Valóban megváltoztak iz igekötökre vonatkozó egybe ill. külön írási szabályok?

"Magyarországon, meg nyilván több más országban is a helyesírást komolyan veszik, annak szigorú szabályai vannak"

Kik veszik komolyan? Mit jelent komolyan venni? "Komolyan" beszól érte egyik kommentelő a másiknak? Tyűha, az komoly...

Hogy érted, hogy "szigorú szabályai" vannak? Mitől "szigorú" egy szabály? Attól, hogy precízen meg van fogalmazva, vagy attól, hogy kötelező betartani? (Az előbbi általában igaz a helyesírási szabályzatra, az utóbbi semmiképp. A helyesírási szabályok általában nem kötelezők, ugyebár. Te bizonyára nem tartozol azok közé, akik félreértik a "szabály" szót.)

"szabályai vannak, melyek nem ismerete stigmatizáló jellegű"

Ha jól értelek, ez azt jelenti, hogy általánosan is butának gondolják azt, aki nem ismeri a helyesírási szabályokat. Ebben egyrészt lehet valami, bár nyilván sokszor téves következtetés – az előítélet már csak ilyen, de végül is érthető.

De ebből mi következik? Egyrészt az, hogy érdemes betartani a szabályokat a nyilvánosság előtt, ha nem akarsz égni. Másrészt az, hogy valahogy küzdeni kellene a "stigmatizáló jelleg" ellen, az előítéletek ellen. Vagy félreértelek? A stigmatizálást ez esetben egy előnyös, kívánatos dolognak tartod?

"Vannak más helyek, ahol ez nem így van. Ha választanom kéne, akkor én utóbbiak mellett tenném le a garast. Hogy akkor mégis miért hülyézem le a rossz helyesírásúakat? Hááát…"

Hát ez az.

"mert csak bizonyos hibákat elkövetőket hülyézek le."

Ó, ez dicséretes disztingválás. :-)

Hát igen, az már eleve nagy gond, hogy egy csomó olyan dolog össze van mosva, amit nincs értelme egyformán kezelni. (Széles a paletta, az elgépeléstől a félanalfabetizmusig, a tévesztéstől a szándékos "szabálytalankodásig", az iskolázatlanságtól az autocorrectig...)

"Mert az ő megbántásuk csak ugyanannyira kellemetlen, mint az, hogy a szemem kifejezetten “megbicsaklik”

Tehát mások lehülyézésre azt találtad ki mentségnek, hogy neked is fáj az ő tévesztéseiket látni? Hát ha neked ez erre elegendő, akkor így jártunk. Gáz.

"a különírt igekötőkben főleg akkor, ha az más szófajú is tud lenni, pl. a “meg” kötőszó, vagy az “ugyan” , amit rendszeresen különírnak az “olyan”-tól."

Hogy jönnek ide szófajok? A "meg" pl. lehet kötőszó, de ettől függetlenül igekötőként is hol külön, hol egyben kell írni...

(amúgy az "ugyan" nem igekötő)

- - - - - -

"De az igazi stupiditás az az “egyenlőre”. Aki “ad magára” , az így írja az “egyelőre” szót, ami - valljuk be - tényleg olyan parasztos kicsit. Mert ugye jártam én gimibe, volt ottan nyelvtanóra, azon meg volt szó hasonulásról vagy miről, nehogy má’ itten is az legyen, én meg ne tudjam!"

Ő... Ez zavarba ejtő. Mi ebben az "_igazi_ stupiditás"? Mitől igazibb ez, mint a többi? Miért olyan nagy stupiditás kiejtés szerint írni valamit, amiről nem szól általános szabály, hanem csak egy speciális tudás az írásmódja?

Olyan, mintha a Kosút-ról beszélnénk: oké, az egy lexikális tudás, hogy hogy írandó helyesen, de aki nem tudja, az nem tudja. Ezt jelenti nálad az "igazi stupiditás"? Vagyis hogy műveletlen, olvasatlan valaki?

Hogy jön ide a "jártam én gimibe, volt ottan nyelvtanóra, azon meg volt szó hasonulásról"? Miért gondolna ilyesmit? Szerintem egyszerűen úgy ejti, hogy [egyenlőre] (mint rengetegen), és ezért úgy is írja. Ne gondold túl...

Tehát úgy ejti, hogy egyenlőre, és ezért úgy is írja, hogy egyenlőre.

Ha tudná, hogy másképp kell írni, akkor gondolkozhatna bármin (hasonulás, ajállatos, akármi), de ha NEM tudja – márpedig aki helytelenül írja, az szerintem általában nem tudja, hogy helytelenül írja –, akkor miért gondolkodna ezen? Úgy ejti, ahogy mondja, ennyi.

Mármint a "nl"-t.

A gy-ről jó esetben tudja, hogy általában hosszan ejtjük, de általában röviden írjuk. :-)

"Az egyelőre - egyenlőre szavakat a legtöbben nem különböztetik meg, összekeverik."

1) Nem keverik össze, csak az egyik "helyett" a másikat mondják, de a másik "helyett" nem mondják az egyiket.

ugyanez van ba/be—ban/ben ügyben is: nem keverik, hanem ban/ben "helyett" ba/be-t mondanak, de fordítva nem (csak hiperkorrekcióként).

2) azért nem különböztetik meg, mert – kis túlzással – csak az egyik létezik... az "egyelőre" egy nagyon gyakori, mindennapos szó, mindenki használja, mindenki érti, mindenki mondja (ennek fényében furcsa, hogy milyen sokan írják rosszul, de ez más kérdés).

az "egyenlőre" viszont olyan szó, amit gyakorlatilag "sosem" használunk, leginkább csak izzadságszagú példamondatokban jelenik meg ("a nadrág két szárát egyenlőre vágtam" (wtf???); "a mérkőzés jelenleg egyenlőre áll" (wtf???); stb.), a hétköznapi életben nagyon ritkán találkozunk vele, még ritkábban mondjuk ki mi magunk. tehát ehhez nem kapcsolódik egy rutin, egy megszokás, egy "tudattalan", ösztönös használat, épp ellenkezőleg: amikor kimondjuk, az kivételes alkalom, ezért tudatosan fogalmazunk, ésszel tapasztjuk egymás után a ragokat, és mondjuk ki a szót, ahogy az így összerakva adja magát. ez egy más mechanizmus, mint az "egye(n)lőre" kimondása, ezeket én nem hasonlítanám össze, két külön dolog.

"Kik veszik komolyan?"

A kulturált emberek. Szóval te nyilván nem.

Nem vagyok kulturált? Ó, affene. :-(

Hogy buktam le? Miből derült ez ki?... :-/