Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Minden egyes ember tud önértékelést felállítania
magáról, hogy ő most átlagos-e, helyes/szép-e, vagy
ronda-e a legtöbb ember vagy a saját szemében?
1/9 A kérdező kommentje:
Lilliana Alvarez és Klaus Jaffe szerint az emberek önmagukat keresik szerelmükben. Már Leonardo da Vinci felismerte ezt, amikor naplójába azt írta, hogy a festőnek olyan szép arcokat kell keresni, amelyek a közönségnek tetszenek, nem pedig magának, mert ha a festőnek netán csúnya arca van, akkor csúnya arcokat fog festeni. Alvarez és Jaffe véletlenszerűen kiválasztott harminchat házaspárt, lefényképezték őket, majd a képeket összekeverve arra kértek száz önkéntest, hogy állítsák párba a férfi- és női arcképeket aszerint, ki kihez illik. A kísérleti személyek meglepően jól eltalálták, hogy ki kinek a házastársa. Közelebb visz minket a hasonlóság mibenlétének megértéséhez az a részeredmény is, hogy a párosítás akkor is elég jól sikerült, ha az arcokat csíkokra vágták, és csak a szájakat, orrokat vagy szemeket kellett szájakkal, orrokkal, szemekkel párosítani.
Ez persze mást jelent amit itt olvashattok, de egyben igaza van, mindenki be tudja valamilyen módon sorolni valahová magát és tudja, milyen típusú lányoknál pasiknál van esélye és olyanokat fognak legtöbbször választani. Persze vannak eltérések is.
Kellő önismeret + külvilág reakciói alapján elég jól belőheti mindenki a szintjét. Én pl. a lehető legrondább embertípusba tartozom, mind saját önismeretem, mind pedig a külvilág jelzései alapján.
2012. nov. 23. 21:33
Hasznos számodra ez a válasz?
3/9 A kérdező kommentje:
De ha kapja a reakciókat már gimiben is ált suliban is szülőktől, hogy szép vagy, az osztálytársaktól, hogy ásd el magadat, akkor melyik lesz a mérvadóbb? Mi veszi rá ezeket a pasikat, lányokat hogy kezdeményezzenek a másik nemnél? Mikor van az a pont, pl hány elutasítás után, hogy most már megvilágosodtam, kész és netovább. Már nem megyek oda senkihez, mert evolúciós zsákutca vagyok. Erre is el lehet jutni, erre a pontra? Egy pasinak igen? és egy lánynak?
Jó kérdéseket teszel fel, de csak a saját tapasztalataim alapján tudok rá válaszolni.
"...melyik lesz a mérvadóbb?" Elvileg a serdülőkor megkezdésével a velünk azonos korúak véleménye lesz a döntő. Mondjuk nálam még a rokonok sem mondták, hogy elfogadhatóan nézek ki.
"Mi veszi rá ezeket a pasikat, lányokat hogy kezdeményezzenek a másik nemnél?" Az ösztön. Az élet leglényegesebb vonása, hogy megtaláljuk azt az illetőt, aki mellett leélhetjük az életünket.
"Mikor van az a pont, pl hány elutasítás után, hogy most már megvilágosodtam, kész és netovább." Először az első elutasítás sújtott le nagyon, utána felálltam, és tovább próbálkoztam. Utána a 4. után éreztem magam nagyon szarul. Ez periodikusan váltakozó nálam. Most 130 felett járok egyetlen egy pozitív reakció nélkül. Jelenleg is azt hiszem, hogy genetikai hulladék vagyok. Majd feltápászkodom, és tovább megyek, tovább próbálkozok, mert muszáj. (Amúgy pasi vagyok)
2012. nov. 23. 22:14
Hasznos számodra ez a válasz?
5/9 A kérdező kommentje:
Biológus vagyok és van egy határozott elképzelésem ezzel kapcsolatban. De mások opcióját várom igazán. De persze nem azokat a ,,lányos" válaszokat, hogy nem számít a külső, csak legyen okos, aranyos, kedves. Mert ez nem ésszerű és nagyon sarkított, hazugságon alapuló válasz.
Ez igaz; hiába áltatjuk magunkat, igenis számít a külső megjelenésünk, és az alapján hozzuk meg első előítéleteinket az emberek iránt.
A szépség megítélésre igen problémás, mert kb. olyan ez, mint a művészet: nézőpont kérdése. Szerintem akkor fogjuk magunkat csúnyábbnak találni, ha nem felelünk meg a fejünkben élő szépségideálnak, hogy a saját nemüknél mit találunk szépnek. Nagyon érdekes kérdés, gondolkodtam egy darabig, mire megfogalmaztam a válaszomat :)
2012. nov. 24. 03:20
Hasznos számodra ez a válasz?
Szerintem egy érett személyiség tudja a megfelelő polcra tenni magát.Semmiképp sem a média a mérvadó. Ott hol az anorexiás, hol a nőiesen telt (annyira, de annyira udvariasak, soha nem a töltött galambokra, hanem az egybe derekú kövér celebekre mondják)a sláger. Más emberek reakciói nagyon fontosak (de nem azé, akiről tudod, hogy esetleg nem kedvel téged, és nem az igazat mondja, hanem szimplán csak 'bekóstol'. Mondjuk engem inkább macskaszerű nek tartanak, nem babaszépségnek, de ez utóbbi érdekes is lenne, elég karakteres arcom van. Ja, és ha heteroszex. beállítottságú vagy, inkább az ellenkező nem képviselőinek a véleménye számít, nem az esetenként irigy vetélytársaké. A nők inkább az 'ártatlan', tisztaságot sugárzó babaszépségű nőket ismerik el, de akit veszélyesnek tartanak inkább nyírják.
2013. jún. 8. 17:04
Hasznos számodra ez a válasz?
Kissé megkésve:érdekes és tartalmas kérdésk vélaszok,amit itt írtok.Már nem igazán fiatal vagyok,van sok tapasztalatom ebben a témában.A nem kellemes megjelenésű emberek,előbb-utóbb megtudják hol a helyük a "rangsorban"amit a természet osztott nekik.Én kb.6éves voltam amikor a pajtásaimmal lófráltunk,egy utmenti pocsolyában néztük az ebihalakat.Meglepődve láttam,sokkal másabb vagyok mint ők.Ekkor jöttem rá,nem vagyok szép, sőtt undorodva ugrottam fel onnan.Ekkor értettem meg miért nem dicsérnek a felnőttek,rokonok mint més gyereket.Szörnyű felismerés volt ez.Barátom is alig akadt az iskolában,szünetben sem játszottak velem.A lányok vihogtak rajtam,nehéz volt a kora ifjúságom is.Szerencsére optimista alkatú,célratörő a természetem,jók az idegeim is.Nem tudtak kicsinálni a többiek,mentem a célom után,pedig sokan gáncsoltak.Sok-sok kudarc után végül iskolázott,jó szakmával és egy melettem kitartó nővel,elvagyok.Gyereke van a páromnak,én soha nem akartam,hátha olyan "szerencsétlen, üldözött" lesz mint én.
2013. okt. 19. 23:09
Hasznos számodra ez a válasz?
hmm. utolsó, ez érdekes. mondjuk amit leírsz, az egy tökéletes elhárító mechanizmus (amire persze csak az intelligensebbek képeske egyébként), de lényeg, hogy megtartott realitásérzékkel sublimáltad és kompenzáltad a csökkentértékűség-érzést. Viszont a gyerek-kérdéssel nem tudok egyetérteni.
2014. jún. 9. 09:16
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések: