők) az erejüket féltvén (hogy el ne gyöngüljenek) nem terhelik magukat tovább.

Viszont a kérdés a tárgyas kapcsolatra vonatkozott,

ez alapján pedig többen jelezték, hogy van olyan régies forma, hogy "vki vmit fél" (vö. istenfélő ember),

ez esetben pedig a te példamondatod két formája:

(Ő) mások erejét félvén elbújdosik.

(Ők) mások erejét félvén elbújdosnak.

Az eredeti kérdésre egyébként a válasz szerintem (is) ez:

bármelyik lehetséges, a szövegkörnyezet ismeretében lehet megmondani, hogy melyik a jó.

Erejüket félvén = félvén hogy kárt tesz

Erejüket féltvén = félnek, hogy elveszítik

csak egy földmunkás