Milyen esetekben kell/nem kell vessző, az "és" és a "vagy" alá?

A helyesírási szabályok a felsorolás helyett az „azonos szerepű mondatrészek” fogalmát használja. Ott nem kell vessző az és elé.

> Én diktálok, és ő leírja.

Igen, itt egy összetett mondat két tagmondatáról van szó, kell a vessző.

> Én iszok és eszem.

A kérdés az, hogy itt egy összetett mondat két tagmondatáról van szó? Mert ha kiegészítem így: „reggelente keveset iszom és eszem”, akkor látható, hogy a tárgy mindkét igéhez kapcsolódik: keveset iszom, illetve keveset eszem. Itt tehát nem egy összetett mondatról van szó, hanem két azonos szerepű mondatrészről (állítmányról). Itt nem kell vessző.

Hacsak… Hacsak az „és” szót nem „majd utána” értelemben akarjuk használni, olyan értelemben, hogy előbb iszom, majd utána eszem. Mert ebben az esetben viszont kell vessző. Pl. ha azt írom, hogy „megnéztem, felpróbáltam és megvettem”, akkor annak a jelentése az, hogy ezt a három dolgot csináltam, de nem feltétlenül ilyen sorrendben, pl. lehet, hogy előbb vettem meg és csak utána próbáltam fel. Illetve ez azt is kifejezheti, hogy az egész gyorsan történt: megvettem, felpróbáltam és megvettem, és két perc múlva már ott sem voltam. Ha viszont azt írom, hogy „megnéztem, felpróbáltam, és megvettem”, az azt fejezi ki, hogy azután vettem meg, miután megnéztem és felpróbáltam: „megnéztem, felpróbáltam, majd utána megvettem”.

> Én vizet iszom és kenyeret eszem.

Itt viszont a két állítmányhoz más-más tárgy tartozik, tehát ez így már egy összetett mondat, így kell a vessző.

> Én kenyeret eszem és ő vizet iszik.

Ugyanaz a helyzet, az előzőhöz képest csak annyi a változás, hogy nem csak a tárgya, hanem az alanya is más a két állítmánynak. Tehát itt is két tagmondatról van szó, kell a vessző.

> Én kenyeret eszem és ő húst.

Nem állnak egymás után azonos szerepű mondatrészek. Ez két tagmondat, csak a második tagmondatban nincs kiírva az állítmány: én kenyeret eszem, és ő húst (eszik). (Mondjuk itt – meg talán az előző példánál is – kicsit erőltetettnek érzem az és használatát, ezt a legtöbben úgy mondanák, hogy „én kenyeret eszem, ő húst”.)

> Ő megállt és felpillantott az égre.

Itt az „és” a „majd utána” jelentést hordozza: Ő megállt, majd utána felpillantott az égre. Tehát itt kell vessző.

~ ~ ~

Bónusz példa: Mikor felsorolásról van szó, de a felsorolás utolsó eleme hátravetett mondatrészként szerepel a mondatban, akkor is kell vessző: „húslevest, rántott húst evett, és palacsintát”.

Még egy dolog, nálam csak pár éve tudatosult, hogy felsorolás után a „stb.” elé sem kell vessző, hiszen a jelentése az, hogy „és a többi”. Pl: A játszótéren a szokásos játékok voltak: hinta, mászóka, csúszda, homokozó stb.

A címfestő áll a létrán, és festi a következő feliratot: Zöldség, és, gyümölcs.

Arra jár egy művelt járókelő és emígyen szól hozzája.

- Barátom! Zöldség és és, és és és gyümölcs közé nem kell vessző.

(Karinthy Frigyes)

"Én vizet iszom és kenyeret eszem."

Tudom, hogy nem az OH. a szabályzat, de mégiscsak ők vették a fáradságot, hogy több mint két oldalon keresztül bogozzák kifelé a különféle mondatfélékre vonatkozó vesszőhasználati tudnivalókat, úgyhogy hadd hivatkozzak rájuk a párhuzamos szerkezetekkel kapcsolatban:

325.o.: "Szintén nincs vessző az állítmányok között, ha rendelkeznek ugyan külön bővítményekkel, de a két bővítmény azonos módon kapcsolódik az állítmányi alaptaghoz, így párhuzamos szerkezetet alkotnak, s a két szerkezet között tisztán kapcsolatos a viszony:

János kávét ivott és süteményt evett.

A kutyának az volt a furcsa szokása, hogy az asztal alatt játszott és az asztal előtt aludt.

Nem tudta eldönteni, hogy iskolába menjen vagy otthon maradjon."

"felsorolás után a „stb.” elé sem kell vessző, hiszen a jelentése az, hogy „és a többi”."

igen, de itt is igaz az, amire a legelején is utaltál, hogy ha nemcsak mondatrészek, hanem tagmondatok vannak felsorolva, akkor az felülírja ezt, tehát kell a vessző, pl.:

"Amikor tegnap hazaértem, megnéztem a postát, kiteregettem, főztem vacsorát, felszögeltem egy képet a falra, stb."

Süsü: „majd utána”

köszönöm!, ezt a szempontot már elfelejtettem (ha tudtam valaha is... :-), de most megkerestem, és tényleg, az egyik rész végén van egy ilyen kiegészítés, íme az egész "pont" (ld. az utolsó bekezdést az előidejűségről):

"1. Az igei vagy a névszói, azon belül is a melléknévi állítmányok között az és, s, meg tisztán kapcsolatos, a vagy választó viszonyt jelöl, s az állítmányoknak nincsen vagy csak alanyi bővítményük van a mondatban:

• Állt és nézelődött.

• Mari mosott, főzött s takarított.

• Az egész vidék nyugodt és háborítatlan.

Ugyanez érvényes a vesszőhasználatra, ha az állítmányok nem főmondatban, hanem mellékmondatban szerepelnek:

• Azt láttam, hogy állt és nézelődött.

• Úgy tűnt, hogy az egész vidék nyugodt és háborítatlan.

Ha az állítmányoknak egyáltalán nincs vagy csak alanyi bővítményük van, de egyébként

különbözik a bővítési lehetőségük, illetőleg ha az igei állítmányok között valamiféle előidejűség áll fenn, a mondatot összetettnek kell minősíteni, s a tagmondatokat vessző választja el egymástól:

• Bement (valahova), és megvette (azt)."

"hol érhető el"

A könyvesboltban. :-)

Pl.: [link]

a szóban forgó három oldal pedig itt, de pszt, ne mondd el senkinek :-)

[link]

ja, és arra vigyázni kell, hogy ez még 10 évvel az új szabályzat előtt jelent meg (2004/2005), így értelemszerűen van néhány eltérés – amikben aztán az új szabályzat más megoldást választott –, tehát az OH.-ból már nem minden rész érvényes...

(sőt már a maga idejében is voltak apróbb eltérések:

[link] )

de azért alapvetően nagyon hasznos, egy csomó dolgot részletez, ami a szabályzatban esetleg kérdőjeleket hagyott az emberben, tehát az AkH. mint "biblia" mellett ez a "kiegészítés" is majdnem azzal egyenértékűként van kezelve (az e-nyelv.hu is gyakran az OH.-ra hivatkozik, ha a szabályzatban nincs mire).