Az ember szó kisbetűvel írva csak egy embert jelent, míg naggyal a teljes emberiséget? Ez így igaz? Hogyan helyes?

Nos, akkor nézzük meg azt a szabályzatot alaposan:

"143. A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk, de EGYES MEGHATÁROZOTT ESETEKBEN naggyal is. (...)

A kis kezdőbetűk

144. Közszavainkat ÁLTALÁBAN kisbetűvel kezdjük: szeret, virágzik; elnök, ország, párt; drága, fenséges; három, kevés; ami, bármennyi; itt, most; ejha, nahát, ugye, és, jóllehet; stb.

Erős érzelmi töltésük ellenére ÁLTALÁBAN kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú, kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: béke, szabadság, felszabadulás, haza, élet, tavasz, édesanya, család stb. (De vö. 149., 150.)"

Az összevetendő 149. pont a levelekben és hivatalos iratokban írt megszólítást tárgyalja.

A 150. pont pedig így szól:

"Közszavaknak nagybetűs kezdése – KIVÉTELESEN, ELSŐSORBAN KÖLTŐI MŰVEKBEN – lehet a megszemélyesítés eszköze, erősítheti a szavak hangulatát, felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra, sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt (...)"

-->

Meghatározott esetekben: a megszemélyesítés eszközeként, a szavak hangulatának erősítése vagy fogalmi tartalmukra való figyelemfelhívás céljából, _kivételesen_, _elsősorban költői művekben_ lehetséges egy-egy közszót nagy kezdőbetűvel írni.

Ezzel összhangban áll a 148. pont utolsó mondata:

"Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni."

-------

A Gépnarancs.hu cikke valóban nem szabályzat, de pontosan arról a helyzetről szól, amikor a szabályzatban megengedett "kivételes" helyett "általános" a nagybetűk használata; méghozzá önkényesen, indokolatlanul és szükségtelenül.

Itt, a GYK-n is szoktuk emlegetni az angol és a német nyelv befolyását. Szerencsére az utóbbi kb. 20 évben már minden diák tanulja valamelyiket a kettő közül. Csakhogy sokan összekeverik az egyes nyelvek helyesírási szabályait. Így az angol nyelvben tanultak hatására - indokolatlanul és helytelenül - nagybetűvel kezdik magyarban is a személyes névmásokat, továbbá az ünnepek, a hónapok, a napok, a történelmi események, a népek, a nyelvek stb. neveit is; a németben meglévő szabály alapján pedig akár az összes főnevet... :(((

Üdv. :)

"általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni."

Fekete István valamelyik regényében - Talán a "Téli berek" , de nem biztos - valaki egy zsebkendőt helyez egy elejtett állat tetemére. Egy róka - talán Karak - körbejárja, és a szagtól megrémülve "mondja":

- Az Ember! - (márminthogy vigyázat, csel, csapda, ilyesmire csak az ember képes.) (Nehogy a "márminthogy" miatt főbelőjetek, direkt írtam!)

Ez, úgy érzem, illusztrálja fenti szabályt.

A fent említett történet Fekete István Lutrájában történt, Karak megölte Nyaút, a molnár macskáját, és a vadász rátette a zsebkendőjét, mert tudta, hogy így az állatok nem mernek hozzányúlni.

"Rajt van a rém".

Hoztam én is egy illusztrációt, szintén Fekete Istvántól:

"Nem kívánok ragyogást,

pénzt, dicsőséget.

Csak egy tűzhelyet kívánok.

Hívó lámpa fényt, meleget azoknak, akiket szeretek.

Egy darab kenyeret, csendet, pár halk szót, jó könyvet,

és kevés embert.

De az aztán Ember legyen!"

Plusz két sort Arany János egyik verséből, amelyben szintén nagybetűvel kezdődik a szó, de más okból: a versekben a költő minden verssort kezdhet nagybetűvel, ha úgy akarja.

"Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,

Ember lenni mindég, minden körülményben."

Üdv. :)

26. válaszoló, köszönet a Fekete-regény pontosításáért! Legtöbb könyvét olvastam, még a Zselléreket is, úgyhogy néha kavarom a dolgokat.

Berta, jöhet a letolás... Ezt a köszönetet már a "nemzzen" topicba is beírtam, szórakozottsagom nem mentség, de azért bocs...

A verset viszont nem ismertem, szép. Bár kicsit hipokrita.

Majd egyszer elmagyarázom, miért, itt hosszú lenne.

Szép napot, kellemes hétvégét mindenkinek!

Juli, én nagyon megértő vagyok; említettem már, hogy biztos nagy buli lehetett nálatok valamelyik nap. :D

Meglepetés: a verset én sem ismertem. Ági linkjén találtam tegnapelőtt, úgyhogy épp kapóra jött.

És bár nem tudom, mire gondolsz konkrétan Fekete Istvánnal kapcsolatban, majd egyszer tényleg fejtsd ki; de úgy gondolom, legalább egy kicsit mindannyian hipokriták vagyunk, és ez nem is baj.