Mit véltek, miből ered a magánhangzó harmónia némely rendhagyó mivolta? (Példák lent!)

#6 Ha szeretnéd, próbáld meg megtanulni... Természetesen nem néhány nap lesz, de azért sok idegen anyanyelvű embernek sikerült már jól megtanulni, úgyhogy nem lehetetlen. :-)

A j és az ly régen két, kissé eltérő hangot jelölt. Legalábbis néhány száz éve, amikor még nem voltak helyesírási szabályok. Akkor kialakult, hogy az egyiket j-vel, a másikat ly-nal jelölik, és így kerültek bele a szavak az első szabályzatba. Azóta kicsit változott a nyelv, a magyarok többsége már nem ismeri ezt a kétféle ejtést, ezért nehéz megtanulniuk, hogy melyik szó van j-ve, melyik ly-nal.

Ha magyarul tanulsz, akkor ez egy nehéz rész. De szerencsére ez csak írásban fontos! Ha valaki magyarul BESZÉLNI akar megtanulni, akkor ahhoz ezt nem kell tudni.

#7: "néma (némul, némítás), béna (bénul, bénítás)"

ezek hogy kerülnek ide? :-o

béna:

[link]

"A magyarba valószínűleg a szlovák melléknév nőnemű alakja került át."

néma:

[link]

"A magyarba a szláv melléknév nőnemű (esetleg semleges nemű) alakja került."

(a béka pedig itt: [link] )

#8: sőt, eredetileg tereh (ahogy Arany is írta):

[link]

"Az eredeti hangalak tereh lehetett, amely a szó eleji mássalhangzó-torlódás feloldásával és a tárgyeset ragjaként értelmezett szóvégi t elhagyásával keletkezett. A teher alak hangátvetés eredménye."

a kehely is hasonlóan:

[link]

"A kehely alak hangátvetéssel keletkezett a kelyeh-ből."

A pehellyel nincs ilyen eredeti csere a története során, de érdekes módon a toldalékolásnál ott is cserélődik, el tudom képzelni, hogy csak a többi analógiás hatására(?).

Van még a bolyh/bolyhos, amelynek a sztorija inkább a teherhez hasonlít:

[link]

"Az elsődleges változat egy kétszótagos bohoj ~ bohaj lehetett. A szóvégi ly egyszerű írásváltozat. A bolyh alak h : ly > ly : h hangátvetéssel és a második szótagi magánhangzó kiesésével keletkezhetett"

De a mai szótárak szerint elvileg a bolyh az alapszó (nem a boholy), bár sokszor lehet hallani (és egyre gyakrabban olvasni is) olyat, hogy pl. bélboholy, ezért esélyesnek tartom, hogy ez vissza fog térni a szótárba is előbb-utóbb (akár csak mint alternatív forma).

Ha már hangátvetés, akkor a kályha is szóba kerülhet:

[link]

"Német  (feln.) jövevényszó. | ≡ Ném.  (kfn.) kachel, kachele, kachle ’agyagedény; kályhacsempe; fazékfedő’, (baj.-osztr.) kǫχl̥ ’kályhacsempe, csempe’, (E.) kǫχəl ’ua.’, – ném. Kachel ’ua.’ [< lat.  (vulg.) caccalus ’tégely, serpenyő’]. ≋ Megfelelői: holl. kachel ’kályha, kemence’; szbhv. kahla ’kályhacsempe’; cseh kachel ’ua.’ stb. ⌂ A szóvégi a magánhangzóharmónia hatására keletkezett hanghelyettesítéssel. A kályha alak hangátvetés eredménye."

na jó, nem folytatom a hangátvetéses történetet, mert "kissé" eltávolodtam az eredeti témától... :-) elnézést!

(pedig mennyi ilyen van! kanál/kalán, bögre/göbre, lichthof/lifthók, csekély/ketsély, szök(ő)cse/szöcske, csiperke/pecsérke, vehem/vemhes, zsemlye/zselyme, taksó/tacskó, suviksz/suvickol stb. stb. stb.)