Hogy is van a szóvégi -ul/űl, -ül/űl "helyessége"?

Arra gondolsz, hogy valamivé válik? Pl. drágul?

Ilyenkor mindig rövid. Ha pl. a lehűl-re gondolsz, akkor ott a hosszú ű nem a toldalék, hanem a szótő része. (Hűt.)

Szabály: melléknévhez kapcsolva az -ul, -ül toldalékokban a magánhangzó mindig rövid. Vagy mondhatom úgy is, hogy a toldalék helyesen -ul, -ül; kizárólag ebben az alakban létezik.

Pl. magyarul, angolul, olaszul stb.

Egy másik csoport, amiben a melléknévből ige lesz: kékül, zöldül, szépül, halkul, (el)csendesül, mélyül, szűkül, tágul, bővül stb.

Az igék végén többnyire szintén rövid: csendül, pendül, lendül, zendül, (ki)kerül, (meg)térül, alakul, indul, (el)terül, kiürül, fütyül, borul, (meg)kondul, (le)konyul, szül stb.

Kivételek pl.: hűl, dűl (=dől), nyúl, dúl, dúl-fúl

Más szófajoknál is lehet hosszú, pl. túl, nyúl (főnévként).

Több nem jut eszembe, de szerintem alapnak ez már így is eléggé cool. :D