Rámtette a telefont vagy rám tette a telefont?

Utóbbi.

Ha az igekötőt ragozod, akkor elválik az igétől (a legtöbb esetben).

"akkor elválik az igétől (a legtöbb esetben)"

Egen, de nem mindig, lásd az "elválik" pont nem. Csak szórend-változásnál VÁLIK EL.

Ezek a szavak a történelem folyamán lassan "nőnek össze", nem mind, nem ugynaakkor. Ezért írtam ,amit írtam feljebb.

"lásd az "elválik" pont nem"

Akkor nem, ha az igekötő ragzódik.

rám tesz - rád tesz - rátesz

ráteszek - ráteszel - rátesz

Áruljátok már el, mi a különbség a rá- és az el- közt.

Mert szerintem nyelvtanilag semmi.

#3: mikor nem?...

#4 Wm: félreértetted (és lenyested a fontos részt): "Ha az igekötőt ragozod (...)"

#7 Wm: a helyzet az, hogy ez pont egy elég gubancos dolog, nyelvtanilag is, helyesírásilag is.

A nyelvtani bonyodalmak alatt éppen ezeket az általatok említett dolgokat értem: hogy mikor határozószó, és mikor igekötő, mit lehet személyraggal (vagy személyjellel?) ellátni, és ha ellátjuk, akkor attól változik-e az igekötő a szófaja...

A helyesírási izgalmak pedig, hogy mikor nő össze, vagyis mikor írjuk egybe/külön – amik természetesen az előző kérdésektől (is) függnek.

De kár lenne erről hosszan elmélkednem, hiszen mindezeket az "anomáliákat" meghallgathatjuk SZNS-től ebben a videóban:

[link]

Kérdésedre (hogy mi a különbség), nem tudok nagy meglepetést mondani, csak ami már eddig is kiderült: az egyikhez lehet személyregot kapcsolni (szoktunk is), a másikhoz nem.

(A helyesírást illetően pedig: éppen az említett különbség miatt az egyik rendes igekötőként viselkedik, a másik meg időnként "átvált határozószóba".)

"félreértetted (és lenyested a fontos részt): "Ha az igekötőt ragozod (...)"

Hoppá, tényleg.