A japán, kínai, vagy koreai főneveket miért lehet kiejtés szerint írni?

"olyat még nem láttam, hogy valaki angol, német, francia, vagy spanyol szavakat írt volna kiejtés szerint"

Dehogynem láttál! :D De akkor pár példa az általad felsorolt nyelvek sorrendjében: szingli, kifli, bizsu. Tovább is van, mondjam még? :)

"Mert hogy máshogy írnád le latin betűkkel?"

Azért tegyük hozzá, bár valóban alapvetően az #1-es által idézett irányelv a mérvadó, valójában elég sok japán szó a Hepburn-átírás szerint honosodott meg (amit ők maguk is használnak, ha latin betűs olvasókkal szeretnének közölni valamit), márkaneveket pedig alapból nem írunk át magyarosra. Szóval ritkaság a "Jokohama", és kizárt a "Micubisi".

" Legalábbis olyat még nem láttam, hogy valaki angol, német, francia, vagy spanyol szavakat írt volna kiejtés szerint."

A magyar helyesírás szerint az idegen szavakat és kifejezéseket- a tulajdonnevek kivételével- írhatjuk eredeti írásmód, illetve kiejtés szerint is.

Fent van is erre egy-két példa.

#3 (11.40)

Miért kéne angolosan vagy „külföldiesen”? A nyelvek nagy része a saját hangkészletének megfelelően írja át az idegen írásrendszerből származó neveket. Az orosz külügyminiszter nevét mi Szergej Lavrov formában írjuk, a hollandok, a flamandok, a horvátok, az olaszok, a szlovákok, a dánok, a norvégok és a svédek Sergej Lavrov, az angolok, az írek, a skótok, a walesiek, az albánok, a portugálok és a törökök Sergey Lavrov, az észtek és a finnek Sergei Lavrov, a franciák Sergueï Lavrov, a spanyolok Serguéi Lavrov, a németek Sergei Lawrow, a lengyelek Siergiej Ławrow, a románok Serghei Lavrov alakban.

Más kérdés, hogy a kínainál elfogadjuk-e hivatalosnak a pinjint, esetleg a japánnál a Hepburn-ábécét. A Magyar Tudományos Akadémia kizárólag idegen írásrendszerű nyelvként kezeli a kínait, noha a kínai illetékes testület épp azért alkotta meg a pinjint, hogy más nyelvekhez azt használják, és így egységesítsék. Én elfogadnám a kínait két írásrendszerű nyelvnek, szerintem idő kérdése, és az MTA álláspontja is változni fog. (Ettől függetlenül az általam gondozott újságokban, könyvekben magyaros formában szerepelnek a kínai szavak.)