Miért ejtik sokan hosszú ó-val a Korea szót?

@10: Én ugyan nem pontoztalak le, de gondolom azért, mert bár köztudomású, hogy létezik Atilla leírású verziója a névnek, az Attila verzió összehasonlíthatatlanul sokkal elterjedtebb, és ugyanúgy Atillának mondjuk. És alighanem ezzel te is tisztában vagy, tehát egy olyan érvet hoztál fel, aminek semmi súlya, mert az esetek kb 99,9%-ban nem áll és ezt te is tudtad. Mint ahogy azt is, hogy a fórumtárs arra a 99,9%-ra gondolhatott.

Szóval ja, teljesen jogos a lepontozás.

Végül is van benne igazság, egy , a kérdés szempontjából kb. fölösleges plusz infó volt csak :)

Bár elötte is volt különbözö szavak eltérö írásmódjáról. Sebaj, amúgy is túl jó volt már az átlagom :D

Ahogy a 9-es válaszoló is írta, ingadozó, azaz mindkettő helyes.

A postát meg kb. kivétel nélkül minden pesti rokonom és ismerősöm egyértelműen nagyon hosszú ó-val póstának ejti. Mikor megemlítem egyik-másiknak, akkor elcsodálkoznak, mert hát szerintük ők rövid o-val mondják...

Ha már sztorizgatunk;

64-ben a dió ejtését dijónak tanultuk, rádijót is. És több más hasonló szó is volt.

Anyukám is mindíg kérdezte ha tészta volt, hogy rérek-e rá diót. Azóta is kedvencem a rádiós tészta.

Györ környékén dolgoztam, ott a müvezetö a karót kaarró- nak ejtette (az a-t is hosszan)

Azt hiszem, én tudom a választ (persze csak hipotézis) arra a kérdésre, hogy miért van ez a nyelvi jelenség, amit Nádasdy Ádám “ormánynyúlásnak” nevezett. Ez az a jelenség, ami miatt Kőrösnek hangzik a Körös, kőrutnak a körút, póstának a posta, stb. Ez afféle nyelvi divat, olyan, mint az igekötök különírása, meg az “egyenlőre”, amitől sokan frászt kapunk, de feltartóztathatatlanul terjednek a neten, ma már minden magára valamit is addó félművelt így írja a neten ezeket. A nyelv kaotikusan változik, nem nagyon lehet visszakeresni, ki volt az a “követésre méltó influencer” , aki elkezdte.

Ami az ormánynyúlást illeti, nekem az a hipotézisem, hogy ez a jelenség talán a dunántúli nyelvjárásban hallható rövid magánhangzókra (hüttőszekrény, füttőtest, stb.) adott kompenzatórikus reakció. Elég ehhez, hogy tévében a színészek a dunantúli nyelvjárás utánzásával parodizálják a vidékiséget. Aki tehát nem akar vidékiesnek hangzani, az ott is hosszú magánhangzót mond, ahol rövidet kellene. És elterjed a dolog. Persze nem tudom ezt én bizonyítani, nem is lehet talán ilyesmit bizonyítani. Csak hipotézis.