Mássalhangzó törvények/mássalhangó kiesés Segítség?! ellenben mosdik hegytető öregség tanmenet biztos egyetlen májjal menjen fogtuk botja tömbösít késsel minnyáan halljuk álljon kacsingat kezdte tekinget bóligat cukrászda

ellemben, mozsdik, hetytető, örekség, tammenet, bisztos, egyedlen, májjal, mennyen, foktuk, bottya, tönbösít, késsel, minnyájan, hajjuk, ájjon, kacsingat, kezte, tekinget, ?, cukrázda

Ezek alapján el tudsz indulni?

úgy érted, hogy az egyedlen-t d-vel mondjuk?... hm.

a tönbösít mire utal? az inkább fordítva lenne, nem?

kezdte: kezte helyett szerintem keszte

(a "bóligat" bólingat akart lenni, gondolom)

Ellenben-Képzés helye szerinti részleges hasonulás.

Mosdik-Zöngésség szerinti részleges hasonulás.

Hegytető-Zöngésség szerinti részleges hasonulás.

Öregség-Zöngésség szerinti részleges hasonulás.

Tanmenet-Képzés helye szerinti részleges hasonulás.

Biztos-Zöngésség szerinti részleges hasonulás.

Egyetlen-Zöngésség szerinti részleges hasonulás.

Májjal-Írásban jelölt teljes hasonulás.

Menjen-Összeolvadás.

Fogtuk-Zöngésség szerinti részleges hasonulás.

Botja-Összeolvadás.

Tömbösít-Képzés helye szerinti részleges hasonulás.

Késsel-Írásban jelölt teljes hasonulás.

Halljuk-Írásban jelöletlen teljes hasonulás.

Álljon-Írásban jelöletlen teljes hasonulás.

Kacsintgat-Mássalhangzó kiesés.

Kezdte-Zöngésség szerinti részleges hasonulás.

Tekintget-Mássalhangzó kiesés.

Egy párat lehet elrontottam, azért bocsi!

a tammenet részleges? (lehet... sose tudom, hogy amikor véletlenül lesz ugyanolyan, az minek számít...)

az egyetlen-en továbbra is csodálkozom... az l zöngésíti a t-t? :-o (nálam nem)

"tömbösít": ezt továbbra sem értem: mi hasonul mihez?...

"Kacsintgat-Mássalhangzó kiesés.

Tekintget-Mássalhangzó kiesés."

sőt: mivel a kérdező a tekinget, kacsingat, bólingat formát írta, ez kivételesen írásban jelölt!... (mármint a gat/get képzősök között kivételes ez a három szó)

FYI: ma már mindkét forma szabályos, 2015-ig csak a tekinget, kacsingat, bólingat volt a szótárban

"Kezdte-Zöngésség szerinti részleges hasonulás."

plusz kiesés is (de javítsatok ki, ha tévedek)

#4

Amikor véletlenül lesz ugyanaz, azt részlegesnek mondjuk még attól.

Pl. az adta szóban azért ejtünk két t-t, mert a d hangot a t hang ZÖNGÉTLENÍTI, és emiatt zöngésség szerinti részleges hasonulásról beszélünk.

Az eredeti kérdésre válaszolva:

A halljuk és az álljon szóban a törvényt mshg.-rövidülésként is lehet értelmezni.

Egyébként a tömbösít szóban miért lenne bármilyen mássalhangzótörvény is? Az m és b is ajakhang, tehát nem beszélünk képzés helye szerinti részleges hasonulásról, mert nem volt mihez hasonulnia a hangoknak.