Mennyi esélye van, hogy egy olyan meteorit vagy aszteroida eltalálja a Földet a közeljövőben mondjuk 100 éven belül, ami megváltoztatná az emberiség életét?

A valószínűség számításhoz nincs elegendő adatunk.

A tömeg és a sebesség az, ami a katasztrófa hatásait adja, például a dinók és más élőlények pusztulását az okozta, hogy az egész légkör úgy felhevült, hogy a lángtenger körbement a Glóbuszon, kipusztítva az élőlényeket és elégetve a növényzetet, így táplálék hiányában azok a fajok is elpusztultak, amelyek szerencsésen megúszták magát a kataklizmát.

4

Hát ebben több hiba is van.

Pl. az 50-50. Az, hogy valami vagy megtörténik, vagy nem, az nem 50-50. Ez azt jelentené, hogy egyforma esélye van a két dolognak.

A valóságban viszont sokkal-sokkal kisebb esélye van van egy ekkora ütközésnek, mint annak, hogy ne legyen ütközés.

Ha azt mondjuk, hogy 1 az 10000000000-hoz az esélye valaminek, akkor is vagy megtörténik, vagy nem, csak kisebb az esélye annak, hogy megtörténjen.

Ha neked 1:1000000 az esélyed arra, hogy holnap elüssön az autó és meghalj, akkor ha nem történik meg, akkor 100%-ban nem történik meg, de ha megtörténik, akkor 100%-ban megtörténik.

A másik: a Naprendszerben rengeteg dolog van, amiről még nem is tudunk. Pl. 2016 óta van olyan - számításokon alapuló - feltételezés, hogy van még egy plusz bolygónk, aminek az átmérője 4x-ese a Földének.

Aztán még ott van a Kuiper-öv, meg az Oort-felhő, a Naprendszer külső szélén, ahol kisebb égitestek végtelen mennyisége lehet, és egy ütközés bármikor a Föld felé irányíthat bármit. De persze, a Naprendszeren kívülről is jöhet valami. A neten olvasni olyan kutatásokról, hogy 1:5000 az esély egy akkora meteoritra, mint ami a dinoszauruszokat elpusztította. Nem az ismert dolgok közül, hanem a nem ismertek közül.

A külső bolygók övezetét jól lehet detektálni és állandóan fotózzák is, így akár kisebb objektumot is hamar észlelnek a fotókon való elmozdulása alapján, amit mesterséges intelligenciával is segítenek kimutatni.

Olyan ez kissé, mint amikor menetelnek a katonák a díszszemlén és az egyiknek félre áll a sapkája, egyből ki lehet szúrni messziről és ugye a Nap visszaverődő fénye, akárcsak a teliholdkor nagyban javítja az észlelhetőséget.

Ezzel csak az a probléma, hogy negyedévenként változik a jól belátható terület, mivel a Föld halad ellipszis pályáján a Nap körül és a Nap túloldaláról fél évente nem szerezhetünk adatokat, pedig ez alatt már megközelítheti a Földpályát égi objektum, amit lehet, hogy későn veszünk észre, de mégis ez a kisebbik gond, mert a külső bolygók övezetét elég jól ismerjük már a folyamatos megfigyelések és a műszerek, megfigyelési módszerek finomodása következtében.

A belső bolygók övezete a rizikósabb, mivel egyrészt a Napunk vakító fénye miatt nagyobb objektumokat sem lehet jól látni, meg ugye nem maga az objektum az, amit észlelni lehet, hanem azt a napfényt, ami róla visszaverődik, például Újholdkor még a Holdat sem lehet vizuálisan látni, mert akkor a Föld és a Nap között van a Hold, így vakká lettünk, mert a Nap fénye nem verődik vissza róla úgy, hogy az felénk irányuljon.

Ezért igen nagy a jelentősége a radar és a rádiócsillagászatnak a belső bolygók övezete felé és ezek teljesítménye is szerencsére egyre javul.

