Miért nincsen egységes szabvány a tizedespont és tizedesvessző kérdésben, illetve mi miért a vesszőt használjuk?
Mindig zavart, hogy magyar körökben vesszőt kell használni, angol nyelvű területeken pedig pontot. Folyton figyelni kell rá, hogy mikor éppen melyiket használom, mert volt már rá példa, hogy pont a rosszat használtam és meg lett szólva (nem igazán érdekelt, de azért egy kicsit mégis).
Kicsit utána olvastam és találtam pár érdekességet:
1. A 20. század első felében Magyarországon is a pontot használtuk az angolszász országokhoz hasonlóan, azonban a helyesírási szabálykönyv 1950-es kiadásával bezárólag nem létezett erről szabály.
2. A szabálykönyv 1955-ös kiadása az első, ami állást foglal a témában és a vesszőt nevezi meg, mint használandó jelzés. Ennek a döntésnek a hátteréről nem találtam semmit, csupán azt, hogy "hát a szerkesztők azt szerették jobban, ezért azt foglalták szabályba". Ezt erősíti az is, hogy Hexendorf Edit nyelvész szerint "a Helyesírási Főbizottság legtöbb tagja egyáltalán nem helyesli" a vesszőhasználat szabállyá nyilvánítását.
3. Nemzetközi szinten érdekes módon nincsen szabvány rá, ami szerintem azért érdekes, mert ez az eltérés olyan félreértésekhez és problémákhoz vezethet, mint például ami miatt a NASA egyik Mars szondája annak idején belecsobbant a felszínbe. Az a metrikus és angolszász mértékegységek eltérése miatt volt, de szerintem valami hasonlóan nagy kaliberű probléma bekövetkezhet akár a törtek eltérő jelzése miatt is.
4. Bár szabvány nincs rá, de az ISO 8601 korábban a vesszőt nevezte meg, mint preferált mód, azonban ezt a részt 2019-ben kivették a szabványból.
5. 78 ország használja hivatalosan a vesszőt, 58 a pontot.
Valakinek van bővebb információja róla, hogy nálunk miért a vessző vált a szabállyá, miért nem változtattunk még rajta, illetve, hogy miért nem hoztak még egységes ISO szabványt erről?
válasza:A dolog sokkal régebbi, igazából egyidős magával a tizedestört használatával(~1600). Napier használta először a pontot, Kepler pedig a vesszőt.
Napier skót volt, így a briteknél és az ő gyarmataikon a pont terjedt el, Kepler jelölése pedig a kontinentális Európán és az általuk gyarmatosított régiókban vált általánossá.
Érdemes lenne-e egységesíteni? Igen. De nem sok esély van rá.
válasza:Anyám borogass!
Neked ezek a problémák az életben, akkor aztán a kobakban vannak gondok, nem is kicsik!
válasza:Annyiból értelemzavaró, ha ezreselválasztónak pontot használnak. Ha egy számon belül van pont, majd 3 jegy után vessző, egyértelmű, mi a helyzet, de van, hogy csak ezreselválasztó van, ekkor nem mindig egyértelmű, az most mi is. Jobb lenne, ha ezreselválasztónak pont helyett mindig (nem törhető) szóközt használnánk.
Egyébként max annyi a gond, hogy pl egy angol táblázatból másolt számoknál ki kell cserélni a pontot vesszőre, mielőtt magyar környezetbe másoljuk. Másként pl magyar nyelvre állított táblázatkezelő nem is tudja számként kezelni. De hát ugyanez a helyzet a nyelvekkel is. Történetileg így alakult, egységesítése nem fog menni.
válasza:> Neked ezek a problémák az életben, akkor aztán a kobakban vannak gondok, nem is kicsik!
