Milyen mássalhangzó változások vannak a következő szavakban?

1,3,4: zöngésség szerinti részleges hasonulás (z-sz, d-t, g-k)

2.:rövidülés

Megdolgoztam: zöngésség szerinti részleges hasonulás, mivel ha kiejted [megdolgosztam], akkor sz-szel ejted ki. Ez (sz-z) pedig egy zöngés-zöngétlen pár.

Hallgathattam: rövidülés, mivel ha kimondod [halgattam], akkor nem 2, hanem csak 1 l-lel mondod. Ezért rövidülés ( nem összekeverendő a kieséssel, mivel a rövidülés az az, ha két egyforma betűből csak az egyiket ejtjük. A kiesés pedig ha 3 különböző msh. van egymás mellett, és abból a középsőt nem ejtjük, ilyen pl. a mondtuk, azt úgy ejtjük, hogy [montuk], a d kiesik.)

Imádkozni: zöngésség szerinti részleges hasonulás, ugyan az a magyarázat, mint az elsőnél, úgy ejted, hogy [imátkozni], azaz a d helyett t-t mondunk, ezek pedig zöngés-zöngétlen párok.

Legszebb: zöngésség szerinti részleges hasonulás szintén, és mint az 1. és a 3. azért ez, mivel a g helyett k-t ejtünk [lekszebb], és a g-k zöngés-zöngétlen pár.

A zöngésség szerinti részleges hasonulás az az, amikor egy szóban egy mássalhangzót kiejtésben más msh.-val mondunk, és az a másik msh. az egy zöngés-zöngétlen pár. Azért részleges hasonulás, mivel csak kiejtésben változik, írásban nem.

A rövidülés az az, amikor 2 egyforma msh-ból az egyiket nem ejtjük (a kiesés is más, nem keverendő, a hallgattam szónál a magyarázata).

Azért írtam ilyen hosszan, mivel ha megvannak a megoldások az tök jó (és ezzel nem beszólni szerettem volna senkinek), csak ha nem érted meg, hogy mi miért van, akkor máskor sem fogod tudni, és megjegyezni is könnyebb így szerintem.

Remélem nagyjából érthetően írtam.