Különféle módszereket tesztelnek, hogy űrbéli objektumokat el lehessen téríteni annyira, hogy közvetlen ütközés ne legyen a bolygókkal, például erős tükörrendszerrel irányított lézerrel egy pontján felmelegíteni annyira, hogy egy csekély gázszivárgás annyira módosítsa a pályáját, hogy az a Földével ne találkozzon, illetve tavaly már volt arra egy kísérlet, hogy a Bolygóvédelmi program keretében egy aszteroidára becsapódó űrhajóval módosítsák annak a pályáját, ami elegendő lehet egy ilyen kataklizma elkerülésére.

[link]

#5 "Ez azt jelentené, hogy egyforma esélye van a két dolognak."

Egy adott időpillanatban 50% esélye van. Akkor nem 50%, ha átfogóan tekintesz az időre, hosszabb periódust figyelembe véve. De minden egyes időpillanatban külön-külön 50% az esély erre. (attól meg most tekintsünk el, hogy a "pillanat" egy nem igazán létező dolog)

A válaszod második felét, amiben is ismeretlenről beszélsz, nem igazán tudom értelmezni. Én nem pont ugyanezt mondtam? Hogy az ismereteink erősen eltörpülnek az ismeretlen tényezők mellett? És hogy pont az ismeretlen tényezők miatt 50%? Mert amiket ismerünk, azokról tudjuk, hogy nincsenek Föld felé tartó pályán. De az ismeretlen dolgokról nem tudunk semmit, ezért ismeretlenek, így bármikor, bármelyik pillanatban becsapódhat egy. Ettől lesz 50%.

Amit számolni lehet a statisztika alapján, az messze van a vagy megtörténik, vagy nem becsléstől.

Elég ha megszámoljuk a Hold krátereit és a Hold életkorával vetjük össze, illetve megvizsgáljuk a földi becsapódásokat, amelyeket még nem tüntetett el az erózió teljesen, mert évmilliárdokig maradandóak az ilyen nyomok és itt is az időintervallum alapján végezhetünk nagyságrendi becsléseket.

Akár egy évszázadra vetített kalkulációt is végezni lehet, bár ez elég nagy pontatlansággal járhat, ezért szokták inkább százezer, vagy millió évekre kiszámolni a megközelítő esélyt, aminek már nagyobb a relevanciája.

7

Hát ez nem így van. A valószínűségszámítás nem csak hosszú távra működik, hanem egyetlen eseményre is.

Mondjuk, a lottóhúzás. Vagy kihúzzák az 5 számodat, vagy nem. De ettől nem 50% esélye van annak, hogy ötösöd lesz, hanem csak 1:43 949 268.

Ugyanígy, a meteoritok is mehetnek bármerre, és mivel a Föld nagyon apró a meteoritok méretéhez és számához viszonyítva, így 50%-nál sokkal kisebb az esély, hogy pont eltalál minket valami egy tetszőlegesen választott pillanatban.

Attól, hogy valamit nem ismerünk pontosan, még vannak az adott dologról információink, és így tudunk közelíteni a jó megoldáshoz.

És nem ugyanazt írtuk. Te azt írtad, hogy csak a Naprendszeren kívülről várható valami, mert a Naprendszert már ismerjük. Viszont a valóság az, hogy a Naprendszernek csak a legközepét ismerjük. Még egy valódi bolygó is lehet valahol elbújva a Kuiper-övben. A Naprendszer külső részén meg megszámlálhatatlan olyan dolog van, amiről fogalmunk sincs. Tehát, szerintem a nagyobb veszély a Naprendszeren belülről fenyeget, csupán abból kiindulva, hogy közelebb van, nagyobb eséllyel jönnek a Föld felé dolgok.

Az meg nem jelent semmit, hogy eddig elvoltak ott, ahol voltak. Akár ütközés, akár egymás melletti elhaladás tömegvonzása, vagy egyéb, rávehet egy meteoritot arra, hogy elinduljon felénk.

Itt vannak az arányok:

[link]