Hidd el, elég sok problémát tud ez okozni bizonyos területeken, főleg az informatikában. A programnyelvek, egyéb szoftverek szinte kivétel nélkül a tizedespontot használják. Ha simán kiírsz egy számot, az egyszerű. De nem lehet, mert tárolnod kell, hogy az adott nyelven hogyan is néz ki egy szám, és erre a formátumra kell átkonvertálnod a számot, mert a megrendelőnek nem tetszik, hogy tizedesvessző helyett tizedespontot lát. Extra kódsorok, extra processzorművelet, pusztán azért, mert nincs egy egységes jelölésrendszer bizonyos területeken.
Pl. dátum formátuma (ami külföldön gyártott termék szavatossági idejének jelölésénél tud komolyabb fejtörést okozni, hogy most a 9/2/2021-es lejáratú konzervet még a nyár folyamán megehetem, vagy már februárban ki kellett volna dobni), idő formátuma (pl. 12/24 órás jelölés, kettőspont vagy pont az óra és a perc elválasztásánál), számoknál a tizedesvessző, az ezres tagolás jelölése, mind-mind ilyenek. Ez utóbbi nagyon vicces tud lenni, mert van, ahol tizedespontot használnak, és vesszőt használnak az ezres tagoláshoz, ami nálunk 123 456,012 az náluk 123,456.012. Oké, de ha egész számról van szó, ez így néz ki: 123,456 és akkor most mond meg kontextus nélkül, hogy ez kicsivel kevesebb, mint százhuszonhárom és fél akar lenni tizedesvesszővel, vagy százhuszonháromezer-négyszázötvenhat ahol az ezres elválasztó a vessző.
Vagy próbálj bemásolni egy x nyelven publikált táblázatot, egy y nyelvre állított Excelbe. Ha sokszor csinálsz hasonlót, akkor fogod emlegetni általad nem ismert személyek női felmenőit, vélelmezvén azok foglalkozásának ősi mivoltát… És meglehet némi morgolódással elfogadod, hogy ez van, de joggal merülhet fel benned a kérdés: De miért?
~ ~ ~
Amúgy az informatika azért elősegíti az egységesedést. Azért szép számmal találhatók magyar nyelvű oldalakon is tizedespontos jelölések, mert a programozó nem gondolt arra, hogy formázni kellene a számot, vagy csak lusta volt hozzá, vagy elvből nem követi ezt az inkonzisztens helyzetet. És ha ezek eléggé elszaporodnak, akkor előbb-utóbb a helyesírási szabályzat is áldását adják majd rá, mint ahogy a tömeggyártott digitális óráknak köszönhetően a helyesírási szabályzat immár elfogadja a kettőspontot is régen egyedül szabályos pont mellett, mint az órát és a percet elválasztó jelet.
válasza:Műszaki területen ez nem nagyon fog komolyabb gondokat okozni. Amint elektronikusan tárolod az adatot, már kötött a tizedesek helye.
Több mint tíz éve dolgozok folyamatosan olyan műszaki rajzokkal, amik származásuk szerint eltérően használnak pontot vagy vesszőt, ugyanígy sokmilliós számlákat is kell kezelnem, soha még nem volt kérdéses, melyiknél melyik jel éppen mit jelent.
12,260,000.00 USD és 12.260.000,00 EUR, szerintem egyiknél sem kérdéses, melyik jel mit jelent.
Műszaki rajzon méret 24.500" mérettel megadva.
Egyrészt tudom, hogy az nem lehet egy 622 méteres darab, másrészt a rajz szélén megadva, hogy 0.0. 0.00, 0.000 milyen tűrést takar, így egyértelmű, hogy itt ez tizedesjel.
Nem hiszem, hogy sok terület lenne, ahol ez gond. Esetleg az egyetlen fickapapíron kézírással továbbított infók két eltérő mértékrendszeres ember közt, ez azért műszaki életben nem egy gyakori és szabványos esemény.
Szóval nem okoz gondot.
Ami meg nem okoz gondot, azt kár hatalmas beruházással globális szabvánnyal módosítani.
A metrikus és "birodalmi" mértékrendszer eltérése sokkal nagyobb probléma és azt is túl drága és bonyolult lenne megszüntetni.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!