Kezdjed csinálni, adjad oda. Ez mi?

Ági! Nyugi.

És ne csúsztass, nem mondta, hogy helytelen, sőt.

És tényleg fura lenne "hivatalos" szövegben, a példái tetszenek, és meggyőzőek arról, hogy van különbség.

Természetesen otthon a konyhában a fakanalat, mindegy, melyikkel kéred, akár kultúrember vagy, akár az ún. "orbitális parasztok" közé tartozol. de még szuborbitális földműves is lehetsz, az sem baj. :-)

Én vagyok a parasztozó és elismerem, eltúloztam, vagy nem jól fejeztem ki magam. Úgy érzem, privát szóbeli, vagy akár írásbeli formában nincs ezekkel a formákkal semmi baj. Én is használom őket a mindennapi beszédben. De egy hivatalos vagy szakszövegben nem írnám le őket. Szóval kisebb a különbség, de azért van.

Egyébként néhol árnyalatnyi jelentésbeli különbséget is érzek. A "-jad" végűek mintha kissé folyamatosabbak lennének, mint a rövid formák. Pl. "Mondd meg, hol voltál", erre egy rövid, egyszeri választ várok, és soha nem mondom úgy, hogy "mondjad meg".

De azt már szoktam használni, hogy "na mondjad". Pl. "meséljed", vagy "mondjad a magadét" értelemben.

Vagy "szedd össze a szemetet" (itt a lényeg, hogy végre össze legyen szedve), de "lerázza a meggyet, te meg babám szedjed", vagyis tölts el 1-2 órát azzal, hogy szedegeted.

De persze lehet, hogy ezeket csak én érzem így, és valószínűleg nem is minden igénél működik, de azért lehet egy ilyen tendencia is.

No, ez már azért emberibb hangnem :)

Van abban valami, amit írsz. Lehet, hogy ilyen az értelme, ezt nem tudom. De a hangsúly más a kétféle alak használata esetében. A rövidebb forma inkább parancsoló stílusú (ehhez igazodik a gyorsabb, pattogóbb hangvétele), míg a hosszabb alak inkább kérő hangnemű. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy valami háborúfélében alakulhatott ki a rövidebb forma, ahol egyrészt a parancsolóbb hangnem, másrészt a gyorsabb információközlés nagyobb hangsúlyt kapott, mint a köznapi életben. De ezt csak gyanítom, nem tudok róla semmit hogy így lenne.

A másik, a már többször említett hivatalos iromány. Ilyet én mind a mai napig magázó formában írok, nem tegezőben, tehát nem igazán fordulnak elő benne ezek az alakok. Ha pedig a forma tegező, akkor a hangnemtől függően minden további nélkül használom a hosszabb alakot, ha épp azt érzem odavalónak. De ez is csak magánvélemény, én így szoktam meg.

"Van egy olyan sanda gyanúm, hogy valami háborúfélében alakulhatott ki a rövidebb forma, ahol egyrészt a parancsolóbb hangnem, másrészt a gyorsabb információközlés nagyobb hangsúlyt kapott, mint a köznapi életben. De ezt csak gyanítom, nem tudok róla semmit hogy így lenne."

Mint a németeknél a Halt! a Hands Up? és a schnell, schnell?

Ötletnek nem rossz, bár én sem hinném, hogy valóban van valami közük a kialakulásukhoz.

Sceptic: ez se rossz elmélet :)

Egyébként már sok helyen használnak tegezést szakszövegben, példa a YouTube teljes súgója, pl ez is:

[link]

Sajnos sehol nem találtam megbízható infót a kétféle alak használatáról. Egy nem hivatalos szakmai oldalon annyit írnak, hogy a rövid alakult ki a hosszabból, méghozzá a -j módjel és az azt követő magánhangzó elhagyásával, így a szóvégi -d már közvetlenül kapcsolódik.

Az biztos, hogy mindkettő köznyelvi, a hosszabb sem tájnyelvi. Mint ahogy írtam előzőleg, így is tanítják az iskolákban. (Emlékeim szerint ugyanazzal a magyarázattal, amit itt is leírt valaki: a rövid parancsoló, a hosszú kedvesebb.)

Hogy kinek mi hangzik "parasztosan", az innentől kezdve egyéni ízlés kérdése. (Viszont mást a nyelvhasználata miatt leparasztozni mindentől függetlenül b.nkóság, még ha tájnyelvi kifejezésekről vagy sajátosságokról lenne szó, akkor is.)

Az -ít végű igék felszólító módban -s jelet kapnak; a hosszú j-s változat pedig valóban tájnyelvi. És nem csak E / 2-ben létezik. Pl. taníjjam, taníjjad, taníjja (kend :D), taníjjuk, taníjjátok, taníjják (kendtek :D).

Vagy hogy egy elég közismert mondatot idézzek: "Ezt a pipadohányt szíjja kend erősen, ezt a hagymát meg szoríjja erőssen a hóna alá!" (Nem biztos, hogy szó szerint így van, de ez a lényeg. :D)

Ja, még egy: A "már" szó használatáról én is meglepődve olvastam régebben, hogy egyesek szerint sürgetést fejez ki. Szerintem ez _csak akkor_ igaz, ha nincs a mondatban udvarias kifejezés, pl. kérlek, legyél szíves, legyetek olyan jók / kedvesek stb.