Mit jelent a lenti mondatban a "valamennyi" szó?

Valószínűleg összeset jelent, meglepő lenne ha nem azt. Ezzel együtt is ez egy rosszul megragadt szóhasználat és indokolatlan is, mivel van szavuk az

a mennyiségek kifejezésére. Ráadásul mindkét értelme mennyiségi, nem úgy mint a Nap és nap jelentése, ami a szövegkörnyezetből biztosan érthető.

Leírni sem nehéz azt, hogy összes, vagy minden. :) Bojkottálni kell a használatát. :)

1. valamennyi

A magyar nyelv értelmező szótára • V

[...] kevés valami kis Van még valamennyi zsírom Valamennyi pénzed csak van Küldjön [...] akkor elsöpröm valamennyit Ambrus Zoltán Valamennyinek a szeme lángolt már a [...] személyragos alakban Valamennyiünk v valamennyiőnk valamennyitek ë v valamennyiőtök valamennyi j [...] valamennyien mi ti ők mindnyájan Valamennyiünket meghívott Valamennyitekről jó véleménye van Valamennyeteknek

2. kölcsönös

A magyar nyelv értelmező szótára • K

[...] közötti viszonyában mindegyik részéről megnyilvánuló valamennyi félre egyformán érvényes fennálló Kölcsönös [...] Az emberi társadalomban az élet valamennyi oldala között szoros kölcsönös összefüggés [...] csoportok államok egymás közötti viszonyában valamennyi félre egyformán kötelező Kölcsönös kötelezettség [...]

[link]

"szövegkörnyezet nélkül, írásban még így sem világos, mert sok múlik a hangsúlyozáson.."

Innen kezdve oltári nagy marhaság, amit írsz. :D

Sejtettem, hogy nem mindenki fogja érteni. :-) De ilyen traumákat többször is túléltem már, úgyhogy van remény. :-)

(Ha kérdésed van, csak bátran.)

- Tegnap láttam, hogy szörnyű állapotok uralkodnak a hűtődben. Kiválogattad a kajákat?

- Persze! Valamennyit kidobtam.

Maradt kaja a hűtőben? Mindent kidobott, vagy néhányat, a rosszakat?

"Ez pedig így hülyeség, mert egyszerűen nem értelmezhető biztosan, hogy most akkor mi van."

a nyelv már csak ilyen.

(de ez a "csak ilyen" nem azt jelenti, hogy "kizárólag ilyen" ;-)

egyrészt sokszor nem egyértelmű valami önmagában (pl. a leírt szöveg hangsúly nélkül, vagy egy mondat szövegkörnyezet nélkül), másrészt viszont ritkán nem egyértelmű, ha minden egyéb körülményt is figyelembe veszünk.

mindemellett, ha már írás, akkor azért van a mondatoknak egy olyan "alapértelmezett" hangsúlyozása, ahogy a túlnyomó többség olvasná, és ez sokszor egyértelművé teszi. (persze lehet, hogy ez az értelmezés téves...)

én úgy vélem, hogy az ilyen valamennyi/valahány _kezdetű_ mondatokat – egyéb infó hiányában – úgy szoktunk értelmezni (vagyis olyan hangsúllyal szoktunk "felolvasni magunkban"), hogy az elején van a fő hangsúly, így azt jelenti, hogy 'az összes'.

ha írtál már valaha párbeszédet, akkor biztos találkoztál olyan gonddal, hogy hogy lehet jól érzékeltetni, hogy az adott mondatot éppen milyen hangsúllyal mondja valaki. és nemcsak azért gond ez, mert az érzelmeket szeretnéd jelezni, hanem időnként az értelme is más lehet egy-egy mondatnak. ilyenkor, ha nem találsz valami egyszerű módot, akkor lehet, hogy kompromisszumként átfogalmazod egyértelműbbre, vagy odaírsz mellé valamit, amiből kiderül, hogy hogy is kell érteni, milyen hangsúllyal mondta az illető.

