Méreti meg magát vagy méretteti meg magát? Hogy helyes?

Rossz a szórend... "Megméreti magát" és "megméretteti magát".

Az első a Megméreti változat azt jelenti, hogy mondjuk egy mérlegen vagy a szabónál megméreted magad.

Míg a megméretteti kétféle módon értelmezhető. Érthető az első módon is, de úgy is hogy megméretteti magát egy futóversenyen mondjuk.

Tévedés. A nyelvtan szerint a "mér" egy személy által végzett cselekvés. Ha a képességeit méri, akkor önmagán. A "méret" esetén a személy megkér valakit, hogy mérje meg a dolgot. Esetleg saját képességeit.

A "mérés" főnév jelentése egy cselekvés, ebből képezzük a cselekvő szót az "és" képző elhagyásával, és így lesz a "mér" ige.

A "méretés" főnév jelentése, mások felkérése egy cselekvés elvégzésére. Az előzőhöz hasonlóan ebből képezhető egy ige, a "méret". E szónak van egy főnévi jelentése is, amely nagyságot határoz meg. Ezért sok, a nyelvtant nem helyesen ismerő, modoros ember ehhez hozzátesz egy további igeképzőt, így keletkezik a "mérettet". Jelentése szerint azonos a "méret" igével. Az előbbi változat sok ok, de főleg a tudatlanság és utánzás miatt annyira elterjedt, hogy mára kénytelen volt a szakma elfogadottnak nyilvánítani.

A "mérettet" és "méret" tehát azonos jelentésű, ugyanúgy terjedt el, mint a közelmúltban a "mindenféleképpen". Ezt is modoros tudatlan emberek gyártották a "mindenképpen"-ből, mert így előkelőbbnek vélték, ezt eredményezi a tudálékos tudatlanság. A "mindenképpen" azt jelenti, hogy a feltételezett cselekvés bármi is történnék, létrejön. Nem lehet akadálya. A "mindenféleképpen" ugyanezen jelentéssel használatos, eközben senki sem akad fönn azon, hogy e szó jelentése eredetileg az, hogy a dolognak sokféle változata létezik, és az összes létező változat bekövetkezik. A "-féle" a dolog több tulajdonságára valamire való hasonlóságára utal (sokféle, krumpliféle,...).

A nyelv változása gyakran nem a körülmények alakulása okán, hanem az emberi butaság és modorosság okán is bekövetkezik. Minthogy az utóbbiak is létező emberi tulajdonságok, kényszerűen elfogadjuk ezt is.

2-nek teljesen igaza van!

Én azt is tapasztalom nap mint nap, hogy “aláirattatnak” valamilyen papírt, nem pedig simán aláiratnak. De abban is igaza van, hogy ezek az anyanyelvi beszélők, ha rendszeresen így használják, hát, el kell fogadnunk, ez válik lassacskán standarddá. Meg az “egyenlőre”, amitől a falra mászok, de a többség már sajnos így írja az egyelőre szót. Az igekötőket meg külön, kivéve a “megtudod csinálni?”- t és társait, mert ilyenkor egybe, wazze!

#4

Azt ki hagytad, hogy manapság a "tudni" igét már nem is ismerik az emberek és mindenhol a "bírni"-t használják. A sok ocsmány szlengről nem is beszélve... lassan már minden második szót szlengben/angolul mondanak a fiatalok.