Hogyan helyes? Eszek vagy eszem és a többi ikes igét?

Hűűű, ha!! Nem kerult ide más, aki beszalljon a buliba?!

Az ikes igek sajatos ragozasarol annyit kell tudni, hogy mindig is indokolatlan volt azok diszkriminalasa. Tudni kell még továbbá, hogy volt egy ember valamikor, aki csinalt egy nagy nyelvujitast -persze nem egyedul, és nem olyan jo szandékkal, mint ahogy tanitjak- és ez a nyelvujitas tudniillik kiforgatta a nyelvet a jol kiforrott logikajabol, és elvesztette tobb nyelvi kifejezes az ertelmet, nehezen lettek ertelmezhetők a régi legendáink, régi kifejezéseink, sőt csomo mai kifejezést sem értunk, és tudunk, hogy milyen ősi gyökerekre nyulik vissza, és most 1000évekrol beszélek, holott rengeteg hasznos dolgot tartalmaznak azok a nyelv tulajdonosara nézve.

Sokan nagyokosan lenézik az öreg bacsit, aki "régiesen" beszél, sőőt, még azzal is merik ragalmazni, hogy helytelenul, holott ő az ősi, jol bevalt, logikus nyelvet hasznalja, valojaban Ő az, aki helyesen beszél. Tovabbi magyarazatokba nem szeretnék belemenni, mert konyvek szolnak rola.

Lényeg, hogy nyugodtan ragozd normalisan azokat az ikes igeket, mert én is szivesebben szarok az ilyen mestersegesen odageneralt szabolyokra, mint szarom rajuk, és sorolhatnam :)

Teljesen logikatlan az ikes igeknek csak egy féle képpen való ragozása.

És igenis születek, válok, eszek, és stb... Ha logikusan kozelitjuk a témat. Az más kérdes, hogy van néhany szabaly, amit tényként kezelunk, de ezek sok esetben olyanok, mint hogy régebb tiltottak a maszturbalast...na vajon mért nem lehet......?????!!

Na a MAGYAR nyelv nyelvtanaban is vannak olyan bevett dogmak, amiknek semmi alapjuk nincs. Az előbb ecseteltem, hogy hogyan alakultak ki.

Remélem segitettem a két fél között tátongo szakadékot összébb huzni, és megértetni egyet, kinek miért van, igaza.

Tetszik ez a "fingok", vagy "fingom" kifejezés. Az a csel, hogy "prejorativ"-nak nevezett kifejezések, amiktól odzkodunk...valamért... azok a szavak, amelyeket legkevesbe erintett a nyelvujitas (amit én csak nyelv-csorbitasnak nevezek), és ezeket az emberek ugy hasznaljak, ahogy azt kell. Érdemes tanulmanyozni őket, már azért is, mert ugye egy szó miért lesz prejorativ??? Mitol csunyabb egy szo, mint a masik?? A szavak csak kodok, amivel leirunk egy jelentést.

Megint csak a nyelvujitashoz kell visszanyulnom: tudni illik, hogy rengeteg olyan "prejorativnak" nevezett szavunk van, amiket ha hasznalnank, és értenénk etimologiahoz, nyelvészethez komolyabban, ősi, akár távolinak vélt nepek szövegeit képesek vagyunk megerteni, legalabbis szavakat belole.

Pl a kinai Feng, ami kisertetiesen hasonlit a mi fing szavunkra szelet jelent.

De hogy a magyar ember felejtse el, vagy ne jojjon ra torténelmi dolgokra, vagy ne is gonolkozzon rajta, ezeket kiiktattuk a szotarunkbol...

Ez amugy egy komoly, gyakorlatban is bebizonyosodott elmélet része, miszerint komoly, nyelvunk, és nemzetunk tonkretételére iranyulo igyekezetek vannak folyamatban. Amint latszik, jo uton jarnak a megalkotoi...

Mi dolgunk lenne kicsit utananézni a dolgoknak, hogy megtudjuk erteni sajat magunkat.

Elnézést a regényért :)

Aránylag egyszerű a válasz, ha belegondoltok: határozott névelő vagy határozatlan!

Eszek EGY levest-eszem A levest!

Iszok EGY üdítőt- iszom AZ üdítőt!

Ez NEM NYERT!

Csak nem ikes igék esetén lenne helyes ez a logika:

- olvasok egy könyvet - olvasom a könyvet.

Átnéztem néhány oldalt az alanyi és tárgyas ragozást illetően és meglepő módon az enni és az inni igék alanyi és tárgyas ragozásban egyaránt -m végződést kaptak. Tehát, eszem és iszom. Mindenki csak a magáét szajkózza, szinte már nevetséges, viszont nagyon foglalkoztatott a kérdés, mivel feliratokat készítek filmekhez és sorozatokhoz egyaránt. A helyesírás mondhatni alapkövetelmény...

Bloggereket találtam, akik sznobnak tartják azokat, akik az eszem, iszom, tetszem stb. igéket használják. (Habár a tetszek szerintem kicsit erőltetett, míg az eszek és iszok komoly fejtörést okozhat.)

Az "MK" gimibe jártam és előkerestem a gimis nyelvtan könyvemet.