(de akár a saját gondolataid leírásánál is találkozhattál ezzel a jelenséggel, e-mailben, csetben: néha elakad az ember, hogy "én persze értem, amit írok, de aki olvassa, az is ugyanígy fogja érteni?...")

természetesen a nyelv alapvetően a beszélt nyelvet jelenti, és írásban csak nagyon információhiányosan tudjuk ezt rögzíteni. még egy hangfelvételben is sok dolog elvész, amit látunk a másikon, gesztusok, mimika, stb., de az írás az már egy egész más világ. és természetesen az ember az összegyűlt tapasztalatai, ismeretei, mintái alapján elég jó hatékonysággal ki tudja egészíteni a szükséges infókkal, de még így is maradhatnak homályos (pl. kétértelmű vagy érthetetlen) részek... ez van, ez még nem "logikátlanság" vagy "hülyeség", inkább csak infóhiány bizonyos helyzetekben, megoldandó probléma.

persze ha nagyon sok embert zavar valami, akkor lehet, hogy kikopik a nyelvből, vagy módosul az egyik jelentéshez tartozó forma, de azért a valamennyi/valahány esetében szerintem ettől nagyon messze vagyunk... szóban egyértelmű szokott lenni, és általában írásban is, csak tudunk kreálni olyan példákat, amikor írásban esetleg kétértelmű, a kontextus ismerete nélkül... hát ez a "műprobléma" még nem az a helyzet, amit a nyelv hanyatt-homlok megpróbál majd kiküszöbölni...

(ne érts félre: a "műprobléma" kifejezéssel nem minősíteni akartam a kérdésfelvetést, csak arra utalok, hogy azok a kétértelműségek, amikről beszélünk, a legritkább esetben fordulnak elő életszerű szitukban)

#12: tudni nem tudom, sajnos, pedig érdekes lehet ennek a jelenségnek az ága-boga...

az értelmező szótárban ( [link] lévő több jelentés és gazdag példaanyag is elég érdekes, ha megnézegeted...

ez pl. egy jó "elágazási" pont:

"IV. vonatkozó (főnévi) (kötőszóként) (ritka) Amennyi (II. 1) csak; akármennyi (B. II). Valamennyit csak kért, megadta neki."

ebből én mindkét irányt el tudom képzelni:

"Valamennyit csak kért, megadta neki."

–> 'megadta MINDazt, amit kért'

–> 'nem mindenét adta oda, csak egy RÉSZt, annyit, amennyit kért'

nagyon hasonló a III. is:

"III. vonatkozó (melléknévi) (kötőszóként) (régies, népies) Ahány (csak), akármennyi, bármennyi.  A kis özvegy Zsuzsi csak készül, és valamennyi portékáját látom, hogy a ládában tészi, mintha annyi kést verne a szívemben. (Mikes Kelemen) Valamennyi szép leány van a környéken, mind rólad énekel a fonóban. (Vörösmarty Mihály) Ajándékot is ők valamennyit hoztak, Én kétfele raktam jó eleve aztat. (Arany János)"

és vannak még hasonló régi(es)/irodalmi(as) példák, gugliból néhány:

"Valahány csepp esik rája, annyi áldás szálljon rája!"

"Valahány ház, annyi szokás."

"valahány völgy, annyi különböző kis világ tárul föl előttünk"

"Valahányszor irtunk erről a kérdésről, mindannyiszor az igazság hangján irtunk."

"Valamennyi fűszál széles e határon, legyen annyi csillag Néked a világon."

ezek is ugye "amennyi..., annyi..." jellegű mondatok, amelyeket fogalmazhatnánk úgy is, hogy "amennyi..., az MIND..."

és talán ez a két tagmondat "csúszott össze" egybe...

de egyáltalán nem biztos, hogy valóban egy ilyen elágazás történt, lehet, hogy teljesen el vagyok tévedve...

- - - -

és egy másik szál, ami talán szintén ide kapcsolódik:

sokszor keveredik, felcserélődik a "valaki"/"van, aki", gyakran nem is értjük, hogy pontosan hogy mondja az illető:

"valaki ezt szereti, valaki azt"

vagy

"van, aki ezt szereti, van, aki azt"

?...

pl. itt is ezt a jelenséget feszegeti valaki:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__helyesiras__11104..

egy guglipélda, amikor még mondaton belül is kétféle:

"Csak lásd át, hogy néha több lehetsz magadnál!

Pedig valaki sejti, van, aki tudja."

de pl. a Fiú refrénjét is végigénekelheted "van, aki"-vel is:

[link]

látszólag ennek nincs sok köze az eredeti témához, de a "vala" ugyebár nemcsak ez a 'némely' jelentésű előtag, hanem a létigének (van) is az egyik régi formája (talán folyamatos múltnak hívták?), és így már kezd érdekes lenni... lehet, hogy nem véletlen a "VAN, aki" / "VALAki" egybehangzása? jó lenne tudni.

valaki mondja meg! – van, aki megmondja?