Ha a Horváth családnév végén a h-t nem ejtjük, akkor az elején lévőt miért?

Az is lehet, hogy ez egy vicces formában feltett valódi kérdés.

Azért nem ejtjük, mert a szó végén nincs 'h'. A szó végén 'th' van, ami eredetileg úgy működött a régi írásban, mint ma egy kettős betű, vagyis a két leírt betű jelentett egy kiejtett hangot.

Valahol olvastam, hogy majdnem 100 ilyen régi betű van (amit jelenleg inkább betűkapcsolatnak mondanánk), és amelyek - többek közt - a régi nevekben maradtak ránk.

Az írásbeliség elterjedése idején különböző nemzetiségű emberek próbálták ráhúzni a latin betűket a magyar nyelv hangjaira, azaz, megfeleltetni egy-egy jelet egy-egy hangnak. Ebben a munkában ki-ki a betűkhöz a latin nyelvben és a saját anyanyelvében társított hangot passzoltatta, és ha úgy gondolta, hogy a magyarban egy adott hang nem ugyanaz, mint amit ő ismer, akkor az adott hangra kitalált egy ilyen betűkapcsolatot. Egyes korabeli írástudó emberek a mi 't' hangunkat úgy írták le, hogy 't', mások meg úgy, hogy 'th', mert az ő nyelvükben a 't' hangot másként ejtették, mondjuk, lágyabban, és úgy gondolták, hogy a keményen pattanó magyar 't' nem ugyanaz.

Később a magyar helyesírást egységesítették, és azt mondták, hogy az egyszerűség kedvéért ezt a hangot ezután mindenki 't'-vel jelölje.

De a nevekben megmaradt a régies írásmód.

Ezek nemesi magyar nevek, mint a Balog(h) Vèg(h) Víg(h) Nèmet(h), Csáth, Orszàg(h) Boldog(h) stb..

a h betűt a végére tettèk, hogy èkesebb legyen az írott változata ezen neveknek..