Íme az infók róla:

Dr. Simon Györgyi - Zala Mária MAGYAR NYELVTAN ÉS HELYESÍRÁS, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

ISBN 963 16 2682 2

Azonosító szám MK-6613101

Idézem:

"Az ikes igék ragozása

Kijelentő mód (Csak jelen ideje és egyes száma van, a többes szám megegyezik az alanyi ragozás személyragjaival.)

Egyes szám: 1. úszom esem

2. úszol esel

3. úszik esik"

Feltételes és felszólító módban ugyanezek vannak ragozva.

Na ennek már meggyőzőnek kellene lennie, de 2001-es tankönyv.

Megkérdeztem a "feliratos" mentoromat is, hogy lesz ez a mondat most... "Gondoltam, beugrok/beugrom meglesni, hogy alakulnak a dolgok." A válasza: Teljesen mindegy, mind a két változatot használják, de ő a másodikat írná.

Végül ezt találtam...

Ikes ige fajtái:

Balázs Géza Nyelvhelyességi lexikonjában az alábbi típusokat különbözteti meg:

Tiszta, szabályos, állandó: ‑m, ‑l, ‑ik, például tetszik, alszik, nyugszik, eszik, iszik, költözik, mászik, dolgozik, fogódzik stb.

Ingadozó: ‑m vagy -k, ‑l vagy ‑sz, -ik például álmodozik, botlik, ébredezik, költözik, lakik, mérkőzik, távozik, ugrik, utazik, vágyik.

Álikes: csak a 3. személyben ikes, például hazudik, lábadozik, illik, megjelenik, tűnik, válik, törik, születik, bomlik, bújik, egerészik, gyűlik, hullik, züllik.

Analógiás hatásra más személyben is megjelenhet, például hazudsz helyett hazudol, ez azonban szükségtelen, hiszen itt nem valódi ikes igéről van szó; Vörösmarty például még iktelenül használta ezt az igét: „Jókedvet és ifjuságot hazud” (Előszó).

Ingadozó álikes: még a 3. személyben is lehet iktelen, például egerész(ik), heverész(ik), akadoz(ik), bomol/bomlik, tündököl/tündöklik.

Ikesedés: ‑s, ‑sz, ‑z, ‑dz végű igék egyes szám 2. személyben ‑l végződést kapnak: mosol, teszel, hiszel, nézel, edzel.

Az ‑l rag más végződésű igéknél csak nem standard nyelvhasználatban fordul elő, például adol, kapol, fogol, sütöl, a standard nyelvben adsz, kapsz, fogsz, sütsz. Ugyanígy, olykor az ikes ragozásra jellemző ‑m is előfordul iktelen igéknél, például beszállhatom, haladjam, edzem – a javasolt alak: beszállhatok, haladjak, edzek, hiszen a beszáll, halad, edz nem ikes igék.

Fontos tehát felismerni, hogy az ‑ik megléte még nem garancia arra, hogy valódi ikes igével állunk szemben. A megjelenik igénél például kifejezetten furcsán hatna egyes szám 1. személyben az ‑m végződés használata („megjelenem”), a megjelenek azonban minden téren tökéletesen megfelelő. Az ikes ragozás következetes használata elsősorban a tiszta ikes igéknél ajánlott (1. csoport). Az iktelen igék (pl. áll) ikesként való ragozása (pl. álljék) a köznyelvben kerülendő (javasolt alak: álljon).

Mondjuk egy 2012-es tankönyvet megnéznék azért, de a levezetés alapján a feliratomból említett mondat "beugrok vagy beugrom" része teljesen mindegy, ha úgy tetszik értelemszerű választás.

Köszi a figyelmet!

Szerintem pedig egyáltalán nem mindegy!

Nyelvében él a nemzet! – Mondá az egyik legmeghatárózóbb magyar a nem is olyan régúltban...

A végén még "eszek, iszok, dínok, dánok" is helyes lesz?

Az óriási elfogadási mese végén, meg bizonyára felemelőnek találnánk azt is, ha mondjuk egy üzletben ácsorogva az eladó "miben segíthetek kedves uram/hölgyem" helyett mondjuk "mi a k... nénikédet bámulsz köcsö.., vagy akarsz valamit b...meg"-gel kezdené.

Na ne!

> A végén még "eszek, iszok, dínok, dánok"

> is helyes lesz?

Totál mellé: amiről beszélsz, az az "eszem-iszom" és a "dínomdánom". Egyik sem ige (az utóbbi ráadásul – ha jól tudom – nem is igéből ered).

(De ha csak egy önmagadat karikírozó túlzásnak szántad, akkor jól sikerült. :-)

Ezek ugyanannyira irreleváns, "túltekert" – és így sajnos alkalmatlan, a példálózó hitelét rontó – példák, mint a szenvedő szerkezet üldözőinek "a macska fel van mászva a fára" példája.

Otthon, gyerekkoromban, mikor azt mondtam, hogy “eszek” mindig kijavítottak. Sose győződtem meg teljesen. Ma is azt mondom, hogy “eszek egy gyümölcsöt” és “eszem a gyümölcsöt”. A hagyományosan helyesnek tartott “eszem egy gyümölcsöt”

most már visszatérőben van. Mindkettő helyes, de végül az alanyi “eszek” lesz a győztes.