Nagy-Budapest, nagy-budapesti, nagy budapesti, nagybudapesti Vagy hogyan?

én sem vagyok otthon a témában, de ez talán segít (mindkettőnknek :-)

[link]

Van még aki ilyen filmeket néz???!

Úristen, szerelmes vagyok!

Nagy Budapest foldrajzi helysegnev, nagy betuvel irando, mint 'Debrecen'

nagy budapesti, mint melleknev kisbetuvel irando, mint' debreceni.'

A pulykakas, debreceni finomsag, Debrecenben keszul.

"felmutat Latabár egy plakátot. Végig nagybetűvel, kötőjel nélkül, különírva"

az helyesírási szempontból mindegy...

"ilyen név hivatalosan nem volt akkor sem, ez csak egy gúnynév, becenév"

ez sem számít... (bár ha hivatalos név lenne, akkor persze ahhoz kéne tartanunk magunkat)

de amúgy nem mondanám sem "gúnynévnek", sem "becenévnek", ahogy a Nagy-Magyarországot sem, vagy a Nagy-Lengyelországot sem... ezek egyszerűen nemhivatalos* megnevezések

(* helyesen írva: "nem hivatalos", de nekem jobban tetszik egybeírva :-)

[link]

[link]

(érdekes különbség, hogy Nagy-Lengyelország a mostaninak a része, Mo. esetében meg fordítva... – de a helyesírást ez sem befolyásolja)

valamint Nagy-Britannia is kötőjeles (de eltérés, hogy az hivatalos név).

szóval a konkrét kérdésre visszatérve:

az OH.-ban Nagy-Budapest, így melléknévként nagy-budapesti

vö.

[link]

amúgy teljesen érthető, hogy kialakult egy ilyen név akkor, amikor éppen bővítésre készültek, mert így egyszerűbben lehet beszélni róla addig, amíg csak terv volt. – és az is teljesen érthető, hogy a megvalósuláskor nem lett belőle hivatalos név, hanem megmaradt Budapest (a régi állapotot pedig talán "régi", "korábbi" stb. jelzőkkel illették, illetve van, ahol Kis-Budapestet írnak, pl. ebben az írásban előfordul:

[link]

(de azt nem tudom, hogy "annak idején" is használatban volt-e)

Elvileg kötőjellel kéne írni, egybe akkor lehetne, ha létezne hivatalosan is ilyen nevű járás, település vagy hasonló, ami nem természetföldrajzi név. Ugye van ez a hülyeség, hogy ha természetföldrajziként gondolsz valamire akkor kötőjeles, ha hivatalosan létező településként / településrészként, akkor egybe írod. Pl. Hűvös-völgy és Hűvösvölgy. Nagy-Budapest teljesen külön nem volna írandó, mert akkor a "nagy" szó szerint méretbeli hivalkodási jelző lenne, nem több. Ez a kifejezés viszont nem azt jelenti, hanem egyértelműsítés: azt jelenti, hogy Újpestet, Kispestet, Pesterzsébetet, Rákospalotát, Csepelt, stb, stb... is beleérted-e abba, amit mondani akarsz, vagy sem.

Nincs ám köze a kifejezésnek Rákosiékhoz, bármennyire is szeretnének egyesek elereszteni egy-egy olcsó kommunistázást mindenhol mindenáron, száz éve is élt már ez a kifejezés, és sokkal inkább élt, mint aztán azóta.

Köztudott, hogy Budapest beépített területe évszázada átlépte már a közigazgatási határait. 1900 tájékán, mikor akár negyedmillió fő per km2 népsűrűségben is éltek a gangosok dzsungelében, egyszerűen nem fértek már az emberek el a városban, konkrétan budapesti önmeghatározású tömegek fele a közigazgatási határon kívül jutott már csak lakóhelyhez, ha nem akartak szobánként nyolcasával élni a nyomorban, és harmincasával jutni egy-egy gangvégi vécére. Ergo meg kellett különböztetni, hogyha Budapestről beszélsz, a hivatalos közigazgatási határokról beszélsz, vagy a város és népének valóságos kiterjedéséről, ez utóbbit hívták Nagy-Budapestnek. Amit aztán '50-ben egy tollvonással hivatalosan is Budapestté minősítettek nagy nélkül. Az így értelmét vesztett kifejezés még vagy fél évszázadig benne volt a szóhasználatban, a legutóbbi nemzedék már úgy látszik, nem tudja, mi ez.