A személynevek elé tett névelő helyes-e? Pl. : "Megyek az Imihez. vagy Megyek Imihez.
@ 29:
"és még csak olyan sem volt sosem, hogy az iskolában azt tanították volna, hogy személynevek elé nem teszünk határozott névelőt."
Ez elég nagy baj, ugyanis 3. osztályban kötelező tananyag - többek között - a névelők témaköre is. Ez pedig magában foglalja a használatra vonatkozó szabályokat is.
"Ha valaha fel is merült az iskolában, hogy ez helyes-e vagy sem, hát mindössze annyiban, hogy irodalmi művekben, fogalmazásokban nem használunk határozott névelőt a személynevek előtt, hétköznapi beszélgetésben viszont igen."
Akkor nem jól tanították. A tankönyvekben sincs ilyen megkülönböztetés.
"Tudom, hogy más kategória, de ahogy ezeknél sincs helyes vagy helytelen, úgy a névelő használatában sem lehet egyértelműen megmondani, hogy csak az egyik lenne jó."
De igen, a névelőhasználat teljesen egyértelmű: személynevek előtt nem mondunk és nem írunk határozott névelőt.
Az ettől való eltérés nem helyes, nem szabályos, nem jó, nem felel meg a normának; ahogy tetszik.
Többnyire én is megszegem ezt a szabályt, de attól még ez létezik. :)
Ilyen nem létezik egy nyelvben, hogy helyes vagy helytelen.
Ez egy ÉLŐ NYELV, amit több millió ember használ, egyáltalán nem logikus. Ezresével lehetne sorolni az olyan pontokat a magyar nyelvben (is), ahol az nem követi a szabályt, mégsem szól meg érte senki senki mást, hogy ez így nem jó. Csak most ez az egy lett kipécézve, és ezen lovagol mindenki.
A nyelv egy kommunikációs eszköz, egy kód, ami folyamatosan átalakul, változik, és ez a folyamat megállíthatatlan. Akinek ez nem tetszik, az sajnos meg fog pukkadni mérgében, ugyanis a nyelv fejlődését nem lehet megállítani.
Ilyen sem létezik, hogy „romlik a nyelv”: egyes dolgok kihalnak, mások újjáélednek, vagy új dolgok keletkeznek, új szavakat gyártunk, kölcsönzünk, és eközben rengeteg szó feledésbe merül. Ez van. Az, hogy pár konzervatív nyelvvédő kapálózik, semmin sem fog változtatni.
A személynevek előtti névelőhasználat pedig évszázadok óta él a magyar nyelvben (a versrészleteket meg lehet tekinteni a felettem lévő válaszokban), csak időközben valaki kitalálta, hogy ez tűzzel-vassal irtandó, helytelen, undorító, pesti szokás.
Számomra nagyon furcsán hangzik a szegedi nyelvjárás, hogy nagyon sok /e/ hang helyett /ö/-t mondanak (most komolyan, szegedieken kívül kinek nem hangzik furcsán az a szó, hogy /röndös/?) Mégsem mondom, hogy azonnal hagyják abba ezt, és beszéljenek „szépen”, mert azzal megsérteném alapvető emberi jogukat, hogy olyan nyelvet beszéljenek, amilyet csak akarnak. Az, hogy nekem ez nem tetszik, egyéni szocproblem; az, hogy sokaknak nem tetszik a névelő a nevek előtt, ugyancsak egyéni szocproblem.
Vagy például engem rettentően irritál az amerikai angol, mégsem mondhatom 300 millió embernek, hogy azonnal térjenek vissza az „eredeti”, brit angolra. Nekik az az anyanyelvük, ők azt érzik szépnek és helyesnek.
Ha akarok tenni névelőt, akkor tenni is fogok, és senkinek nincs beleszólása. Én a nevek előtti névelőt érzem jónak, szépnek és helyesnek, és azt csúnyának és erőltetettnek, ha nincs ott... Arról nem is beszélve, hogy itt sokan, névelőzés-ellenesek a magyar helyesírás és központozás legalapvetőbb szabályaira is fittyet hánynak, tehát akkor most miről beszélünk? Mondhatnám, hogy bagoly mondja verébnek, de nem mondom, mert nem vagyok lingvicista.
Egyszerűen ostobaság ennek ekkora jelentőséget tulajdonítani... Na meg inkább tapintatlanság valakire direkt rászólni emiatt, mert ez sértő. (Legalábbis én sértve érzem magam, hogy ilyen sokan helytelennek mondják a beszédem, mert) semmivel sem beszélek szebb vagy csúnyább magyart azokhoz képest, mint akik velem egy iskolázottsági szinten vannak, és nem névelőznek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!